Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sugárvédelem és jogi alapjai Fejezetek: 1. Magfizikai alapok 2. Dózismennyiségek 3. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai, sugárvédelmi szabályzás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sugárvédelem és jogi alapjai Fejezetek: 1. Magfizikai alapok 2. Dózismennyiségek 3. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai, sugárvédelmi szabályzás."— Előadás másolata:

1 Sugárvédelem és jogi alapjai Fejezetek: 1. Magfizikai alapok 2. Dózismennyiségek 3. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai, sugárvédelmi szabályzás 4. Sugárzásmérés 5. Természetes és mesterséges radioaktivitás, radioaktív hulladékok 6. Sugárvédelmi tevékenységek

2 Felhasználható szakirodalom Raics Péter: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. (DE Kísérleti Fizikai Tanszék, 2002.) Kiss D., Horváth Á., Kiss Á.: Kísérleti atomfizika (ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 1998)

3 A radioaktivitás A radioaktív bomlás során az atommag szerkezete változik meg. BOMLÁS = új kémiai elem keletkezik, és a mag részecskesugárzás kibocsátása révén stabilizálódik. Radioaktivitás felfedezése: - Röntgen ( ): a röntgen csövek falán (elektrongyorsítást követően) nagyenergiájú fotonsugárzást figyelt meg - Becquerel (1896): az uránt vizsgálva tapasztalta, hogy a fotópapír akkor is megfeketedik, ha nem világítják meg, tehát nem foszforeszcenciáról van szó - Curie házaspár (1898): kémiailag szeparáltak néhány elemet az urán-sorból és megállapították, hogy a sugárzás az adott kémiai elem tulajdonsága és nem függ annak fizikai-kémiai állapotától - Rutherford (1911): a bomlás révén keletkezett sugárzások ionizációs tulajdonságainak vizsgálatából megállapította, hogy annak két fajtája van:  és  sugárzás; az  sugárzás szóródásának vizsgálata pedig azt mutatta, hogy az atomok nem töltik ki a teljes teret, hanem fő tömegük egy nagyon kis térfogatban az atommagban összpontosul

4 neutron proton elektron Szén-12 atom felépítése 6 proton 6 neutron 6 elektron Az atommag felépítése: az atommag nukleonokból (protonokból és neutronokból) áll. Az atommagok m méretű összetett részecskék. Protonok száma (Z): - elem rendszáma - meghatározza az adott elem felépítését, kémiai viselkedését - a proton pozitív töltésű részecske, nyugalmi tömegének (m 0 ) MeV energia felel meg (E=m 0 ×c 2 ). Neutronok száma (N): a neutronnak nincs töltése, m 0 = MeV. Szabad állapotban nem stabilis, 10.4 perc felezési idővel bomlik. n  p + + e - + E kin E kin = 0.8 MeV Tömegszám: A = Z + N Kötési energia = „tömeghiány” = az atom „virtuális” tömege kisebb, mint az őt alkotó nukleonok tömegének összege Molekula: atomokból épül fel Vízmolekula

5 Protonok száma (Z): - elem rendszáma - meghatározza az adott elem felépítését Neutronok száma (N): Tömegszám: A = Z + N Atomsúly  A  kötési energia Nuklidok: meghatározott proton és neutron számmal rendelkező részecskék. Egy nuklid lehet stabil v. instabil azaz radioaktív. Egy nuklid lehet különböző energiaállapotokban (gerjesztett állapot). Jelölés: - elemi szimbólummal és tömegszámmal: O-16 - rendszámmal és tömegszámmal: 16 O A magban a protonok és neutronok száma lehet páros ill. páratlan ez döntő jelentőségű a nuklid stabilitása szempontjából. 162 ps, ps 59 ps, pn 49 pn, ps stabil nuklidot ismerünk 5 pn, pn

6 EGY – EGY ELEMNEK TÖBBFÉLE IZOTÓPJA LÉTEZIK: Hidrogén izotópjai: hidrogén, deutérium, trícium Vas: 26 protont tartalmaz, a neutronok száma 26-tól 35-ig változhat stabil (H, D: stabil) izotópgyakoriság Izotópok: radioaktív: bomlás módja, bomlás valószínűsége T: β - - bomló, T 1/2 :12,3 év

7 A radioaktivitásban fontos szerepet játszó elemi részecskék Spin szerint: fermionok (feles spin: proton, neutron, elektron) vagy bozonok (egész spin: foton, mezon) Kölcsönhatás szerint: erős k.h. (hadronok: fermionok [barion] és bozonok [mezon]) és gyenge k.h. (leptonok: elektron, neutrínó) Fermionok: Pauli-elv Bozonok: „mező”-komponensek

8 A radioaktivitás alapegyenletei N: bomlásra képes, azonos fajtájú atommagok száma [darab] λ: bomlási állandó = időegység alatti bomlási valószínűség [1/s] t: idő A: aktivitás [1/s ; Becquerel; Bq] T 1/2 : felezési idő [s]

9 Összetett bomlás: anya- és leányelemek bomlási sorozata „Szekuláris” egyensúly: az anyaelem bomlási sebessége sokkal kisebb, mint a leányelemé – a leányelem aktivitása „utoléri” az anyaelemét.

10 „Stabilitás-görbe” – egy nukleonra jutó kötési energia

11 Stabil és radioaktív izotópok

12 Bomlási módok Az alfa-bomlás során a kezdeti atommag egy hélium atom pozitív elektromos töltésű atommagját bocsátja ki általában 5-10 MeV mozgási energiával. Az alfa-bomlás során az atommag tömegszáma 4-gyel, protonszáma 2-vel csökken, így az atommagon belül a protonok taszításából származó, a nukleonok kötését gyengítő elektrosztatikus energia is jelentősen csökken. Hajtóereje az erős kölcsönhatás. „Diszkrét” energiaváltozás: E kin jellemző az adott radioizotópra, de megoszlik a részecske mozgási energiájára és a visszalökött mag energiájára. Az alfa-bomlás „hajtóereje” a nukleonok közti erős kölcsönhatás. p: a bomlásban kibocsátott részecskék m: nyugalmi tömeg E kin : kinetikus (mozgási) energia Bomlási módok: α, β („közvetlen”),γ („kísérő”), f (maghasadás, „összetett”)

13 Bomlási módok – béta-bomlás A kinetikus energia megoszlik az elektron/pozitron és a neutrínó/antineutrínó között. Az elektron(pozitron) kinetikus energiája nem diszkrét. A bomlás hajtóereje a gyenge kölcsönhatás. 1) β - : elektron és antineutrínó kibocsátása n→ p + + e - + ν a : a rendszám eggyel nő 2) β + : pozitron és neutrínó kibocsátása p + →n + e + + ν: a rendszám eggyel csökken „antianyag” – annihiláció: megsemmisülés 3) elektronbefogás (EC – electron capture) neutrínó kibocsátása p + + e - →n + ν: a rendszám eggyel csökken A „hiányzó” pályaelektron pótlódik egy külső pályáról – kísérő karakterisztikus Röntgen-sugárzás keletkezik

14 Izobár magcsoport bomlási rendje – páratlan tömegszám

15 Izobár magcsoport bomlási rendje – páros tömegszám

16 Bomlási módok – gamma-átmenet gamma-átmenet: a nukleonok átrendeződése nyugalmi tömeggel és töltéssel nem rendelkező foton kibocsátásával jár. A γ-bomlás „hajtóereje” nem határozható meg közvetlenül, mint az α- és β-bomlásé, mert ez a bomlási mód csak más magátalakulások „maradék” energiájának leadása során következik be. A foton energiája diszkrét, azonos a megváltozott belső részecske által betöltött előző és következő energiaszint különbségével, ezért jellemző az adott radioizotópra. A mag belső energia-eloszlásának változása egyes esetekben (főként kisebb energiaváltozásoknál, Εγ<2-300 keV) nem foton kibocsátásával jár, hanem az energia egy, általában belső, szimmetrikus atompályán rezidens (azaz a magon „belül” is bizonyos tartózkodási valószínűséggel rendelkező) elektron mozgási energiájává alakul. Ez a belső konverzió (internal conversion, IC), amit szintén karakterisztikus Röntgen-foton kell, hogy kövessen. A belső konverziós elektron energiája diszkrét!

17 Béta-bomlás és gamma-átmenet energiaszintek és állapotok

18

19 1,46MeV 40 K EC (12%)  - (88%) 40 Ca 40 Ar Béta-bomlások és gamma-átmenet T=1.28 milliárd év

20 Számítási példa: az emberi test 40 K-tartalmának radioaktivitása Adatok: 40 K felezési ideje 1,28×10 9 év, átlagos ember testtömege 70 kg, átlagos K-tartalom: férfiak 1,7 – 2,73 g/kg, nők 1,33 – 2,28 g/kg átlag: 0,2 %, izotóparány a K-on belül 0,0118 % Eredmény: kb Bq

21 A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása A közeg kölcsönhatásra képes alkotórészei: elektronok, az atom elektromágneses erőtere, atommag. A közeg és a sugárzás közötti kölcsönhatás szerint: - Közvetlenül ionizáló sugárzások: α, β, γ, Röntgen – az elektronoknak képesek azok ionizációjához elegendő energiát átadni. - Közvetve ionizáló sugárzás: neutron: atommagokkal való kölcsönhatás során ionizációra képes részecskék jelennek meg. Az elektronokkal való ütközés nem minden esetben vezet azok ionizációjára. A sugárzás által több lépésben átadott energia egy része (általában %-a) nem ionizációt, csak gerjesztést eredményez, azaz összességében a közeg termikus energiáját növeli meg. A gyorsan mozgó szabad töltéshordozók ( α 2+, β - -részecskék vagy ionizált szekunder elektronok) az atomok elektromágneses terében fékeződve járulékos fotonsugárzást = folytonos röntgensugárzást kelthetnek.

22 Alfa- és bétasugárzás elnyelése az anyagban

23 Lineáris energiaátadási tényező (LET) alfa- és bétasugárzásra LET = dE/dx

24 Alfa- és bétasugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel α -sugárzás LET-értéke vízben: > 100 keV/μm Energiaátvitel: ionizáció β -sugárzás LET-értéke vízben: 5-10 keV/μm Energiaátvitel: - elektronnal ionizáció/gerjesztés; -atom elektromágneses erőterével: fékezési sugárzás (folytonos röntgensugárzás, energiája a közeg rendszámától is függ), Cserenkov-sugárzás: az adott közegben érvényes fénysebességnél nagyobb sebességű elektron látható fényt is kibocsát. A hatótávolság lényegesen kisebb, mint az energia-átvitelben részt vevő elektronok összes úthossza!

25 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel Foton energiaátadása részben hullám- részben anyagi természetű rendszernek – „ütközés” Elektronnal (ionizáció – többféle kölcsönhatásban) Atommaggal (abszorpció – küszöbreakció, csak >5 MeV energiánál) Atom elektromágneses erőterével (küszöbreakció, csak >1.2 MeV energiánál)) Általános törvényszerűség: sztochasztikus (véletlenszerű) kölcsönhatás: „fázisfüggő” energiaátvitel Az energiát átvett elektronok kinetikus energiája: -További ionizációt okozhat; -Ionizáció nélküli gerjesztést okozhat; -Szekunder fotonsugárzás (folytonos Röntgen-sugárzás) keltését eredményezheti.

26 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai – teljes abszorpció A foton teljes kinetikus energiáját átadja a vele „ütköző” elektronnak. Mivel E f >> E ion, ezért az elektron nagy sebességgel „távozik” az atompályájáról. A foton megszűnik. E f = E e,kin + E e,ion (régebbi nevén: fotoeffektus)

27 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai – Compton-szórás A foton kinetikus energiát ad át a vele „ütköző” elektronnak. Mivel ΔE f >> E ion, ezért az elektron nagy sebességgel „távozik” az atompályájáról. A szórt foton az eredetinél kisebb energiával továbbhalad. E f = E f’ + E e,kin + E e,ion

28 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai - párkeltés A foton az atom elektromágneses erőterével lép kölcsönhatásba: átadja teljes energiáját és megszűnik. A bozontól átvett energiából két fermion: e - és e + keletkezik. E f =E e-,m +E e-,kin +E e+,m +E e+,kin Csak akkor lehetséges, ha E f > 2×E e,m, azaz E f > 1022 keV

29 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel dI = -I(x)  N dx I: részecskeáram [darab/s] σ: kölcsönhatási valószínűség egy „partnerre” [-] N: partnerek száma egységnyi úthosszon [darab/m] μ = σ × N = kölcsönhatási valószínűség [1/m] Integrálás után: általános gyengülési egyenlet Párhuzamos sugárnyaláb!!!

30 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel μ: összetett lineáris gyengülési együttható Egy kölcsönhatás (energia-átvitel) mindig csak egy formában történhet. A három reális valószínűségű kölcsönhatási forma egymással csak „kizáró vagy” kapcsolatban lehet! μ = μ 1 + μ 2 + μ 3 μ/ρ : egységi tömegre vonatkozó gyengülési együttható

31 Gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása – rendszám- és energiafüggés

32 Gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása – a kölcsönhatások rendszám- és energiafüggése

33 Dózismennyiségek Fizikai dózis: az anyag tömegegységében elnyelt összes sugárzási energia, csak fizikai kölcsönhatásokat foglal magába. Bármelyik ionizáló sugárzásra értelmezhető. Csak ionizáló sugárzásra értelmezett, de nem csak ionizációs energiát jelent. Nem tartalmazza az anyagból kilépett (szórt, szekunder) sugárzási energiát. „Egyesíti” a különböző forrásokból származó energia-beviteleket.

34 Dózismennyiségek – fotonsugárzás dózisa  = lineáris energiaátadási tényező = térfogategységre jutó hatásos ütközési/gyengítési keresztmetszet  /  = „tömegabszorpciós” tényező = tömegegységre jutó h.ü.k. LET = dE/dx = lineáris energiaátadási tényező σ e = elektron h.ü.k. σ A = atomi h.ü.k. ütközés: abszorpció vagy rugalmatlan szórás  /  [m 2 /kg]

35 Négyzetes gyengülési törvény – a dózisszámítás alapja Kγ: dózistényező, szokásos dimenziója: [(μGy/h)/(GBq/m 2 )] Külső dózisteljesítmény Φ E : energiaáram-sűrűség (fluxus) [J/(m 2 s)] dN/dt = A: a sugárforrás aktivitása [bomlás/s = Bq] f R : részecske-(foton)gyakoriság [foton/bomlás] E R : fotonenergia [J/foton] Érvényesség: pontszerű γ-sugárforrásra, gyengítetlen (primer) fotonsugárzásra.

36 w R sugárzási tényező - a LET függvénye w R,α = 20 w R,γ = 1 w R,β = 1 w R,n = 5 ÷ 20 a neutron-energia függvényében A sejti méretű élő térfogatba bevitt energia (mikrodózis) dönti el az elnyelt dózis veszélyességét (kártételét). „Antropomorf” dózisfogalom és mértékegység: az emberi szövetek, sejtek viselkedése befolyásolja a dózisértéket. A sejti, szöveti reakció nem egységes – akkor mit jellemez az egyenértékdózis? ]Sv,Siever t [w*DH R  Egyenérték dózis – az ionizáló sugárzás biológiai hatása


Letölteni ppt "Sugárvédelem és jogi alapjai Fejezetek: 1. Magfizikai alapok 2. Dózismennyiségek 3. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai, sugárvédelmi szabályzás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések