Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Lányi Árpád Bácsi Attila Gogolák Péter Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Lányi Árpád Bácsi Attila Gogolák Péter Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet."— Előadás másolata:

1 IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Lányi Árpád Bácsi Attila Gogolák Péter Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet

2 IMMUNOLÓGIA ÁOK/FOK ELMÉLET 26 ÓRA ALAP IMMUNOLÓGIA HETI 4 ÓRA 1 – 7 HÉT 14 ÓRA IMMUNPATOLÓGIA HETI 4 ÓRA HÉT SZEMINÁRIUM ÁOK 20 ÓRA HETI 2 ÓRA 1-10 HÉT FOK 8 ÓRA HETI 2 ÓRA 1- 4 hét SZÁMONKÉRÉS 1.ALAP + SZEMINÁRIUM 8 hét 2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 11 hét

3 Tankönyv Kötelező: Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia. Budapest. Medicina Könyvkiadó Zrt., Ajánlott: Erdei Anna: Immunológiai módszerek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Czirják László: Klinikai Immunológia. Medicina Könyvkiadó Zrt Előadás anyaga: USER NAME: student JELSZÓ: download

4 MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI ALLERGOLÓGIA IMMUNOGENETICS IMMUNOGENOMICS ENVIRONMENTAL GENOMICS

5 Babilon, Gilgames eposz (i.e. 2000) betegségek, járványok Egyiptom, régi dinasztiák súlyos járványok Phobus Apollópestis a görög hadseregben Trója előtt ÓtestamentumIsten büntetése AZ IMMUNOLÓGIA TÖRTÉNETE 1880 – I. világháborúbetegségek vizsgálata, vakcinák 1920 – 1960tudományos forradalom, kémia/biológia Immunológiai memóriaThucydides, történész, Athen 430 i.e. pestis járvány „yet it was with those who recovered from the disease that the sick and the dying found most compassion……. No fear for themselves; as no man was never attacked twice – never at least fatally” ImmunitásImmunitás – kivétel a kötelességek alól - védettség Depléciós elméletekElső fertőzés kimeríti a patogén szaporodásához szükséges tápanyagokat, faktorokat – még Pasteur is Varioláció (vad típus)Fekete himlő, ősi kínai módszer Európában is gyakorolták

6 AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner 1749 – 1823 A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehén himlő emberbe)

7 Feket himlő –Halálos betegség, halálesetek 10%-a –Újszülött, gyerekek, 20 – 50 % meghalt –Hegek, vakság –Túlélők – ismételten nem betegedtek meg –VariolációOltás –Varioláció/Oltás Angliában 1%-ra csökken a mortalitás Marha himlő – érintkező egyedekben fertőzést megelőző hatásMarha himlő – érintkező egyedekben fertőzést megelőző hatás Edward Jenner 1749 – 1823 Képzés – St. Georges Hospital London 1972 MD,Orvosi gyakorlat – Gloucestershire, 1972 MD, St. Andrews University, Scotland Cikkek:Cikkek: –Jenner,E.(1788).Observationson the natural history of the cuckoo. Philos.Trans.R.Soc.Lond. 78, 219–212. –Jenner, E –Jenner, E An Inquiry into the Causes and Effects of Variolae Vaccinae,a Disease Discovered in Some Western Counties of England. London: Sampson Low. –Jenner,E.(1799). Further Observations on the Variolae Vaccinae. London: Sampson Low. –Jenner,E.(1800). A Continuation of Facts and Observations Relative to the Variolae Vaccinae or Cow Pox. London: Sampson Low – Angliában variolációs gyakorlat 1876 Koch1876 Koch Bacilli (Anthrax) 1880 Louis Pasteur1880 Louis Pasteur Viruses 2010The new small pox vaccine2010 Nalca A and Zumbrun E: ACAM 2000: The new small pox vaccine for US strategic national stock- plie. Drug Des. Devel. Ther. 4, 71–79. VACCINÁCIÓ – Az immunológia első sikere

8 Louis Pasteur 1885 veszettség a a a Gyengített (attenuált) vakcinák 1884 Ilya Mechnikoff Fagocitózis Sejtes immunválasz

9 Robert Koch Laboratórium Berlin 1890 Emil Behring Shimbasaru Kitasato 1.Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) 2.Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők 3.A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia) 1897 Paul Ehrlich Növényi toxinok: ricin, ebrin Richard Pfeiffer Tífusz és kolera toxin HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ Humorális faktorok

10 Az immunológia története és hatása az emberiség egészségi állapotára 200 év Jenner után WHO bejelenti a himlő megszűnését Országok száma ahol havi egynél több himlő eset fordul elő Jenner Oltóanyagok 1600 Jansen Microszkóp Müller Baktériumok Koch’s Feltételezései Metchnikoff Fagocitózis Wright Antiserum Köhler & Milstein Monoklonális Ea 1955 Miller T sejtek Zinkernagel & Doherty MHC korlátozás

11 Felfedezés éveKutatóFelfedezésNOBEL DÍJ 1890Emil BehringAnti-toxinok Szeroterápia Robert KochTuberkulózis, antrax Celluláris immunitás, tuberkulin reakció Elie Mecsnyikov Paul Ehrlich Fagocitózis Celluláris védekezés Oldallánc elmélet Charles Richet (Paul Portier) Anafilaxis Jules BordetKomplement Ellenanyagok/bakteriolízis Karl LandsteinerA/B/0 vércsoport Max TheilerSárgaláz elleni vakcina Daniel BovetAntihisztaminok1965 AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI I.

12 1944Peter Medawar Macfarlane Burnet Szerzett tolerancia, Klónszelekciós elmélet Rodney Porter Gerald Edelman Ellenanyagok szerkezete1972 Rosalyn Yalow Roger Guillemin Andrew Schally Radioimmunoassay Peptid hormonok kimutatása az agyban Baruj Benacerraf Jean Dausset George Snell Hisztokompatibilitási antigének George Köhler Cesar Milstein Niels Jerne Monoklonális ellenanyag Hálózat elmélet Susumi TonegawaGén átrendeződés1987 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia Rolf Zinkernagel, Peter Doherty MHC korlátozás1996 AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI II.

13 TEMATIKA AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE –A sejtkommunikáció lehetőségei – direkt és indirekt –Szervek, szövetek, sejtek –Az immunrendszer két ága Természetes immunitás jellemzői Szerzett immunitás jellemzői IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS – JELÁTVITEL –Mintázat felismerő receptorok –Antigén specifikus felismerés – B limfociták –Antigén felismerés – T limfociták Az MHC fehérjék szerepe az antigén bemutatásban Antigén feldolgozás és prezentáció SEJT AKTIVÁCIÓ, DIFFERENCIÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ –Receptorok – Ko-receptorok – Adhéziós molekulák –Végrehajtó mechanizmusok Migráció, adhézió Citokin és kemokin termelés Sejtölő mechanizmusok AZ IMMUNFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA –Tolerancia és immunitás –Immunológiai memória

14 MICROBA 90% PATHOGENPATHOGEN EGYÜTTÉLŐEGYÜTTÉLŐ Egyedek 7 BILLION GENETIKAI POLIMORFIZMUS MHC GÉNEK Sokféleség felismerése Veszélyes/Saját SOKFÉLESÉG GYORS SZAPORODÁS ADAPTÁCIÓ Geographic borders Population density Biodiversity Life style BIOMASSZAKÖNYEZETEMBERISÉG v v v v v v v v v v v v vvv v v v v v v v v v JÁRVÁNY PANDEMIA ÉLETÜNK MIKRÓBÁKBAN GAZDAG KÖRNYEZETBEN ZAJLIK

15 Bakterium Vírus Soksejtes parazita (Férgek) Egysejtes parazita Gyors genetikai változás Szelekció által vezérelt evolúció Adaptáció KÖRNYEZET – MIKROBIOLÓGIAI ÉS EGYÉB HATÁSOK Vírus 3 óra év Emberi test sejtjei: 90% mikroorganizmus, 10% human (1.5kg) bacterium a bélben Emberi populáció: 7x10 9 (7 billió) Biomassza: 90% micróorganizmus Állatvilág tömege < 5 – 25x mikroorganizmus

16 Az egészséges emberi szervezetet számos együttélő (commensal) mikroorganizmus telepíti be A kórokozók betegséget kiváltó fertőző szervezetek A bőr és a nyálkahártya felszínek fizikai, kémiai és mikrobiológiai határt biztosítanak a fertőzésekkel szemben © Garland Science 2009 Első fejezet Az immunrendszer alkotó elemei és szerepük a szervezet védelmében


Letölteni ppt "IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Lányi Árpád Bácsi Attila Gogolák Péter Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések