A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

Az előadások a következő témára: "A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig"— Előadás másolata:

1 A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

2 Az energiahordozók rendszere
Kétféle felosztás: Átalakítás szerint: Primer energiaforrás Primer energiahordozó Szekunder energiahordozó Megújulás időtartama: Kimerülők Megújulók

3 Primer energiaforrások
a természet anyagi rendszere, melyből adott társadalmi-gazdasági körülmények között gazdaságosan, és technikailag hasznosítható módon energia nyerhető.

4 Primer energiaforrások
napsugárzás szél árapály hullámzás tengeráramlatok víz körforgása biomassza geotermikus energia

5 Primer energiahordozók
Fogalom: átalakítás, kezelés nélkül felhasznált energiahordozó. Fajtái: uránérc hidrogén kőszén kőolaj földgáz

6 Szekunder energiahordozók
Fogalom: kémiai (vagy fizikai) átalakításon átesett primer energiahordozó. Fajtái: kőszén > koksz, városi gáz kőolaj > benzin, gázolaj földgáz > LNG (cseppfolyós földgáz) uránérc > fűtőelem víz > gőz, meleg víz villamos energia (tercier energia?)

7 Az energiastruktúra változása, 1860-1999

8 A nyersolaj hordónkénti árának változása, 1861-2004

9 Az első kőolajár-robbanás, 1973
: A II. vh. után energiaextenzív növekedés ( között duplázódott). A kőolaj részesedése 44%. Kereskedelem: Kőolaj 51%-a világpiacra kerül OPEC részesedése ebből 86% Nyugat-Európa: 96,5% import A fejlett országok olajfüggők

10 Az első kőolajár-robbanás, 1973
jom kippur-háború: október Az olajárak egy hónap alatt a négyszeresükre emelkednek. Öngerjesztő folyamat: áremelkedés > felvásárlás > áremelkedés.

11 A második kőolajár-robbanás, 1979
Iráni forradalom: Khomeini ajatollah, 1979 Irak-iráni háború: Kőolajár duplájára emelkedik : 8-9-szörösére nőtt az ár 1991: harmadik kőolajár-robbanás. Azóta nagy áringadozások (ma USD)

12 Az olajválság energiapolitikai hatásai
Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezők növelik a kitermelést: tengeralatti kitermelés (Északi-t., Guineai-ö., Mexikói-ö.) hideg területek (Alaszka, Szibéria) Importőrök másra állnak át: atomerőművek (USA, Kanada, Franciao.): 2x épít. költs. kőszén (USA, Kína, Ausztrália) földgáz (Hollandia) vízenergia (fejlődők) fogyasztás évi 5%-al csökken ( )

13 Az olajválság hatásai Takarékosság: Országok differenciálódása
gyárak energiafelhasználásának racionalizálása elektrotechnika virágzása (Japán) Országok differenciálódása Szegényedtek: Importőrök KGST-tagok (bukaresti árelv) szegény országok (adósságcsapda: fejlesztésre nem jut) Gazdagodtak: exportőrök fejlett országok (egymás közti munkamegosztás)

14 Kőolaj- és földgázkitermelés a Mexikói-öbölben, 1961 és 2001

15 A világ energiafelhasználásának szerkezete, 1999

16 A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (kimerülők)

17 A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (megújulók)

18 A világ országainak energiafogyasztása, 2004 (1 főre, toe)

19 A földrészek összes energiafelhasználása, 1999

20 A földrészek összes energiatermelése, 1999

21 A földrészek energiaegyenlege, 1999

22 A világgazdaság fókuszában
A kőolaj A világgazdaság fókuszában

23 A kőolaj Definíció: Elhalt növényi és állati szervezetek
levegőtől elzárt bomlásából keletkezett folyékony energiahordozó Összetétele: 84-87% C, 11-14% H, 0,01-5% S, N, O, fémek

24 A kőolaj keletkezése Keletkezése: Óidőben és középidőben keletkezett
Keletkezési helyéről felszín felé migrál Olajcsapdában megreked: Porózus v. réteges tárolókőzet (homok, mészkő, dolomit): 25-45% rés, repedés Felette zárókőzet 15 km alatt mélységben elbomlik a nyomástól és a hőtől.

25 A kőolaj típusai konzisztencia/viszkozitás : könnyen folyótól (könnyűolaj) csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) Összetétel szerint (kulcsfrakció): paraffinos (legjobb) intermedier nafténes aszfaltbázisú (legrosszabb)

26 Kitermelési költségek
A világ kútjainak 6,4%-a „magától” ad olajat Irán, Kuvait Szaúd-Arábia: % EAE, Katar: 65-74% Afrika: 64-76% Indonézia: 15% Venezuela: 4%

27 Néhány olajforrás önköltségének becsült aránya (US$/hordó)
Perzsa-öböl, Észak-Afrika 1 Nigéria Venezuela Egyesült Államok 9 Alaszka, Északi-tenger, Szibéria 12 olajpala, bitumenes homok 24 szén cseppfolyósítása 36

28 Egy hordó olaj árának összetevői, 2003, dollár

29 A kőolajtermelés története
Ókor: kenőanyag, lámpaolaj XIX. sz.: cetolaj helyett petróleum 1859: Titusville, Pennsylvania (Drake, sókút) 1900-ig: szabadverseny, USA és Oroszo. 1914-ig: benzin iránti kereslet, politikai tényező lesz (I. vh.: közel-keleti olajmezők) 1945-ig: gyors motorizáció, olajipar kiteljesedik 1973-ig: gyors motorizáció és iparosodás

30 Kőolaj-termelés, 1965-2004 (mió t)

31 Főbb termelők, (mió t)

32 Kőolaj-fogyasztás 93% energiatermelést szolgál:
Hőerőművek (fűtőolaj, pakura) Közlekedés (benzin, gázolaj, pakura) Lakossági és kommunális fűtés (fűtőolaj) 7% vegyipari célokat szolgál: Petrolkémia Legfontosabb vegyipari alapanyag

33 Kőolajfogyasztás, 1965-2003 (mió t)

34 Főbb kőolaj-fogyasztók, 1965-2003

35 Kőolajfogyasztás, 2004 (1 főre, t)

36 A nagyrégiók kőolaj-mérlege, 2004

37 Egyes országok kőolaj-mérlege, 2003

38 Kőolaj-kereskedelem, 2004 2 400 milliárd tonna: legnagyobb tömegű árucikk a világkereskedelemben 1973: 51% > 1987: 41% > 2004: 62% 62% kerül a világkereskedelembe 78% feldolgozatlan állapotban

39 Exportőrök és importőrök, 2004

40 A Föld kőolajkészletei, 1980-2004

41 A legnagyobb kőolaj-készletekkel rendelkező országok, 1980-2004

42 A legnagyobb olajcégek, 2003