Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?"— Előadás másolata:

1 A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?

2 Volt-e Horthy-rendszer? Két kérdés: 1. Horthy-rendszer vagy Bethlen-rendszer? 2. Beszélhetünk-e 1920–1944 között egységes rendszerről?

3 Régebbi álláspontok Viták: 1. (Andics Erzsébet , Nemes Dezső , Berecz János 1986): – fasiszta diktatúra 1. A marxista történészek (Andics Erzsébet , Nemes Dezső , Berecz János 1986): – fasiszta diktatúra 2. Az 1960-as évek elejétől Ránki György (1964), Laczkó Miklós, ma a történészek többsége (Ormos Mária, Romsics Ignác stb.): – autoritárius rendszer 3. A rendszerváltás óta:  Antall József (1993): – alkotmányos monarchia  Schmidt Mária (2000): - „A Horthy-rendszer polgári demokrácia volt.” 4. Gömbös kísérletének megítélése – akart-e diktatúrát?

4 A megítélés indítékai 1. Politikai: a valóság megítélése politikai célok érvényesítése érdekében  legitimációs késztetés  hatalomváltások idején/után 2. Szakmai: tudományos szempontok érvényesítése politikai megfontolások nélkül  társadalmi-politikai konszolidáció idején  demokratikus viszonyok között 3. Tanulság:  Társadalmi érdek: reális politika  Alapja: a történeti folyamatok objektív, elfogulatlan értékelése

5 A megítélés szakmai szempontjai A reális értékelés feltételei:  A nemzetközi politológiai és történeti szakirodalom követése  A magyar állam összehasonlítása a (részben) hasonló adottságú környező országokkal (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia)

6 A három értékelés fogalmi alapjai 1. Parlamentáris demokrácia: „…alkotmányos lehetőséget biztosít a politikai hatalomért (és nem csak egy részéért) folyó békés versenyhez, és abból a népesség egyetlen lényeges szegmensét sem zárja ki.”

7 A parlamentáris demokrácia kritériumai:  A hatalmi ágak megosztása  A népszuverenitás és népképviselet elvének érvényesítése  A parlament elsődleges szerepe, a törvények uralma  A törvény előtti egyenlőség, állampolgári jogegyenlőség  A szabadságjogok érvényesülése (sajtó-, gyülekezési-, szólás-, vallásgyakorlás stb.)

8 A megítélés szakmai szempontjai Totalitárius diktatúra: egyetlen hatalmi tényező teljes uralma a társadalom felett, melyet sem törvények, sem szokások nem korlátoznak. Öt alapvető jegy:  Hivatalos ideológia  Egyetlen tömegpárt, mely minden fenntartás nélkül elfogadja és képviseli ezt az ideológiát  A média feletti (csaknem) teljes uralom  A fegyveres erők teljes politikai ellenőrzése (párthadsereg)  A társadalmat permanensen rettegésben tartó rendőri terror

9 A megítélés szakmai szempontjai Autoritárius rendszer: a két típus közötti átmeneti forma Linz, Juan J. szerint jellemzői:  Korlátozott, nem teljes politikai pluralizmus  Nincs egy kidolgozott és irányadó (uralkodó) ideológiája  A politikai mobilizáció extenzív és intenzív formáinak alkalmazásától egyaránt tartózkodnak  Egy vezér (kis csoport) gyakorolja a hatalmat, formálisan pontatlanul meghatározott, de gyakorlatilag mégis kiszámítható határok között

10 A hatalmi rendszer alapszerkezete Államforma: királyság, király nélkül – kormányzó (1920:1. tc.) Hatalmi ágak: megosztás  Törvényhozó: o 1920–1926: Nemzetgyűlés o 1926–1944: Országgyűlés (képviselőház, felsőház)  Végrehajtó hatalom: o Kormányzó o Minisztertanács (koronatanács)  Bírói hatalom: önálló bíróságok Jellemzői?

11 Bethlen a demokráciáról Bemutatkozás a nemzetgyűlésben (1921. április 14.): „A demokrácia az állam uralmi formájának berendezése, és biztosítja azt, hogy minden néposztály megtalálja boldogulását egyformán az országban, azáltal, hogy az állami hatalmat úgy szabályozza, hogy minden néposztálynak egyforma befolyása legyen rá. (…) Nem jelenti a demokrácia a tömegeknek, a nyers tömegeknek vak uralmát. Nem jelenti a kisebbségek előjogait sem, de nem jelenheti a tömegek uralmát sem. Az igazi demokrácia biztosítja az intelligens osztályoknak a vezetést, s bevonja a nép széles rétegeit az állami életbe. Az a demokrácia, amely nem meri kimondani azt, hogy ebben a demokráciában az intelligencia vezető szerepre van hivatva, az nem demokrácia, hanem demagógia.”

12 Népszuverenitás – népképviselet Választójog:  1919: minden 24 éven felüli állampolgár, 3,5 millió (74,6% – 40%)  1922/1925: nők 30 felett, 2 millió állampolgár (38% – 30%) – nyílt szavazás  1938: titkos szavazás, további korlátozások (cenzus) – fős csökkenés

13 A választójogosultak aránya az összlakossághoz viszonyítva (%) Ország/év1917– –1925 Magyarország4030 Ausztria5859 Csehszlovákia4850 Lengyelország3048 Románia1221 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 2123

14 A parlament elsődleges szerepe – a törvények uralma A törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonya: 1. A törvényhozás és a kormányzó viszonya  1920:  1933:  1937: 2. A törvényhozás és a kormány viszonya

15 A szabadságjogok érvényesülése Gyülekezési és szervezkedési szabadság  Bethlen-Peyer-paktum (1921. december)  1938: különbíróságok a felforgató tevékenység ellen  A belügyminiszter által nem engedélyezett egyesületek feloszlatása 2. Sajtószabadság:  Népszava, Szózat időleges betiltása, cikkek törlése  évi sajtótörvény – fokozott állami ellenőrzés

16 A szabadságjogok érvényesülése Az állampolgári jogok vallási ill. faji alapon történő korlátozása:  Numerus clausus törvény (1920)  Ú.n. zsidótörvények  1938: „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról” – vallási alap (1919. aug. 1.), kényszerkamarák (sajtó, ügyvédi, mérnöki, orvosi) – 20%  1939: „a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozásáról és visszaszorításáról” – faji alap (egy szülő, 2 nagyszülő)  1941: házasságkötés tilalma, nemi kapcsolat – fajgyalázás (eugenika) – a nem zsidó állampolgárokat is korlátozza

17 Következtetések, tanulságok 1. Tendenciák:  A végrehajtó hatalom befolyásának növekedése a törvényhozás rovására a népszuverenitás elvének korlátozása  Az állampolgárok jogi egyenlőségének és szabadságának korlátozása 2. Sem diktatúra, sem demokrácia – autoritárius rendszer

18

19 A diktatúra kísérlete avagy: akart-e Gömbös diktatúrát 1. Gömbös: (1) saját diktátor voltáról, (2) a diktatúráról 2. Államjogi kísérletek, az érdekképviseleti rendszer kísérlete 3. A kudarc oka: a hatalmi viszonyok 4. Kísérlet a hatalmi viszonyok módosítására – a lelkek feletti uralmon alapuló diktatúra megvalósítására  NEM – NEP

20 Államközpontú és pártközpontú politikai rendszer


Letölteni ppt "A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések