Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina."— Előadás másolata:

1 Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina

2 Védett csoportok az antidiszkriminációs törvény szerint: Nem Nem Faji hovatartozás Faji hovatartozás Bőrszín Bőrszín Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás Fogyatékosság Fogyatékosság Anyaság (várandósság) vagy apaság Anyaság (várandósság) vagy apaság Szexuális irányultság Szexuális irányultság Életkor Életkor Társadalmi származás Társadalmi származás Vallási vagy világnézeti meggyőződés Vallási vagy világnézeti meggyőződés

3 Nők mint diszkriminált csoport Számszerűleg többségben vannak Számszerűleg többségben vannak Keresetük a férfiakénak 86 százaléka (szellemi foglalkozásúak esetében 65 százaléka) Keresetük a férfiakénak 86 százaléka (szellemi foglalkozásúak esetében 65 százaléka) Politikai képviseletük 9,1 százalékos a jelenlegi parlamentben Politikai képviseletük 9,1 százalékos a jelenlegi parlamentben Bűncselekményekben ötször gyakrabban jelennek meg sértettként, mint elkövetőként Bűncselekményekben ötször gyakrabban jelennek meg sértettként, mint elkövetőként

4 Néhány adat a munkaerő-piaci diszkriminációhoz 1910-ben Budapesten a 7 éven felüli női lakosság foglalkoztatási rátája: 1910-ben Budapesten a 7 éven felüli női lakosság foglalkoztatási rátája: 38,5 % 38,5 % 2005-ben a nők foglalkoztatási rátája: 2005-ben a nők foglalkoztatási rátája: 51% 51% (a férfiaké 63 %) (a férfiaké 63 %) 2003-ban a 3 vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: 2003-ban a 3 vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: 12,6 % 12,6 %

5 Romák mint diszkriminált csoport A magyar népességben kb fő A magyar népességben kb fő De a 2001-es népszámláláskor fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek De a 2001-es népszámláláskor fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek A 2003-as vizsgálat szerint 56 százalékuk a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik A 2003-as vizsgálat szerint 56 százalékuk a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik

6 Mi a helyzet a roma nőkkel? A roma férfiak foglalkoztatási rátája 28 százalék (KSH 2003) A roma férfiak foglalkoztatási rátája 28 százalék (KSH 2003) A roma nők foglalkoztatási rátája 15,1 százalék A roma nők foglalkoztatási rátája 15,1 százalék éves korosztályban a legalább érettségizettek aránya 3,5 százalék (a férfiaké 3,4 százalék) éves korosztályban a legalább érettségizettek aránya 3,5 százalék (a férfiaké 3,4 százalék)

7 Hasonló szerkezet biológiai megalapozottság fajnem társadalmi konstrukció etnikum társadalmi nem a diszkrimináció formája rasszizmusszexizmus kettéosztottság többség – kisebbség férfiak – nők uralkodó rendszer gyarmatosítás / posztkolonializmus patriarchátus bizonytalanság / többes tudat hibriditás / keveredés homoszexualitás / kevert nemi identitás

8 A „társadalmi nem” sajátosságai a férfiak és a nők közötti munkamegosztás társadalmilag meghatározott a férfiak és a nők közötti munkamegosztás társadalmilag meghatározott az azandék között egy fiatal vagyonos férfi fiú vesz feleségül, míg elég időssé nem válik (Evans-Pritchard, 1970) az azandék között egy fiatal vagyonos férfi fiú vesz feleségül, míg elég időssé nem válik (Evans-Pritchard, 1970) Dahomeyben egy nő férjjé válhat, ha elegendő hozománnyal rendelkezik (Herskovitz, 1937) Dahomeyben egy nő férjjé válhat, ha elegendő hozománnyal rendelkezik (Herskovitz, 1937)

9 Hasonlóságok: azonos szerkezet változatosság, sokféleség értékelése a „különbség” helyett változatosság, sokféleség értékelése a „különbség” helyett emberi jogi oktatás szerepe emberi jogi oktatás szerepe antidiszkrimináció – a sztereotípiák leküzdése antidiszkrimináció – a sztereotípiák leküzdése interkulturális tanulás (a társadalmi nemek között is?) interkulturális tanulás (a társadalmi nemek között is?)

10 Különbségek etnikum társadalmi nem változatosság számtalan etnikum létezik mindössze két biológiai nemen alapul az erőszak formája (cél ennek meggátolása) egész csoportra vonatkozik: népirtás, genocídium egyéni, személy elleni (pl. családon belüli erőszak) az együttélés meghatározó formája elkülönítés / szegregáció heteroszexuális család Kifejeződés a személy számára csoportidentitás egyéni identitás

11 Különbségek a nemi szempontból kevert csoportok „normálisnak” tűnnek, az „interkulturális” csoportok különleges elbánásban részesülnek (interkulturális tanulás, ifjúsági csere, stb.) a nemi szempontból kevert csoportok „normálisnak” tűnnek, az „interkulturális” csoportok különleges elbánásban részesülnek (interkulturális tanulás, ifjúsági csere, stb.) az etnikai hovatartozást sokkal könnyebb nem meghatározottként látni, a (társadalmi) nem fogalma nagyon élesen meghatározott az etnikai hovatartozást sokkal könnyebb nem meghatározottként látni, a (társadalmi) nem fogalma nagyon élesen meghatározott a reprodukció módja a heteroszexualitás a reprodukció módja a heteroszexualitás

12 Csomópontok állítsuk fókuszba az egyéni identifikáció alakulásának folyamatát állítsuk fókuszba az egyéni identifikáció alakulásának folyamatát figyeljük meg, milyen hatalom befolyásolja az egyéni identitás alakulását figyeljük meg, milyen hatalom befolyásolja az egyéni identitás alakulását vegyük észre, milyen nagy mértékben eltérő különbségeket mutatnak az egyéniségek vegyük észre, milyen nagy mértékben eltérő különbségeket mutatnak az egyéniségek figyeljünk arra, hogy az egyik kategória hogyan működik sztereotípiaként egy másik kategóriában figyeljünk arra, hogy az egyik kategória hogyan működik sztereotípiaként egy másik kategóriában folyamatosan váltogassuk az egyes kategóriák közötti nézőpontot folyamatosan váltogassuk az egyes kategóriák közötti nézőpontot ne vegyünk semmit „készpénznek” ne vegyünk semmit „készpénznek”

13 Összegzés Tudatában kell lennünk, hogy mind a szexizmus, mind az etnikai kirekesztés biológiai természetűnek tulajdonít bizonyos történetileg megalapozott társadalmi különbségeket. Az ok-okozati viszony megfordul. Pierre Bourdieu


Letölteni ppt "Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések