Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére."— Előadás másolata:

1 A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére

2 PA Rt. – a Duna paksi szakasza

3 Hidegvízcsatorna

4 A hőterhelés szabályozása Cél: a hőszennyezés elkerülése. Cél: a hőszennyezés elkerülése. Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: t max =30 o C a melegvíz bevezetést követő 500 m-es dunai szelvényben Maximális hőlépcső – tDuna  4  C :  t max = 11  C – tDuna  4  C :  t max = 14  C A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük.

5 Újabb vizsgálatok Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: 1. Hőmérsékleti viszonyok 2. A hőterhelés vízminőségi hatásai 3. Összefoglaló következtetések

6 Hőmérsékleti viszonyok Összes eddigi vizsgálat alapján összefoglalóan: 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól.

7

8 A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON ÉVI MÉRÉSEK

9 A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE MOHÁCSIG ÉVI MÉRÉSEK

10 A hőmérsékleti viszonyok összefoglalása A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A bevezetési m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A bevezetési m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 o C alá csökken. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 o C alá csökken. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott.

11 A hőterhelés vízminőségi hatásai A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A vízkémiai komponens csoportok változásai A vízkémiai komponens csoportok változásai Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan ( ) Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan ( ) Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Zooplankton együttesek Zooplankton együttesek Makroszkópos vízi gerinctelen fauna Makroszkópos vízi gerinctelen fauna A Duna biológiai vízminősége A Duna biológiai vízminősége Halobitás Halobitás Trofitás Trofitás Szaprobitás Szaprobitás Toxicitás Toxicitás Szerves és szervetlen mikroszennyezők Szerves és szervetlen mikroszennyezők A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai

12 Trendszámítások ( ) … ez a Duna már nem az a Duna… A BOI 5 tartalom változásai a Budapest-Hercegszántó közötti az elmúlt 30 évben

13 Az ammónium-nitrogén koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

14 Az orto-foszfát koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

15 Bioindikáció – EU VKI Biomonitoring eredmények Biomonitoring eredmények Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik

16 Makroszkópos gerinctelenek A biomonitorozási célok A biomonitorozási célok (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja. (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja.

17 Invazív fajok - Corbicula

18 Biomonitoring eredmények (makrozoobenton) A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét. A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét.

19 Az Uszód térségében található szelvénytől lefelé már sem a fajösszetételben, sem pedig az egyes taxonok állományainak mennyiségi összetételében nem észlelhető jelentős eltérés az Atomerőmű feletti szakasz élővilágához képest.

20 Összefoglaló következtetések A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni.

21 Melegvízcsatorna torkolati szakasza

22 A HVCS hossz-szelvénye

23 Kikötő és kotrás

24 Szinttartó bukó műtárgy

25

26 Bevonat minta (HVCS torkolat)

27 Hab (MVCS torkolat)

28 Uszadékfogó biotekton

29 Duna, plankton (sodor)


Letölteni ppt "A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések