Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 14.

2 2 I/1. Agrárgazdasági helyzetkép - 2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz kb. 15%. - A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +13%, volumen -11%. Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +10%, volumen +2%. A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent, termelőiár-színvonal +17%, volumen -19%.

3 3 I/2. Agrárgazdasági helyzetkép – Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU tagországaiba – Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%) – Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék – Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék

4 4 I/3. Agrárgazdasági helyzetkép – Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2 Mrd €) – 2012-ben (január-novemberi adatok): Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €) Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €) Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €

5 5 II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének ingadozása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

6 6 II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

7 7 II/3. Növénytermesztési eredmények Főbb növénykultúra2012. évi termés (tonna) Betakarított terület (ha) Termésátlag (tonna/ha) Termésátlag (5 év) Őszi árpa674 847176 5723,83,7 Őszi búza4 008 9991 071 7563,74,05 Repce399 829162 6612,52,2 Napraforgó1 284 616617 4232,12,3 Kukorica4 604 4731 143 9414,06,1

8 8 II/4. Őszi munkák állása Főbb növénykultúra Vetési szándék (ha) Elvégzett munka (ha) Teljesítés (%) Őszi káposztarepce230 575196 96085 Őszi árpa193 980195 810101 Őszi búza1 099 0611 105 948101 Rozs34 69435 579103 Triticale117 980121 077103 2012. december 7-i állapot szerint

9 9 II/5. Őszi állapotminősítés Növény A jelentett vetésterület ha-ban A vetésterület minőségi megoszlása jóközepesgyengeösszesen százalék 2012. december 7-i állapot Őszi búza1 106 08867258100 Rozs35 618573214100 Őszi árpa195 81068266100 Triticale121 07761309100 Őszi káposztarepce196 900622811100 Összesen:1 655 493 Forrás: NÉBIH

10 10 III/1. EU-27 búzamérlege Forrás: USDA, Stratégie Grains  2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév)  2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%) Források tendenciózus szűkülése

11 11 ExportImport 2012/2013. I-VII. hó 2011/2012 I-VII. hó 2012/2013. I-VII. hó 2011/2012 I-VII. hó Összesen 16,5 mio t 14,3 mio t  10,5 mio t 8,8 mio t Búza  11,3 mio t 8,1 mio t  2,6 mio t 4,3 mio t Árpa  3,3 mio t 2,3 mio t 0,02 mio t0,41 mio t Kukorica  0,66 mio t2,0 mio t  6,6 mio t3,0 mio t Forrás: Európai Bizottság III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések)  EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t  HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica

12 12 Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022) III/2. Főbb növényi termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása +9,0% +17,8% +16,7% +15,0% +23,6% +15,1%

13 13 III/3. Gabonapiac legfontosabb jellemzője  Gabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért  helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő  a piac nem ismeri el előállítási költségét  a piac nem ismeri el beszerzési értékét  Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye  legalábbis többnyire Exportőr országok Importőr országok

14 14 III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők   Rövidebb táv  kőolaj világpiaci árának alakulása  feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye  valutaárfolyamok erős ingadozása  világgazdasági tényezők monetáris politikája  bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása  fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései  logisztikai problémák  tőkepiacok instabilitása  indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon  Hosszabb táv  globális népesség növekedési üteme  klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek  fokozódó globális vízhiány  termőföld korlátozott rendelkezésre állása  feltörekvő országok súlyának növekedése a kibocsátásban és kereskedelemben  kutatás-fejlesztés és innováció Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGSWoods Hole Oceanographic InstitutionUSGS

15 15 IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete  Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika  A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok kisebb méretű kutatóhely)  Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok  Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe  Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív „term ék” Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai, technológiai inputok irányában

16 16 IV/2. CÉLOK Középtávú célkitűzések  Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítése;  Humánerő és eszközhatékonyság javítása;  Kutatói utánpótlás biztosítása;  Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése;  Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének dinamizálása; Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és magas szintű kiszolgálása

17 17 IV/3. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%. Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

18 18 IV/4. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban Innováció átfogó célkitűzés lesz Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek. Feladata: a) információnyújtás kulcsszereplőknek; b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében; c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése; d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat; e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt. Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

19 19 IV/5. BEAVATKOZÁSOK Szabályozási és irányítási feladatok  Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával;  Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének megerősítése;  Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése;  Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése;  Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő fórumok létrehozása. Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex újjászervezése

20 20 IV/6. Agrárkutatás lehetőségei - Gabonavertikum  Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell)  Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…)  Logisztika  Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja  Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt)  Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami - segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást, - kielégíti az élettani igényeket, - segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet; Speciális ipari igények figyelembevétele.

21 21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések