Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Foglalkoztatás szeminárium WJLF SZM BA. 2 MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatás szeminárium WJLF SZM BA. 2 MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként."— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatás szeminárium WJLF SZM BA

2 2 MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként a nyugdíjkorhatárhoz kötött csoportosítás ban a éves férfiak és nők (korábban pl ben és 2006-ban a munkavállalási korú népesség a nők esetén a 15-60, a férfiak esetén a éveseket jelentette). A munkavállalási korú népesség helyett az Eurostat gyakorlata alapján a munkaerő-piaci aktivitás alakulását jellemzően a éves népességben vizsgálják, így a foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi rátákat is a leggyakrabban erre a körre számítják ki. A KSH, a korábbi gyakorlatának megfelelően azonban a publikációiban rendszeresen közli a éves népességre vonatkozó adatokat is. Figyeljünk arra, milyen népességi körre vetített adatot látunk! (Magyarországon pl. a foglalkoztatási ráta 2007-ben a éves népességben több mint 6 %-ponttal volt magasabb, mint a évesek körében, tekintettel a 65 évesnél idősebbek alacsony munkaerő-piaci jelenlétére.)

3 3 MEP alapfogalmak Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

4 4 Munkanélküliség főbb típusai

5 5 MEP alapfogalmak

6 6

7 7 FEOR Négyszámjegyes rendszer: 1.Foglalkozási főcsoportot, 2.a foglalkozási csoportot, 3.a foglalkozási alcsoportot, 4.a foglalkozást jelenti.

8 8 A korszerűsített foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR–93) csoportosításai

9 9 Példa a FEOR besorolásra

10 10 FEOR-tábla Egészítsük ki a táblázatot! (pl.: HR portál honlapja)

11 11 MEP alapfogalmak

12 12 ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) definíciók Decent work: tisztességes, becsületes munka Formal workplace: munkajogilag és szociálisan védett munkahely Informal workplace: szociális védelemben nem részesülő munkahely (nem feltétlenül illegális munka!) Atipikus foglalkoztatás: a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka

13 13 A foglalkoztatottak megoszlása a főbb nemzetgazdasági áganként az OECD országaiban, (%) MezőgazdaságIparSzolgáltatásokÖsszesen Ausztrália 3,521,475,1100 Ausztria 5,528,266,2100 Belgium 2,024,773,4100 Kanada 2,622,075,4100 Cseh Közt. 3,840,156,1100 Dánia 3,023,673,4100 Finnország 4,725,869,6100 Franciaország 3,422,973,8100 Németország 2,329,867,9100 Görögország 12,022,065,9100 Magyarország 4,932,762,4100 Izland 6,321,472,3100 Írország 5,627,666,8100 Olaszország 4,330,565,2100 Japán 4,328,067,7100 Korea 7,726,366,0100 Luxemburg 1,320,877,9100 Mexikó 14,127,458,5100 Hollandia 3,019,277,8100 Új-Zéland 7,122,370,5100 Norvégia 3,320,975,8100 Lengyelország 15,830,054,2100 Portugália 11,830,757,5100 Szlovák Közt. 4,438,856,8100 Spanyolország 4,829,765,5100 Svédország 2,022,076,0100 Svájc 3,823,872,5100 Törökország 27,325,447,3100 Egyesült Királyság 1,322,076,7100 USA 1,519,878,7100 OECD- összesen 5,524,869,7100

14 14 Szolgáltatási szektor térnyerése Ok pl.: –Demográfiai változások (életkor, szabadidő) Fogyasztói igények változása –Vállalati változások Tudásigényes iparágak fejlődése (kiszolgáló és termelő szolgáltatások) –Globalizáció (nemzetgazdaságok felett) Deregularizáció Technológiai fejlődés

15 15 Hogyan formálják át a globális folyamatok a munkaerőpiacot? Milyen előnyei-hátrányai lehetnek ezen folyamatoknak? Szempontok: –Egyén MEP helyzete –Fogyasztó –Kormányzat –vállalat

16 16 Egyén MEP helyzete

17 17 fogyasztó

18 18 Kormányzat, társadalom

19 19 vállalat

20 20 Átalakuló gazdaság Átalakuló foglalkoztatási, munkaszervezési formák

21 21 Atipikus munkavállalási formák pl.: Részmunkaidős Bedolgozói Távmunka Önfoglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződés

22 22 „Távmunkás vagyok!” Milyen munkakör esetében tudnád elképzelni a távmunkát? Milyen speciális készségeket igényel? Milyen előnyei-hátrányai vannak ezen atipikus munkavállalási formának? Szempontok: anyagi helyzet, társas kapcsolatok, munka-családi élet összeegyeztethetősége, távolság legyőzése…

23 Adatok a foglalkoztatásról, munkanélküliségről

24 24 Foglalkoztatási ráta nemzetközi összehasonlításban

25 25 Nemek közötti aktivitási különbség

26 26 két főcsoport: Gazdaságilag aktívak –Foglalkoztatott Az adott héten legalább 1 h-nyi jövedelmet biztosító munkát végzett v. átmenetileg van távol a munkahelyétől –Munkanélküli Az adott héten nem dolgozott Nem átmenetileg van távol 4 hét folyamán aktívan keresett munkát 2 héten belül munkába tudna állni Már van munkája, 90 napon belül dolgozni kezd Inaktívak –A vonatkozási héten nem dolgoztak –Nem is kerestek munkát –Nem tudtak volna munkába állni 2 héten belül Passzív munkanélküliek Gyermekgondozási ellátásosok Nyugdíjas, járadékos, aki nem dolgozik Tőkejövedelemből élők 15 éven aluliak HTB Szociális gondozottak Közületi eltartottak

27 27 Foglalkoztatási ráta

28 …és a munkanélküliség…

29 29 Munkanélküliségi ráta Európában

30 30 Munkanélküliség számokban ÁFSZ KSH

31 Miért van két adatunk a munkanélküliségről? A KSH és az ÁFSZ eltérő definíciója

32 32 Alapfogalmak – egy kis ismétlés Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; nem nyugdíjas, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot. A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

33 33 KSH-ÁFSZ eltérő munkanélküli definíciója

34 34 Mi az oka az eltérésnek? Mi lehet a regionális különbségek oka a két munkanélküli létszám között?

35 35


Letölteni ppt "Foglalkoztatás szeminárium WJLF SZM BA. 2 MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként."

Hasonló előadás


Google Hirdetések