Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A politikai élet szociológiai kérdései Állam, kormányzat, politika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A politikai élet szociológiai kérdései Állam, kormányzat, politika."— Előadás másolata:

1 A politikai élet szociológiai kérdései Állam, kormányzat, politika

2 3 tudományág A politikát vizsgálja:  Politikai szociológia o a politikai életben megnyilvánuló törvényszerűségek, o a politika társadalmi háttere o összefüggése a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal o empirikus adatgyűjtés  Politikai történetírás o egyedi politikai események, döntések  Politikatudomány (politológia) o Ideális politikai rendszerek kidolgozása

3 Mi a politika? A társadalom többé-kevésbé elkülönült alrendszere, ahol a társadalom működését szolgáló döntéseket meghozzák és ezeknek végrehajtását biztosítják, szükség esetén kikényszerítik. Ez az alrendszer a politika, a döntések végrehajtásáról a modern társadalmakban az állam gondoskodik Állam (Max Weber szerint) : az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt terülten egyedül alkalmazhat kényszert Kormányzat : azokból az egyénekből áll, akiknek állami hivataluknál fogva joguk van erőszakot alkalmazni. Az állam tartósan fennmarad, a kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek. Politika : a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak ezeket megtartsák, a döntéseket befolyásolhassák, vagyis hatalomhoz jussanak és a hatalmat megtarthassák.

4 Hatalom és uralom Hatalom: a politikai szociológia központi fogalma Uralom: jogos, vagy legitim hatalom, a hatalomnak alávetettek elfogadják, hogy a hatalmat birtokló utasításait végre kell hajtaniuk Három típus:  Tradicionális uralom: azért fogadják el legitimnek, mert az a hagyományokon alapul (pl. királyság öröklési rendje)  Karizmatikus uralom: a legitimitás alapja az uralkodó személyisége – bölcs, bátor, jó, igazságos (Gandhi, Kossuth, Napóleon, Sztálin)  Racionális-legális uralom: az adott társadalomban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra és az érvényes jogszabályoknak megfelelően, azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát. Többpártrendszerű, demokratikus társadalmak gyakorlata

5 Demokrácia, totalitarizmus, autoritarizmus Demokrácia definíciók: Demokratikus a pol. rendszer abban az esetben, ha a társadalom tagjai erőszak nélkül leválthatják, kicserélhetik az uralmon lévőket, ha a többségük nincs velük megelégedve. (Karl Popper) R.Dahrendorf: akkor szilárd a demokrácia, ha a kormánypárti és ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik, ha már két alkalommal került sor parlamenti kormányváltásra Smelser (1994) – formalizált versengés, vagyis választás útján – pártok és nyomásgyakorló csoportok folyamatos befolyásolása – intézményes korlátok közötti hatalomgyakorlás – a társadalom tagjai közösségnek érezzék magukat

6 Totalitárius politikai rendszer  diktatórikus: nem tűri a nyílt ellenzéki tevékenységet  beleszól az állampolgárok magánéletébe,gondolkodásukat is szabályozni kívánja  egypártrendszert vezet be  hivatalos ideológiát vezet be  monopolizálja a kommunikáció csatornáit  közvetlen beleszólással kormányozza a gazdasági életet,  uralma alatt tartja a fegyveres testületeket  A politikai rendőrségen keresztülterrorizálja a társadalmat: börtön, kínzás, kivégzés, sokszor olyanokat is, akiknél az ellenzékiség gyanúja sem merül fel (Hanna Arendt 1992) Tipikusan XX. századi jelenség, a nemzetiszocialista Németország és a sztálini Szovjetunió

7 Autoritárius politikai rendszer  diktatórikus politikai rendszer  nem tűri a nyílt ellenzéket  de az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásába való beavatkozástól tartózkodik (nem szól bele a vallásgyakorlásba, a szabadidő eltöltésébe, az olvasási szokásokba…) 1963-tól a Kádár rendszer Több fajta demokrácia van: 1.közvetlen: minden polgár részt vehet a döntéshozatalban - népszavazás, Svájc 2.Képviseleti demokrácia: közvetett módon, a képviselőkön keresztül - a legtöbb mai, fejlett demokráciában

8 Párt, nyomást kifejtő csoport, mozgalom Párt: o szervezett csoport o célja a politikai hatalomra jutás, illetve a hatalom megtartása Nyomást kifejtő csoport (pressure group ): o szervezett csoport o célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása, saját érdekeinek megfelelően, pl. valamilyen ipari lobbi Mozgalom : o kevésbé szervezett társulás o nem valamilyen részcsoport érdekében, hanem a társadalom valamilyen súlyosnak tartott problémájának orvoslására, alapvető változásokra az egész társadalmat mozgósítva

9 Módszerek a befolyásolásra Az állampolgárok mozgalmak érdekcsoportok pártok különféle módszerekkel próbálják befolyásolni a döntéseket (Hirschmann 1970):  kivonulás – elhagyja a közösséget, a fogyasztó nem veszi, munkahelyet változtat, nem vesz részt a választásokon, kivándorol  kritika vagy jobbító felszólalás – kinyilvánítja a véleményét, megpróbál változtatni Civil társadalom : (már Hegel és Marx is) a társadalom mindazon autonóm szervezetei, amelyek nem függenek az államtól (egyesületek, körök, egyházak…) A közösség javát előmozdító magatartás. Demokratikus működéshez erős civil társadalom szükséges, az atomizált, csak önérdekre épülő társadalom nem képes tartósan demokratikus maradni.

10 A jóléti állam Jóléti állam: olyan állam, amely a jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára, vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről A demokratikus rendszerben az állampolgároknak jogaik vannak: Polgári jogok vagyis szabadságjogok Politikai jogok vagyis választás és választhatóság joga Szociális jogok vagyis az életszínvonal és szociális biztonsága valamilyen elfogadott minimuma Módszerek: survey típusú felvételek (kellő nagyságú és véletlenszerűen választott minta) Politikai közvélemény kutatás

11 Állampolgári kultúra-demokraikus politikai kultúra  tájékozott és aktív részvétel a politikai vitákban  racionális gondolkodás politikai kérdésekről  az aktivitás mellett a kormányzati intézkedések elfogadása, törvények betartása Kérdések a poltikai szociológia számára: Összefügg-e a demokrácia és a gazdasági fejlettség? S.M.Lipset (1995) amerikai kutató szerint van ilyen összefüggés. Itt a történelem vége? F.Fukuyama (1994)amerikai politikatudós szerint igen, mert a politikai demokrácia és a piacgazdaság egyértelműen győzött. Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia vagy anélkül is képes működni? Kornai János szerint igen. Szükséges-e a politikai demokrácia működéséhez a piacgazdaság ? Lehet-e demokrácia demokraták nélkül? A társadalom tagjai milyen indítékok alapján támogatják az egyes pártokat? Pártpreferenciák?  Objektív, gazdasági érdek  A társadalomban elfoglalt helyzet  Világnézet  Az egyén pszichológiai jellemzői

12 Főbb csomópontok a hazai terepen piacgazdaság és demokratikus intézmények A magyar pártrendszer karakterét az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások alakították ki, később tömbösödés: az a folyamat, amelyben a politikai pártok a politikai tér két eltérő oldalára tömörülnek, majd végbemegy közöttük egyfajta ideológiai, programokban is nyomon követhető hasonulás EU tagság Fontos szempont!- politikai demográfia : a választásra jogosult népesség számának cserélődése, egy korosztály, amelynek nincs tapasztalata a rendszerváltás előtti Magyarországról Fontos: a politikai aktivitás és a választási részvétel – a legitimitás legfontosabb bázisa!

13 Ajánlott irodalom: Nagy J.Endre: Eszme és valóság - Magyar szociológia - történeti tanulmányok (1993) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris) old. Angelusz Róbert-Tardos Róbert (szerk.) 2005.: Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon Körösényi András-Tóth Csaba-Török Gábor 2005.: A magyar politikai rendszer Osiris Kiadó Csákó Mihály: Tizenévesek demokrácia képéről (ELTE Társadalomtudományi Kar honlapja)

14 Köszönöm a figyelmüket !


Letölteni ppt "A politikai élet szociológiai kérdései Állam, kormányzat, politika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések