Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködése és továbbfejlesztési lehetőségei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködése és továbbfejlesztési lehetőségei."— Előadás másolata:

1 1 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködése és továbbfejlesztési lehetőségei az ellátási lánc, vízi szállítás, hajókikötő- logisztikai központok, valamint a keleti-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálásában Dr. habil Illés Béla Ph.D. tanszékvezető egyetemi docens Dr. Prof. Emeritus Cselényi József egyetemi tanár Bálint Richárd egyetemi tanársegéd XIII. Logisztikai Fórum Török-Magyar Gazdasági Kapcsolatok Fejlesztése február 23. Budapest MLE

2 2 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései A kapcsolat 2004-ben, Dr. Kerepeszki István vendégelőadó közreműködésével indult el a két intézmény között. Yurt Öznur megkezdte Ph.D. munkáját „Az élelmiszeripari termékek ellátási láncának optimalizálása” c. témában decemberében a Tanszék munkatársai több előadással részt vettek az Izmirben megrendezett „Nemzetközi Logisztikai Kongresszus” c. konferencián, ezen az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem vezetőin kívül részt vettek még: az Isztambuli Egyetem, A Török Logisztikai Egyesület, Török Gazdasági és Kereskedelmi Kamara szakemberei is.

3 3 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései júliusában Dr. Illés Béla tanszékvezető egyetemi docens és Prof. Dr. Cselényi József egyetemi tanár felkérést kapott a 2006-ban Izmirben megrendezésre kerülő Nemzetközi Logisztikai és Tudományos Konferencia Tudományos Bizottságában való részvételre (a bizottság tagja volt még Dr. Kerepeszki István is). A Tudományos Bizottság alakuló ülésén arról is született döntés, hogy a Konferencia társrendezője lesz a Miskolci Egyetem is novemberében az Isztambuli Egyetem által rendezett Nemzetközi Logisztikai Konferencián a Tanszék több munkatársa előadással vett részt.

4 4 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés főbb lépései A Miskolci Egyetemen 2006 tavaszán megrendezett MicroCad’2006 nemzetközi konferenciához kapcsolódóan sor került: A évi Izmirben megrendezésre kerülő konferencia Tudományos Bizottságának Záró Ülésére, továbbá A Török Kereskedelmi és Ipari Kamara, a Török Logisztikai Egyesület (LODER) képviselői és az Észak-magyarországi Ipari és Kereskedelmi Kamarák, a Magyar Logisztikai Egyesület és a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság képviselői vizsgálták a gazdasági – tudományos együttműködés lehetőségeit őszén Izmirben közösen megrendezésre került Nemzetközi Logisztikai és Ellátási Lánc Konferencián a Tanszék oktatói és Ph.D. hallgatók 4 előadást tartottak. (A konferencián még részt vett és a Plenáris Ülés egyik előadója volt Prof. Dr. Chikán Attila).

5 5 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem közötti kutatási együttműködés javasolt témái 1.Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása. 2.Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása. 3.Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifi- kálása.

6 6 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Az ellátási láncoknál az általánosítható törvényszerűségek alapján a Törökországra karakterisztikus élelmiszeripart választjuk. Az eredmények, ill. módszerek részben, vagy egészben a magyar gazdaságra is adaptálhatók. Vizsgálat módszere: a) Meglévő, működő ellátási láncok elemzése, értékelése, továbbfej- lesztési koncepció megalkotása b) Ellátási lánc szintéziséhez kapcsolódó módszerek: meglévő rendszer reengineering-je új rendszerek tervezése c) Ellátási lánc működési, irányítási módszereinek a fejlesztése d) Ellátási lánc controlling-jának a fejlesztése A kutatási feladat rendkívül nagy méretű, kellő szakaszolást igényel. Az általánosítás alapjául és a módszerek konkretizálására, tesztelésére két terület szolgál: olíva bogyó, szőlő-bor.

7 7 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Egy termékhez kapcsolódó ellátási lánc képzésének struktúrája

8 8 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) - Mi áramlik a láncban -> termékstruktúra - Kik vesznek részt benne -> ellátási lánc elemei (résztvevők) - Mely elemek között -> anyagáramlási kapcsolatok - Hogyan -> logisztikai műveletek - Mikor és mennyi -> időszakok, azon belül volumenek és időbeli lefutás Az ellátási lánc vizsgálatának aspektusai

9 9 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Az ellátási láncban mozgatott termékek (termékstruktúra)

10 10 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Alapanyag termelő: Alapanyag gyűjtő-elosztó raktározás: Feldolgozó vállalat: Készáru gyűjtő-elosztó raktározás: Vevők: Az ellátási láncban előforduló elemek

11 11 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Az ellátási láncban előforduló anyagáram-kapcsolatok Alapanyag export célállomása: Készáru export célállomása:

12 12 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Az anyagáram-kapcsolat az adott relációban többféle módon (ún. logisztikai lánccal) valósítható meg. A logisztikai láncban a jellegzetes műveletek: - szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi), - rakodás (be- és kirakodás, átrakodás), - átmeneti tárolás, - komissiózás, - vámkezelés. Az ellátási láncban egy anyagáram-kapcsolat megvalósítása

13 13 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) Alapanyag termelés Alapanyag feldolgozás, késztermék előállítás késleltetéssel indul késleltetéssel később fejeződik be Késztermék felhasználás, fogyasztás Az ellátási láncban egy termék átfutásának mennyiségi és időbeli paraméterei

14 14 1. Jellegzetes élelmiszeripari termékek ellátási láncának értékelése, optimalizálása (Öznur Yurt Ph.D. hallgató munkájához kapcsolódóan) - egy-egy ellátási lánc-struktúra termékenként általában változik, - a struktúra dinamikus, időszakonként (1…3 év) változhat, - egy időszakon belül, ha szezonális hatások is érvényesülnek, szezononként más-más lehet a struktúrán belül a kapcsolati háló. Az ellátási lánc változatai Az ellátási lánc-változatok értékelése - átfutási idő → Min! - ellátási lánc költsége → Min! - raktárak, tárolók átlagos készletszintje → Min!

15 15 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  létrejön egy intermodális szállítások széleskörű lebonyolítására alkalmas logisztikai szolgáltató egység,  az átmeneti tárolás mellett jelentős csomagoló, komissiózó, egységrakományképző-bontó funkciót is magába foglaló egységek alakulnak ki,  a hajókikötő közvetlen környezetébe települnek olyan termelőüzemek, amelyek vagy a hajókikötőbe hajón beérkező áruk közvetlen feldolgozását végzik, vagy a hajókikötőből hajón kilépő áruk befejező gyártási-szerelési-csomagolási műveleteit végzik el kiszállítás előtt, A globalizáció megváltoztatja a jelentősebb teherforgalmat lebonyolító hajókikötő állomások logisztikai rendszerét:

16 16 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  létrejönnek a kikötőkhöz közel gyűjtési-elosztási feladatokat ellátó raktárak,  a hajókikötő logisztikai rendszerével integrálódik a kapcsolódó termelő, felhasználó, szolgáltató üzemeket, elosztóraktárakat is magába foglaló logisztikai hálózat, amely működését tekintve egy osztott intelligenciás logisztikai rendszer, aminek irányítását a hálózat centrumában lévő virtuális logisztikai irányító központ végzi. A globalizáció megváltoztatja a jelentősebb teherforgalmat lebonyolító hajókikötő állomások logisztikai rendszerét:

17 17 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása Hajókikötő és a hozzá kapcsolódó elosztási lánc logisztikai rendszere

18 18 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  a rendszer feladatai kiterjednek:  hajókikötőn belülre,  hajókikötőn kívülre.  jellegzetes logisztikai feladatok:  hajók be- és kiléptetése a kikötőbe, ill. a dokkokba,  hajók kirakása:  átmeneti tárolóra,  komissiózó raktárba,  hajókról való közvetlen átrakás:  vasútra,  közútra, A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája

19 19 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  hajókba való berakás:  átmeneti tárolóról,  komissiózó raktárból,  hajókba való közvetlen átrakás:  vasútról,  közútról,  vasúti vagonok be- és kiléptetése a hajókikötő rakodóterére,  közúti járművek be- és kiléptetése, diszponálása a rakodótérre,  daruk diszponálása, A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája

20 20 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  termelőüzemekhez, illetve felhasználókhoz való közvetlen vasúti, vagy közúti kiszállítás diszponálása, amelynél az áru a szállítójárműre a következő helyekről kerülhet:  hajóról közvetlen átrakással,  átmeneti tárolóról,  komissiózó raktárból,  a termelőüzemekből a hajókikötőkbe való vasúti, vagy közúti beszállítás diszponálása, amelynél az áru a szállítójárművekről a következő helyekre kerülhet:  hajóra közvetlen átrakással,  átmeneti tárolóra,  komissiózó raktárba, A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája

21 21 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  az elosztó raktárba való be-, illetve onnan való vasúti, vagy közúti kiszállítás diszponálása a hajókikötőbe:  közvetlen átrakásra,  átmeneti tárolóra,  komissiózó raktárba,  elosztóraktárak és termelőüzemek, felhasználók közötti szállítások diszponálása,  targoncás szállítások diszponálása. A rendszerben jelentkező logisztikai feladatok struktúrája

22 22 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása A hajókikötő és a kapcsolódó termelő-szolgáltató-felhasználó logisztikai hálózat integrált információs és irányítási rendszere

23 23 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  A kikötőbe érkező hajók mozgását követi a Virtuális Logisztikai Központ (VLC). Amikor egy hajó megfelelő közelségbe kerül, akkor megkapja a VLC-től az utasítást, hogy melyik dokkba álljon be, ezáltal kiadódik, hogy melyik az a konténerdaru, amelyik a hajó ki- és berakodását végezni fogja.  Egy adott hajó rakodása esetén meghatározza:  mely áruk kerüljenek kirakodásra, milyen sorrendben, hol helyezze el az árut a daru:  közvetlen átrakja vasúri, vagy közúti járműre,  átmeneti tárolóra,  komissiózó raktár betárolási kapujánál lévő tárolóra, A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:

24 24 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  mely áruk kerüljenek a hajóra berakodásra, milyen sorrendben, hol helyezze el a hajón a berakott árut a daru, honnan kell az adott rakodási műveletet végezni:  közvetlenül vasúti, vagy közúti járműről,  átmeneti tárolóról,  ha befejeződött a hajó rakodása, és az áruk átvétele- átadása, akkor utasítást ad a hajónak a dokkból való kilépésre. A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:

25 25 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  A VLC diszponálja a kikötői rakodótéren lévő közúti-vasúti szállítójárműveket:  meghatározza mikor, melyik vasúti, vagy közúti jármű érkezhet be, ill. léphet ki a rakodótérről (be-, illetve kilépési idópontot határoz meg, valamint választ a be- és kilépésre várakozó járművek közül, ismerve azok rakományát),  meghatározza egy-egy belépés esetén, hogy melyik rakodótéri kiszolgálási területen álljon meg a szállítójármű ki-, illetve berakodásra, A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:

26 26 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  A VLC diszponálási feladata targoncás kiszolgálás esetén:  meghatározza, hogy az átmeneti tárolótérről a komissiózó raktárba mely konténerek, milyen sorrendben kerüljenek átszállításra, egy-egy szállítás esetén megadja a targoncás irányításnak a konténer helyét és meghatározza, hogy a komissiózó raktár melyik belépési kapujához kell betárolás céljából a konténert szállítani,  meghatározza, hogy a komissiózó raktár mely kilépő kapujánál melyik árut kell a targoncának a közúti járműre felrakni ill. az átmeneti tárolótérre kiszállítani, ahonnan az vasúton vagy vízi úton kerül továbbszállításra. A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:

27 27 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  A VLC tartja a kapcsolatot a termelőüzemekkel, a közvetlen felhasználókkal, egyrészt tájékoztatást ad a beérkező árukról, ill. felveszi azokat a megrendeléseket, amelyek a feladandó árukra vonatkoznak, ütemezi a beérkezési és kiszállítási időpontokat.  A VLC rögzíti a logisztikai rendszerbe be és kilépő árukat, járműveket, az átmeneti tárolón, ill. a komissiózó raktárban tárolt árukat.  A VLC közvetlenül irányítja a konténerdaruk és a dokkok munkáját, ezen kívül nyomon követi a logisztikai rendszerben lévő vasúti és közúti járművek mozgását. A virtuális logisztikai központ a következők szerint működik:

28 28 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  vasúti szállítás irányítása, amely a vasúti vagonok kikötói be- és kiléptetését, a vágányok kijelölését, a be- és kilépő vonatok összeállítását végzi,  közúti szállítás irányítása, amely koordinálja a kikötőbe be- és kilépő járműveket, esetenként kijelöli a járműtípust, kapcsolatot tart a közúti járműveket diszponáló külső vállalatokkal, A Virtuális Logisztikai Központ osztott intelligenciás, kooperatív irányítási rendszerként végzi munkáját, vagyis az előzőkben a VLC által végzett közvetlen irányítási feladatok mellett megjelennek az autonóm irányító egységek által végzett irányítások is. Autonóm irányítás egységei:

29 29 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  targoncás szállítás, rakodás irányítása, amely az egyes feladatokhoz kijelöli a legmegfelelőbb targoncát, foglaltság esetén meghatározza a kiszolgálás sorrendjét, felszabaduló targonca esetén kijelöli a parkolási helyet,  átmeneti tároló irányítása, amely meghatározza, hogy a bemenő áruk hová kerüljenek betárolásra, ill. egy adott fajta áru honnan kerüljön kitárolásra,  komissiózó raktár irányítása, amely meghatározza, hogy az egyes bejövő áruk hol kerüljenek elhelyezésre a raktáron belül, milyen sorrendben, milyen eszközzel kerüljön sor betárolásra, a kimenő megrendelések milyen sorrenden kerüljenek komissiózásra, melyik komissiózó helyre, honnan és mely árufajták, mekkora darabszámmal kerüljenek kigyűjtésre, milyen mozgató, rakodó és egységrakományképző eszközök legyenek igénybe véve, nyilvántartja a komissiózó raktárban lévő árukat. Autonóm irányítás egységei:

30 30 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  melyik dokkba kerüljön a beérkező hajó:  ahol a legrövidebb idő alatt kirakodásra kerülhet,  ahonnan a legrövidebb szállítási úttal kerülhet a következő célhelyre,  hol helyezkedjen el az átmeneti tárolóra kerülő áru:  a belépési ponthoz legközelebb,  a kilépési ponthoz legközelebb,  a várható tárolási időtől függően meghatározott zónában, A Virtuális Logisztikai Központ néhány jellegzetes irányítási stratégiája:

31 31 2. Hajókikötő-logisztikai központok és a hozzá kapcsolható virtuális logisztikai hálózatok működtetésének kialakítása, optimalizálása  a komissiózó raktár melyik kapujába kerül a betárolásra bejövő áru:  a kirakási ponthoz legközelebbi kapuba,  a raktári műveletek végzése szempontjából a legkedvezőbb kapuba,  mikor kell egy-egy termelőüzemből illetve elosztó raktárból a járatot elindítani:  közvetlen a hajó indulásához kapcsolódóan, ha nem kell komissiózást végezni, vagy csak kis mennyiségben,  a különböző időpontokban kilépő hajók indulásától függetlenül. A Virtuális Logisztikai Központ néhány jellegzetes irányítási stratégiája:

32 32 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete mindig is kedvező volt az áruforgalom szempontjából, ez a helyzet az EU csatlakozás után még inkább felértékelődött. Magyarország három határszakaszon az EU külső határa, négy szakaszon csatlakozik EU tagállamhoz és hazánkon négy transzeurópai közlekedési folyosó halad át. Hazánk a legfőbb európai áruáramlási irányok fókuszában helyezkedik el. Három, hazánkat átszelő útvonal a következő jelentéseket hordozza:

33 33 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása a.) Hazánk az Európai Unió és a Közel-Kelet közötti áruforgalomban szinte megkerülhetetlen. Egy tölcsér szájánál helyezkedik el az ország, amelybe egész Nyugat-Európa felől bejön az áru és – amennyiben az EU-n belül akarja folytatni az útját, aminek számos előnye van – akkor a frissen felvételt nyert Románián és Bulgárián (mint a tölcsér szárán) keresztül juthat el a Közel-Keletre, s ezen túl Kína irányába. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az atlanti kikötők telítődése okán egyre inkább felértékelőnek a Fekete-tenger és az Adria kikötői, különösen Konstanca, ahonnan akár vasúton, akár közúton Magyarországon keresztül lehet Nyugat-Európába eljutni.

34 34 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása b.) A nyugat-Európából (különösen annak középső és délnyugati részéből) Ukrajna és Oroszország felé irányuló forgalom számára az egyik természetes útvonal hazánkon vezet keresztül (míg az a.) pontban említett irányban szinte nincs vetélytársunk, itt meg kell küzdenünk másokkal, főleg Szlovákiával és Lengyelországgal). Az a sajátos körülmény, hogy tőlünk nyugatra a közúti fuvarozás a domináns, keletre viszont a vasúté a vezető szerep, hazánknak sajátos szolgáltatásokra nyújt lehetőséget. c.) Az észak-dél irányú forgalom jelentőségének ugrásszerű növekedésére számíthatunk az adriai kikötők bővülésével. Ez a forgalom az elmúlt években már jelentősen megnőtt, s ha az áltanunk nyújtott lehetőségek (főleg a közlekedési infrastruktúra) megengedik, további jelentős bővülés várható.

35 35 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása Hazánk leírt adottságait figyelembe véve, az EU időszakra vonatkozó Európai Fejlesztési Tervhez kapcsolódódik hazánkra vonatkozóan a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. Ebben szerepel az a programpont, amely „Magyarország, mint logisztikai központ” címet viseli. Ennek keretében kell kialakítani a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatát, olyat, amely a nemzetközi logisztikai hálózat integráns részét képezi. A regionális fejlesztéseknél (pl. az észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat fejlesztésénél) figyelembe kell venni a logisztikai központok országos és nemzetközi hálózatát. A következő ábra hazánk logisztikai körzeteit és az ezen területeken működő ill. tervezett logisztikai szolgáltató központokat mutatja be, feltüntetve a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyarországi elemeit.

36 36 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása Meg kell jegyezni, hogy ez egyes körzetekben megjelölt logisztikai szolgáltató közpon- tokon kívül jelen vannak a vállalati logisztikai közpon- tok is, amelyek elsősorban a saját vál- lalataik részére végez- nek logisztikai felada- tokat, szolgáltatásokat. Hazánk logisztikai körzetei:

37 37 3. Kelet-nyugati nemzetközi szállítások intenzifikálása A regionális fejlesztések egyik fontos pontja, hogy a régióhatárok, főleg az EU-n belül, ne államigazgatási, hanem gazdasági szempontokat tükrözzenek, ezzel is segítve a szomszédos országok közötti kooperációt és értékteremtő láncok kialakulását. Ezt a törekvést szemlélteti az észak-magyar- országi és ke- let-szlovákiai területeket magába foglaló logisztikai koncepció.

38 38 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "1 A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és az Izmiri Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködése és továbbfejlesztési lehetőségei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések