TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÖKONÓMIÁJA

Az előadások a következő témára: "TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÖKONÓMIÁJA"— Előadás másolata:

1 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÖKONÓMIÁJA

2 Gazdasági szükséglet:
Bármely dolog, feltétel, körülmény, amelyet az emberek normális élet folytatása és fenntartása érdekében igényelnek, felhasználnak vagy fogyasztanak Gazdasági szükséglet: Azok a szükségletek, amelyek kielégítése gazdasági tevékenységben előállított javak és szolgáltatások útján történik Erőforrás (resource) = tőke: Bármely dolog, tárgy , feltétel vagy körülmény amely emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat (pl.: ivóvíz, levegő, szerelmi partner…) A „tőke” megnevezést a mindennapos használatban a befektethető eszközökre, pénzre értik.

3 Társadalom teljes erőforráskészlete
Természeti erőforrások (natural resources) Emberi erőforrás (human resources) Ember alkotta, mesterséges erőforrások (man-made resources) A HAGYOMÁNYOS KÖZGAZDASÁGI FELFOGÁS SZERINT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK NEM GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYEI ÉS NEM KÉPEZIK CSERE TÁRGYÁT A TERMÉSZET INGYENES AJÁNDÉKAI „FREE GIFTS OF NATURE”

4 ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGE
SZŰKÖSSÉG (scarcity): Olyan helyzet, amikor a szükségletek kielégítéséhez szükséges összes javakat és szolgáltatásokat nem tudjuk megszerezni (erőforrás-szűkösség) A szükséglet kielégítés prioritását illetően döntésre kényszerülünk Egyensúly áll be a szükséglet és az erőforrás között

5 ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGÉNEK
MEGJELENÉSI FORMÁI Fizikai szűkösség Az ismert és gazdaságosan kinyerhető erőforráskészlet csak korlátozott ideig elegendő Ökonómiai szűkösség Egy erőforrás nem szűkös, ha az iránta való kereslet teljes nagysága kielégíthető nulla ár esetén is Ökonómiai szűkösség áll fenn: Erőforrásnak nullánál nagyobb ára van Használatáért erőforrás-járadékot vagy bérleti díjat kell fizetni

6 ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGÉT ENYHÍTŐ TÉNYEZŐK
Technológiai újítások, amelyek csökkentik az erőforrás-igényt Új erőforráskészletek feltárását lehetővé tevő technológiák fejlesztése Erőforrás-kinyerés hatékonyságának növelése Erőforrások helyettesítését elősegítő technológiák fejlesztése Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban (papíralapú ügyintézés helyett elektronikus) Szállítás és kereskedelem fejlesztése (távolabbi erőforráskészletek feldolgozóhelyre szállítása) Hulladékok, maradványok újrahasznosítása vagy visszaforgatása (reuse, recycling)

7 A SZŰKÖSSÉG-CSÖKKENTÉS NEHÉZSÉGEI
A technológiai fejlesztés növeli a hatékonyabb felhasználást, de: Lehet hogy több szennyezőanyag keletkezik Új erőforrás-igényt támaszthat Fogyasztást növelheti A fejlesztés határai is végesek Erőforrások helyettesítésekor vagy kinyerésénél az erőforrások egymással való összefüggése nem kellően ismert

8 Új erőforrások felhasználása irreverzibilis változásokat okozhat
A természeti erőforrások mesterséges eszközökkel való helyettesítése sem lehet tökéletes, mert ezeknek az elkészítéséhez is szükséges természeti erőforrás Természeti erőforrásoknak életfenntartó funkciói is vannak Éghajlat szabályozás Vízháztartás szabályozás Biológiai, genetikai erőforrások megőrzése Biológiai egyensúly és körforgások fenntartása

9 ERŐFORRÁSOK TULAJDONSÁGAI
Erőforrások színvonala Milyen hatékonyan képesek valamely feladatot (funkciót) betölteni a gazdasági tevékenységben Magas színvonalú Alacsony színvonalú (természeti erőforrások is) Nagy kiterjedésű Helyhez kötött Nehéz szállíthatóság Egyes esetekben fizikai érzékenység Erőforrások bonyolultsága Egy adott erőforrás milyen sokoldalú, hány funkciót foglal magában (hány célra alkalmas) A természeti erőforrások többnyire igen bonyolultak

10 Időbeli hasznosság szerint
Helyettesíthetőség: A természeti erőforrások nem, vagy csak részlegesen helyettesíthetőek Pl.: az erdő, mint tüzelőanyag helyettesíthető, de mint élettér nem Időbeli hasznosság szerint Folytonos (flow resources) Megújítható (renewable) Meg nem újítható v. készlet jellegű (stock resources) Tulajdonjog alapján Tulajdonba vihető Tulajdonba nem vehető (non-exclusive)

11 ERŐFORRÁSOK ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA

12 Hasznosítás hiányából
A természeti erőforrások és a környezet védelme, fenntartása és fejlesztése, mérhető gazdasági áldozattal (költséggel) jár ! Felmerülő költségek Hasznosítás hiányából eredő elmaradó haszon Közvetlen ktg 1) A környezetvédelem költségvetési pénzből történik 2) A környezetvédelem érdekében elmaradó haszon jelentkezik A társadalom számára igazolni kell hogy a megvédett erőforrás értéke arányban áll a ráfordított költséggel Szükséges az erőforrás értékének ismerete

13 OPTIMÁLIS TERMÉSZETI ERŐFORRÁSKÉSZLET
MEGHATÁROZÁSA Gazdasági előny (gazdasági érték) Költség ill gazd.-i előny Költség (direkt+ elmaradó haszon) EKopt Erőforráskészlet Erőforráskészlet növekszik: Gazdasági előny / teljes ökonómiai érték csökkenő rátával nő Fenntartás (bővítés) költsége növekvő rátával nő

14 ERŐFORRÁSOK TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉKE
Használati érték NEM HASZNÁLATI ÉRTÉK Tényleges HÉ Lehetséges HÉ Ökológiai Funkcionális HÉ Önérték Hagyatéki érték Tényleges használati érték: Termény, nyersanyag, energiahordozó Lehetséges használati érték: Ma még nem látjuk hasznát, de a jövőben még hasznos lehet Ami valaki számára értéktelen más számára hasznos lehet Normális ember nem pusztít el pusztán azért egy erőforrást mert azt ő nem használja fel !

15 Ökológiai funkcionális érték:
Árvíz és klímaszabályozás, tápanyagciklusokban való részvétel Önérték: Egy dolgot pusztán azért értéknek tartunk mert van, a hasznosságától függetlenül Pl.: nemesfémek Hagyatéki érték: Egy erőforrás azért értékes, mert ajándékozni lehet, vagy örökül lehet hagyni a jövő generációkra

16 ERŐFORRÁSOK ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSÁNÁL ALKALMAZOTT ALAPELVEK

17 SZENNYEZŐ FIZET ALAPELV
POLLUTER PAYS PRINCIPLE PPP OECD 1973-ban fogadta el Az erőforrások, javak és szolgáltatások termelőinek meg kell fizetni az általuk okozott kárt vagy szennyezést A környezeti károk kiküszöbölése ne állami-támogatások formájában történjen, így nem a szennyezőket támogatják

18 ELŐNYT ÉLVEZŐ KOMPENZÁL ALAPLEV
BENEFICIARY COMPENSATES PRINCIPLE BCP Ha az erőforrások létesítése vagy fenntartása pozitív előnnyel jár valaki más számára, vagy növeli mások jövőbeli jólétszerzési lehetőségeit Pozitív externális hatás megfizetése Pl.: zöldövezeti lakások magasabb ára

19 HASZNÁLÓ FIZET ALAPELV
USER PAY PRINCIPLE UPP A termék, szolgáltatás költségeit azok viseljék akik ténylegesen használják vagy előnyük származik belőle Pl.: autópályadíj

20 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI

21 MÓDSZEREK Valóságos piacra épülő értékelési módszerek
Termelés változásai alapján Helyettesítési ktg alapján Megelőzési ktg alapján Emberi tőke értékváltozására építő Közvetett piacra épülő értékelési módszerek Utazási költség módszer (Travel Cost Method-TCM) Hasznosság vagy előnyösség alapján történő értékelés (Hedonic Price Approach-HPA) Mesterséges vagy szimulált piacra épülő értékelési módszer

22 TERMELÉS VÁLTOZÁS ALAPJÁN
TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS Alkalmazható: Ha egy természeti erőforrás vagy környezeti tényező termelésre gyakorolt hatása közvetlenül megállapítható és mérhető Pl.: vízszennyezés hatása a halállományra Erőforrás értéke: termelési érték vagy bevétel csökkenés azonos hozam eléréséhez szükséges ktg növekedés Módszer nehézségei: A környezeti tényező hatása nehezen elkülöníthető más, a termelést befolyásoló tényezőktől Nehéz pontos méréseket végezni A környezeti tényezők sokszor késleltetve hatnak

23 (Replacement Cost Method-RCM)
HELYETTESÍTÉS KÖLTSÉGE ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS (Replacement Cost Method-RCM) A „nem piacképes” erőforrás értékére egy olyan erőforrás piaci árából következtethetünk, amely azt képes helyettesíteni és aminek az árát a piac ismeri Pl.: csapadék értékének közelítése az öntözés költségével napfény értéke = mesterséges világítás költsége Nehézség: Erőforrások sokoldalúsága Tiszta helyettesítés nem létezik

24 (PREVENTIVE EXPENDITURE METHOD – PEM)
MEGELŐZÉS KÖLTSÉGE ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS (PREVENTIVE EXPENDITURE METHOD – PEM) Valamilyen környezeti kár vagy kockázat elkerülése érdekében tett intézkedések, beruházások költsége Nehézségek: Különböző hatások költségeinek elválasztása nehéz Pl.: a hangszigetelő ablak a hőszigetelést is szolgálja, de külön szellőztető berendezés szükséges

25 AZ EMBERI EGÉSZSÉG, ÉLET VALÓDI ÉRTÉKE
EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKCSÖKKENÉSE ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS A környezeti tényezők gazdasági értékére az emberi erőforrásokra gyakorolt hatásaiból következtethetünk Pl.: szennyezett levegő esetében az ebből eredő megbetegedések és halálesetek költsége, valamint a betegségből, halálesetekből eredő kieső jövedelem (korai nyugdíjazás plusz ktg) AZ EMBERI EGÉSZSÉG, ÉLET VALÓDI ÉRTÉKE NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG A módszerrel az erőforrás „abszolút minimum értéke” határozható meg

26 (TRAVEL COST METHOD –TCM)
UTAZÁSI KÖLTSÉG MÓDSZER (TRAVEL COST METHOD –TCM) Olyan erőforrásoknál alkalmazhatók, amelyeket kirándulók rendszeresen látogatnak a táj szépsége, vagy más számukra hasznot jelentő tulajdonságai miatt Erőforrás értéke: A kirándulók által utazásra fordított költségekből következtethető (tényleges utazási ktg, szállás, belépőjegy, többletfogyasztás) Az utazási időt is figyelembe kell venni (utazással töltött idő = elmaradó bér, egyéb pihenési lehetőség) Nem fejez ki reális értéket, mert a közelebbi kirándulóhelyek felértékelődhetnek, a távolabbi, de „jobb minőségűek” leértékelődnek

27 (HEDONIC PRICE APPROACH)
HASZNOSSÁG VAGY ELŐNYÖSSÉG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (HEDONIC PRICE APPROACH) Azonos típusú, de eltérő feltételek között elhelyezkedő vagyontárgyak, ingatlanok, épületek árainak különbségéből mekkora összeg tudható be a környezeti tényezők hatásainak Következtethető, hogy az emberek mennyit lennének hajlandóak áldozni a környezeti feltételek javítására „Mekkora a környezetfejlesztés társadalmi értéke”

28 Nehézségek: A környezeti tényezőn kívül a tulajdon értéke más tényezőktől függ Tulajdon saját tulajdonságai Elhelyezkedés Elérhetőség, megközelíthetőség, hozzáférhetőség Környezet minőségét kifejező tényezők Az ingatlan értéke (ára) a környezet minőségének javulásával nem lineárisan, hanem csökkenő rátával növekvő függvény szerint nő Egyes fogyasztók különböző preferenciákkal rendelkeznek (pl: valaki egy szebb épületért zajosabb környezetet is elfogad)

29 MESTERSÉGES VAGY SZIMULÁLT PIACI MÓDSZER
Olyan szituációt teremtünk, mintha Az adott természeti erőforrásnak tényleges piaca lenne A fogyasztó szabadon beszerezhetné az erőforrást A környezeti károk pénzzel megválthatóak lennének Szükséges: fogyasztó ráhangolása, megfelelő informálás, majd a személyek megkérdezése ki mennyit fizetne az adott erőforrásért (árverés jellegű)

30 EXTERNÁLIS HATÁSOK

31 Érintett személyek köre szerint
Externális hatás: 1) Ha egy gazdasági szereplő befolyásolja egy másik szereplő helyzetét anélkül, hogy közvetlen piaci kapcsolatba kerülnének 2) A termelés vagy fogyasztás járulékos költséget vagy előnyt okoz másoknak úgy, hogy a költségeket az okozóik nem térítik meg, illetve az előnyökért a haszonélvezők nem fizetnek Hatás iránya szerint: Pozitív Negatív Érintett személyek köre szerint Egyéni externális hatás (érintett személyek meghatározhatóak) Közösségi vagy társadalmi externália (az érintett személyek nem határozhatóak meg, a hatás nagyobb közösséget érint)

32 A HATÁS JELLEGE SZERINT :
(kialakulás módja) Kereskedelmi, pénzügyi típusú Egyes személyek vagy vállalkozások tevékenysége mások piaci vagy pénzügyi helyzetét befolyásolja Pl.: közműfejlesztés a telkek árát növeli Technológiai externália Hatására több v. kevesebb termés állítható elő ugyanannyi befektetésből Pl.: szomszéd fájának árnyékoló hatása Politikai vagy intézményi externália

33 A piaci „tökéletlenség” okai a környezettel összefüggésben:
Információhiány az erőforrás használattal járó környezeti hatásokról A környezethasználók nem veszik kellően figyelembe a jelenlegi tevékenység jövőbeni hatását Tisztázatlan tulajdonjogok Tökéletlen árszerkezet Egyének viselkedésével kapcsolatos kulturális, jogi stb. szabályok különbözőségei

34 KÖRNYZETI EXTERNÁLIÁK INTERNALIZÁLÁSA
PIGOUI ADÓ A termelés volumene alapján a külső gazdasági hatást adók és járulékok formájában internalizálja a szennyező termelésre adót vetnek ki a vállakozás kibocsátása Qmax-ról a társadalmilag optimálisra (Qopt) változik Externális határktg Költség haszon Egyéni határhaszon Adó optimális nagysága: optimális termelési mennyiséghez tartozó externális határköltség adó Qopt Qmax Gazdasági aktivitás Pozitív externália esetén: Pigoui szubvenció