Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11. Magyarok Csehszlovákiában Csehszlovákia története 1948–1992.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11. Magyarok Csehszlovákiában Csehszlovákia története 1948–1992."— Előadás másolata:

1 11. Magyarok Csehszlovákiában Csehszlovákia története 1948–1992

2 A magyar kisebbség jogállása Elvileg (alkotmány, ill. más törvények szerint) –a jogfosztottság évei nem értek véget azonnal, az máj. 9-i alkotmány- ból kimaradtak a kisebbségek (a jún.-i választásokon sem vehettek részt) –1948. okt.-ben kapják vissza állampolgárságukat –1949. barátsági, együttműködési stb. szerződés Csehszl. és Mo. között –1956. júl.-ban említ először magyarokat egy alkotmánytörvény –az 1960-as alkotmány teljes egyenjogúságot, ill. anyanyelvi oktatást és a kult. fejlődés biztosítását ígéri –1968-ban önálló alk. tv. született a kisebbségekről, ami a magyarok ügyét a szlovák társállam belügyévé minősítette a kisebbségeknek a szocialista demokrácia biztosítja a sokoldalú fejlődést megadták a létszámarányos képviselet, az anyanyelvi művelődés és hivatali ügyintézés, a nemzetiségi szervezetek és sajtó létrehozásának jogát Gyakorlatilag –a fenti jogok papíron maradtak –a hatóságok elszabotálták a rendelkezéseket, vagy ki sem hirdették a végrehajtási rendeleteket –a kisebbségi jogok formálisak voltak, beleértve azt is, hogy bárki szabadon választhatja meg nemzeti hovatartozását –1968-ig a cseh–szlovák ellentét gátolta a magyarellenes politika kibontakozá- sát, 1969-től azonban a szlovák nacionalizmus jutott uralomra és kormány- szintre emelte a kisebbség-ellenességet

3 Magyarok a (cseh)szlovák politikai életben A politikai szerepvállalás újbóli kezdete –1949-től ismét beléphettek magyarok a CSKP-ba (SzlKP-ba) Lőrincz Gyula, Fábry István a KB-ba is bekerült; magyarokkal egészítették ki a nemzeti bizottságok tagjait, tömegszervezeteket, megalakult a Csemadok –1954: 1935 óta az első választás, ahol magyarok is részt vehettek –1956-ban Szlovákiában nem volt nagy megmozdulás a magyar forr. mellett csak álcázott rokonszenv-tüntetések (gyászszalag, honvédsír-koszorúzások stb.) a mozgósított hadseregbe nem hívtak be magyar tartalékosokat diákok megtagadták a forr. elítélését, több száz főt érintett a megtorlás Magyarok a prágai tavasz során –1968. márc. 12.: a Csemadok javaslatai a kisebbségek önigazgatására, jogaik törvényi szabályozására, 1945–48 magyarellenességének kivizsg.-ra stb. –új, reformer vezetők: Dobos László eln. és Szabó Rezső főtitkár, akik részt vettek a nemzetiségi alk.tv. tervezeteinek tárgyalásában –a megszállást elítéli a kisebbség is, ellenségesen fogadják a magyar katonákat –1969. jan. 1-től Dobos a szlk. kormány nemzetiségi ügyi minisztere lett, a szlk. parlament egyik alelnöke Szabó R.; nemzetiségi bizottság is létrejött A husáki normalizáció periódusa –a reformer Csemadok-vezetők eltávolítása, tisztogatások –az ellenzéki politikai képviseletet a Csszl.-i Magyar Kisebbség Jogvédő Biz.-a (CSMKJB) látja el 1978 óta (Duray Miklós; szoros kapcsolat a Charta ’77-tel) –Durayt kétszer bebörtönzik, meghurcolják Janics Kálmánt is

4 Érdekvédelem Egyesületek –a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (Csemadok) 1949-ben létesült, s egyedülálló kivétel a Kárpát-medencei magyarok esetében –a CSKP kezdeményezte létrejöttét, s a „mindenes” szerepet szánta neki, kivéve az érdekvédelmi jelleget ennek ellenére 1956-ig „kis párt”-ként működött: felvállalta a kisebbségi kult. élet és a magyar nyelvű oktatás újjászervezését a magyar forradalom után korlátozták működését a 60-as évek szabad légkörében ismét érdekvédelmi jelleget öltött –1969 után a Szlovák Kulturális Minisztérium teljesen gúzsba kötötte a Csemadok működését; csak 1987-ben lett ismét teljes jogú tömegszervezet és újra a Nemzeti Front tagja (1971-ben zárták ki onnan) Egyházak –a komm. rezsimen kívül állva az egyház a kisebbségi elit menedéke lehet –de csak „nemzeti” egyházak esetén, ha a felekezeti eltérés nemzeti is a reformátusok száma e fő, ez teljesen m. egyház (bár 1950-ig szlk.-ok által vezetett Szervezőbizottság irányította); lelkészhiány nincs, de püspökét a hatóságok nevezték ki; a templomok állapota nagyon leromlott a katolikusok száma közel 500e; de itt a szlovák többség a vezető (a magyarok közt paphiány, 1948-ig csak latin vagy szlovák mise; magyar katolikus lapok nincsenek, csak 1-2 liturgikus [kétnyelvű] könyv; a papképzésben is nemz.-i diszkrimináció, a magyar papok zöme idős)

5 Települési és demográfiai helyzet A magyar településterület csökkenése –a magyarok zöme egy keskeny, de folyamatos sávon élt, amit a hatóságok tudatos betelepítési politikával igyekeztek fellazítani (elmosódó nyelvhatár) –a városokban a magyarok aránya töredékére csökkent; sokkal inkább falvakban élnek, mint a szlovákok, ami gazdasági elmaradottsággal jár a jelentős beruházások ua. szlovák betelepüléssel járnak, így szintén előnytelenek falvakba is sok szlovák érkezett, a tsz-ek irányítói is ők lettek –a magyarlakta térség 1700 km 2 -rel csökkent és e kisebb területen is csökkent a magyarok többsége; egyre több falu vált vegyes lakosságúvá –a közigazgatási területek határait 1960-ban úgy vonták meg, hogy a magyarok aránya a lehető legkisebb legyen (2 magyar többségű járás maradt) Népesedési mutatók –összlétszám nehezen határozható meg a (reszlovakizáció stb. okozta félelmek) –ennek ellenére 1970-ben kb. annyi magyar élt itt, mint 1930-ban (565e fő nemzetiség, 614e fő anyanyelv szerint). –a magyarok születési aránya kisebb, halálozási aránya nagyobb a szlk.-okénál, elöregedettségünk előrehaladottabb volt –ennek ellenére 1980-ig még mindenképpen volt természetes szaporulat –az asszimilációs veszteség a természetes szaporulat felére tehető. Okai: belső vándorlás vegyes házasságok (viszonylag kései jelenség, de egyre terjedt és inkább a nőkre jellemző; okai közt szerepel a társadalmi státusz emelésének igénye is

6 Gazdaság, társadalom A csonka társadalom felé –1950-re az értelmiségi és hivatalnoki réteg teljesen eltűnt, s még mindig >50% élt mg.-ból (szl. 39%, cs. 18%). Ezután jelentős volt a mg.-i elvándorlás, de ez jórészt szakképzetlen munkássá válást jelentett. a mg-i népességben rejtett munkanélküliség is van (pl. a magyar nők jóval kisebb arányban vállaltak munkát.) –1970-ben még mindig 34,7% a mg.-i népesség aránya (szlk.: 18,6%). –a m.-lakta terület a beruházásokból is legkevésbé részesült (így sok m. ingázik, vagy elvándorol). Diszkrimináció volt a munkások felvételénél, képzésénél, ill. a munkában is (a m. nyelv tiltása révén). A mg.-ban is a szlovák területeket preferálják a fejlesztések; az összevont tsz-ek mindig szlovák vezetést kaptak Relatív lemaradás –míg Szlovákia egésze fellendült, a magyarok gazd. és társ. helyzete az es szintre zuhant vissza –a magyarlakta terület az ország legelmaradottabb és legrosszabb jövedelmű területe. Ráadásul a m-ok közt több az eltartott, főleg a több idős ember és háztartásbeli nő miatt –a magyarok az ország 7 népcsoportja közül csak a cigányokat előzték meg az életminőség terén

7 Oktatás Óvodák, általános iskolák –az első magyar osztályok 1949-ben indultak meg, 4 év szünet után –a régi tanárok 5%-a állt munkába, s évtizedekig képzetlen tanerők dolgoztak –1969-től ismét csökkenni kezdett a magyar iskolák száma és nőtt a szlovák iskolákba járó magyarok aránya; a szülőket sokszor meg is félemlítették, de maguk is előnyösnek tartják, ha gyerekük megtanul szlovákul… –a 70-es években terv a m. iskolák teljes felszámolása; a CSMKJB gátolta meg 1978-ig a „körzetesítés” miatt így is 233 magyar iskola szűnt meg eztán szlovák iskolabuszok működtek, de magyarok nem állandóan nőtt a szlovák tantárgyak aránya is a magyar iskolákban –már az óvodák is elszlovákosodtak, sőt „a szlovák magasabb rendű nyelv” Középiskolák és a felsőoktatás –középiskolában csak a m. nyelvűek 35%-a számára van anyanyelvi férőhely. Ezeket jóval később kezdték újra megnyitni. Járásonként csak egy magyar gimnázium működhet, kollégiumok viszont nem voltak. A magyarok közül kevesebben jártak középisk.-ba és szakmunkásképzőbe is, részben a társ.-i elmaradottság miatt is. Érettségizett a m-ok 30%-a, a szlovákok 43%-a –felsőoktatásba a m-ok 6, a szl.-ok 18%-át vették fel 1977-ben. Nem sikerül pótolni az 1945–48-ban elüldözött értelmiséget. A diplomások aránya 1% alatti, a szl.-oknál 4% ben a nyitrai főiskola magyar karát felszámolták –külföldi egyetemre csak szlovák nyelvű gimn.-ból lehetett jelentkezni

8 Anyanyelv-használat –az 50-es évek óta elvileg a hivatalokban is használható a magyar, de e rende- leteket nem hozták nyilvánosságra, vagy csak késve és szlovákul –egyáltalán nem alkalmaznak kétnyelvű űrlapokat, felhívásokat (kivéve az adózáshoz és a sorozáshoz…) vegyszerek feliratait nem ismerve halálos balesetek történtek –a települések magyar nevét nem, vagy csak második helyen lehetett említeni a szlovák név után (de csak Košice és Bratislava lehet.) –részben fordítással, részben átírással, részben totálisan új nevekkel teljesen megszűntek a magyar helységnevek 1948-ban 710 (főleg magyar) település nevét változtatták meg egyszerre a helységekben csak 1-2 véletlenül ott maradt kétnyelvű tábla volt –a személyneveknél is törekednek a szlovákos átírásra (Čontoš), s az egyszer így hivatalosan leírt nevet szinte lehetetlen vissza­magyarosítani. a nők nevéhez kérés nélkül is -ová képzőt tesznek magyar keresztnév adása is nehéz –nyilvános helyeken felszólítják a magyarokat, hogy csak szlovákul beszéljenek, hisz „a mi ételünket eszik”. A magyar nyelv így a magánélet otthoni szférájára korlátozódik, konyhanyelvvé degradálódik

9 Művelődés Népművelés –hivatalos népművelés diszkriminálja a magyarokat, míg a nagyüzemek épp a szlovákosítást támogatják kultúréletükben –a Népművelési Intézetben 1956–83 közt működött nemzetiségi osztály –magyar népművelőket nem képeztek, akik mégis így dolgoztak, ingyen tették Könyv- és lapkiadás –1945 után 1,5m m. könyvet pusztítottak el, e veszteséget nem heverték ki a könyvtárak. A m-okra 40%-kal kevesebb könyv jut, új beszerzésre 30%-kal kevesebb pénz van, ráadásul a beszerzéseket a Matica Slovenská felügyelte –1950-ig nem jelent meg m. nyelvű könyv, s csak 1969-ben jött létre a Madách Kiadó (ennél is a könyvek 60-65%-a čs. művek fordítása, s ezek példányszáma 5×-e a magyar művekének). A m. kötetek előre elfogynak, hiány van belőlük. A kiadó nem alkalmazhatott szakszerkesztőket, csak irodalmárokat, nem adhatott megbízást könyv írására és –„papírhiány” miatt csak egyetlen lapot adhatott ki (Irodalmi Szemle). Más magyar lapok is emiatt szűntek meg, vagy csökkent a pld.-szám. –egyetlen napilap az Új Szó (1948 végétől), ill. három képes hetilap volt Színház, tv, rádió –1970-ig csak a komáromi színház működött, aztán Kassán is –a rádió magyar műsora csak politikai propaganda és zene, –a TV-ben 1983-ig nem volt m. műsor, azután is csak 30 perc és az sem magyar témákról szól, saját stábja sincs (MTV, MR: jó vételi lehetőségek!)


Letölteni ppt "11. Magyarok Csehszlovákiában Csehszlovákia története 1948–1992."

Hasonló előadás


Google Hirdetések