Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Történeti áttekintés  A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Történeti áttekintés  A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése."— Előadás másolata:

1

2 Történeti áttekintés  A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel.  A második világháborút követően a vasbetonépítés is tovább fejlődött  az építéshelyszíni monolitikus munkák készítésénél megjelennek a - kis-, álló-, fekvő- nagytáblás zsaluzatok  a zsaluhéjak már fémből, rétegelt lemezből és üvegszál-erősítésű poliészterből is készültek  a tökéletesen sík felületeket garantáló zsaluzatok alkalmazásával lehetővé válik vakolatmentes falak, mennyezetek készítése.

3 Történeti áttekintés  a "kúszózsaluzat", a nagytáblás rendszerrel készített szerkezetek zsaluzatát a beton megszilárdulása után daru segítségével "kúsztatják" a felsőbb szintekre, illetve később  az 1960-as években született meg az igazi kúszózsaluzat, amelynek függőleges mozgatásához már nem szükséges daru, hanem, "önjáró", araszoló mozgással jut fel a következő zsaluzati pozíciókba.  A nagytáblás fal és födémlemez - zsaluzatok egyesítésével :  létrejött a térzsaluzat, amely a födém és fal, egyidejű készítésével, sarok merev összeépítésével  alkalmas a cella rendszerű épületek szerkezetépítését egyszerűbbé, gazdaságosabbá tenni.

4 Táblás zsaluzatok  Az újrahasznosítás igényével kialakított zsaluzatok fa fém vagy műanyag zsaluzó elemek.  A fa zsaluzótáblák alkalmazását a lemezek és falak építésében egyrészt a faanyag ismételt felhasználása, másrészt a helyszíni ácsmunka időigényének csökkentése tette indokolttá.  A táblák méretét úgy választják meg, hogy az összeszerelés során két ember mozgatni tudja.  A megtámasztások sűrűségét az alakváltozásra vonatkozó korlátozások szabják meg.  Hosszabb élettartamúak a fatábláknál a rétegelt lemezből, ill. műanyag kötőanyagú farostlemezből készített táblák. Szinte korlátlan számú ismételt felhasználást biztosítanak a fémből készült zsalutáblák  Nagyobb méretpontosság, jobb mérettartás, nagyobb merevség és terhelhetőség, jellemzi őket. Hőszigetelésük lényegesen gyengébb a fa és a farostlemez táblákénál.  A zsaluzat újrahasznosításának követelménye visszahat a szerkezettervezésre is: a szerkezetek befoglaló méreteit úgy célszerű megválasztani, hogy zsaluzata elkészíthető legyen a rendelkezésre álló zsalutábla-választék „forgatásával”.

5 A zsaluzási rendszer célja  A beton és vasbeton építés legfontosabb segédeszköze, építési segédszerkezete a zsaluzat és az azt alátámasztó állványzat.  az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok figyelembevételével tervezett szerkezet geometriáját megadja biztosítva, hogy  a kezdetben képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon.  A zsaluzat gátolja a beton kötéséhez szükséges víz elpárolgását, és megakadályozza a betonfelület lehűlését.  A munkaerőigény csökkentésére  A minőség javítására, a fatakarékosságra, az építési idő rövidítésére

6 Zsaluzattal szembeni követelmények  a forma és mérettartás, vagyis a kellő merevség  a szilárdság és a helyzeti állékonyság  a technológiailag helyes - például szétosztályozódás-mentes - bebetonozhatóság  a könnyű és roncsolásmentes - úgy a kizsaluzandó szerkezetek, mint a zsaluzóelemek tekintetében - kizsaluzhatóság  a lehetőségek szerinti többszöri felhasználhatóság, tipizálhatóság

7 A zsaluzati rendszerek előnyei  Kevés szak- (ács, lakatos) munkát igényel  A zsaluzási és állványozási munka szerelő jellegű, így termelékenyebb és színvonala eléri az üzemi gyártás színvonalát.  Szerelésnél nincs anyagveszteség. A zsaluzatok szor felhasználhatók  Az üzemben készülő zsaluzatok nagyobb méretpontosságúak  Vakolatot nem igénylő felületek készíthetők.

8 A zsaluzati rendszerek hátrányai  Méretkötöttség, modulméretekhez való igazodás.  A növekvő zsalutáblákhoz egyre nagyobb emelőberendezésekre van szükség. A betonozáshoz használt daruk emelőképességéhez kell igazítani a zsalutáblák méretét.  Nem szegezhető.  Csak sokszori használatukkal térül meg alkalmazásuk ill. 20 m magas építmények készítésénél.

9 A zsaluzat részei  a betonfelülettel érintkező, formát - mintát adó zsaluhéjakból, valamint  az ezeket merevítő egy-, vagy kétirányú bordákból, összefogó kalodákból, továbbá  a függőleges zsaluhéjak összekötését (összefeszítését - távtartását) biztosító átkötésekből,  a függőleges szerkezetek zsaluzatát megtámasztó állványokból áll, valamint  a vízszintes szerkezetek zsaluzása során szűkség van alátámasztó állványzatokra is, amelyeknek legfontosabb elemei  a teherelosztó, az állványt mindkét síkban stabillá tevő ferde merevítők, továbbá  a zsaluhéjak magassági beállítására és kizsaluzáskor leeresztésére szolgáló állvány-, oszlop emelő - leeresztő szerkezetek

10 Csúszózsaluzat  kezdetben csak végig azonos alaprajzú és azonos falvastagságú, függőleges falú vasbeton építmények készítésére volt alkalmas, majd  változó vastagságú és dőlésű falakkal határolt, osztott építményeket is kezdtek csúszó-zsaluzással betonozni  használatával rendszerint silók és kémények, illetve  később hűtőtornyok, tv tornyok, lakóépületek és szállodák is épültek.

11 Csúszózsaluzat

12

13

14

15 Kúszózsluzatok  emelőhidraulikával felszerelt emelőoszlopból,  külső emelőkeretből,  belső emelőkeretből,  alsó kezelőszintből,  közbülső kezelőszintből,  vízszintes mozgású csuklós merevítő szerkezetből, rajta a munka galériával és  a nagytáblás zsaluzatból áll

16 Működés elve  1.lépés: A zsaluhéjat a csuklós merevítő szerkezettel vízszintesen eltávolítják a beton faltól, és a falba rögzítő kúszócsapokat építenek be egymás felett két sorban.  2. lépés: Az emelő oszlop külső keretét fél zsaluzatmagassággal közbülső állásba emeli és azt ott a kúszócsapokhoz erősítik.  3. lépés: Az emelő oszlop a 2. pontban létrehozott kapcsolatra támaszkodva közbülső állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat.  4. lépés: Az emelőoszlop a külső keretet további fél zsaluzati magassággal - végleges állásba - emeli, amelyet a felső kúszócsaphoz rögzítenek  5. lépés: Az emelőoszlop a 4. lépésben létrehozott kapcsolattal végleges állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat, majd a csuklós merevítőkkel az egyik zsaluhéjat a fal vastagságnak megfelelően beállítják, végül a vasszerelés és a másik zsalutábla beállítása, rögzítése valamint a betonozás következik

17 Működés elve

18

19 SKE 100-as

20

21 Fal- és pillérzsaluzatok  Stabil, csavarodásra merev, üreges profillal rendelkező acélkeret  magas élettartam a tűzihorganyzás miatt  nagy kopásellenállást biztosít az jó minőségű, 15 ill. 21 mm vastag, filmbevonatú zsaluhéj  önbeszabályozó, bárhol fokozatmentesen elhelyezhető kapcsolók  a szabályozás és a merevítés a rendszerben történik  az alkatrészek egyszerűen vannak rögzítve  a beépített fogantyúk megkönnyítik a kezelést  megengedett betonnyomás: 40 kN/m²

22

23

24 GyorskapcsolóKiegyenlítő kapcsoló Sarokkötő csavar Csuklós sarokelem A kapcsolatok eszközei

25

26

27

28

29 Expresszanker

30

31

32 Dokaflex födémrendszer

33  Nem kell méretezni, mert az jelölés 30 cm födémvastagságig a maximális tartótávolságot előre megadja  Elég egy pillantás, hogy a helyes felépítéstellenőrizzük  További előnyök:  Az illesztések a rendszeren belül történnek – így egyszerűen illeszthető a falakhoz és támaszokhoz  Alátámasztási magasság 5,50 m-ig  Zsaluhéj kiválasztása tetszés szerint  Nem kell semmit mérni  A Dokaflex kiválóan alkalmas zárt helyiségekben történő felhasználásra, ahol a felső szerkezet a fallal minden oldalon megtámasztható.  A nyitott födémszéleken, a lelógó födémgerendákon és a födémlemezek szintbeli ugrásain ható vízszintes erőket merevítéssel vagy lekötésekkel kell levezetni.

34 Dokaflex födémrendszer

35 Részei (A) Dokadur-tábla vagy 3-SO tábla) (B) Doka-fatartó H20 top 3,90m és 2,65m (C) Ejtőfej H20 (D) Tartófej H20 DF (E) Doka-födémtámasz Eurex vagy Eco (F) Támasztóláb

36 A tartó jelölései

37 A gerenda zsaluzata

38

39


Letölteni ppt "Történeti áttekintés  A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések