Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

16/A Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülés Milyen új kommunikációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "16/A Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülés Milyen új kommunikációs."— Előadás másolata:

1 16/A Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülés Milyen új kommunikációs és médiatechnológia terjedt el az elmúlt évtizedekben? Mit jelent az információs társadalom? Hogyan hat az információss technológoa fejlődése a gazdaságra és a foglalkozásszerkezetre? Hogyan hatnak a tömegkommunikációs eszközök, a média a társadalomra? Milyen szerepe van az internethasználat általánossá válásának?

2 Az új globális információs világ megértéséhez három folyamatot és azok egymáshoz való viszonyát kell átlátni: az információs technológia forradalmát, a kapitalizmus megújulását és az új társadalmi- kulturális mozgalmak megjelenését (Castellsi)

3 Az információs technológia fejlődése Az információs és kommunikációs eszközök forradalma: - telefon, Bell rádió, Marconi tranzisztor, 1947 Bardeen, Brattain és Shockley - integrált államkör, 1957 Kilby és Noyce - mikroprocesszor, 1971 Hoff - Microsoft megalapítása, Pc (személyi számítógépek), World Wide Web (világháló), 1993

4 Az információs társadalom születése 1970-es évek: információs forradalom születése. Olajválság  erős hatás a racionalizációra Ezzel új gazdaság jelent meg a világban. Ez a gazdaság egyrészről információs, másrészről globális, harmadrészt pedig egyszerre információs és globális - információs, mert a szereplői versenyképessége, így profitabilitása nagyban függ attól, hogy mennyire képesek a tudásalapú gazdaságban hatékonyan információt és tudást létrehozni, kezelni és alkalmazni - globális, mert a középpontjában álló termelési és fogyasztási tevékenységek, akárcsak a legfontosabb összetevők – úgy mint tőke, munka, tiszta nyersanyagok, irányítás, információ, technológia, piac – globális szinten szerveződnek - egyszerre információs és globális, mert a termelés és a fogyasztás, illetve az annak hátterében álló verseny egy globális információs hálózatban folyik, aminek létrejöttét az információs technológiai forradalom tette lehetővé 4

5 Foglalkozásszerkezet és gazdaság

6 Az információs kapitalizmus A kapitalista (termelési mód nem változik), de a szervezeti változásokkal párhuzamosan megváltozik a munka világa is: megjelenik az információs munka, a szolgáltatói szektor lett a legerősebb, míg polarizálódik a társadalom (teteje és alja megerősödik) és a munka individualizálódik Az új termékekkel új piacok meghódítása felértékelte a kereskedelem szerepét Összetett globális függőségi és munkamegosztási rendszer alakult ki. A globális térben új kihívások érték a korábban vezető szerepet betöltő gazdaságokat (Észak-Amerika, Nyugat-Európa), elsősorban az újonnan fejlődő Ázsiai államok felől

7 Az információs kor kultúrája, intézményei és szervezetei Az 1990-es évektől nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalomba beágyazott gazdaság globalizációjával társadalmi, politikai változásokra is szükség van, mégpedig azért, mert a globalizáció hatása alól nem lehet kivonni egyetlen országot, régiót vagy közösséget sem A tudásalapú termelés általánossá válása globális szinten kulturális, társadalmi és intézményi változásokat igényel, ami tanulva a korábbi technológiai forradalmak történetéből, időbe telik – olyan kulturális késésről (cultural lag) lehet beszélni, ami a társadalmi értékek és normarendszerek működésének hatékonyságát nagyban rontja

8 Válaszok a társadalmat ért kihívásokra a reaktív mozgalmak elutasítják a globalizációt és az új technológiák használatát és egy soha nem létezett ideális aranykor értékei alapján próbálják meg újraépíteni zárt világukat, vallási és tradicionális értékek mentén (pl. vallási fundamentalisták). A proaktív mozgalmak ezzel szemben bár kritizálják az információs fejlődést és a globalizációt, a hatékony fellépés érdekében ügyesen használják az új technológiai eszközöket

9 A három modell Finn-modell: nyitott, jóléti információs társadalom, növekvő versenyképesség és sajátos finn identitás Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs társadalom, üzleti- alapú Szingapúri-modell: autoriter, államilag vezérelt információs társadalom 9

10 KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ: Aligha van szembeötlőbb, elterjedtebb és áthatóbb kifejezése a globalizációnak, mint a nemzetközileg terített árumárkák megsokszorozódása, a populáris kultúra ikonjainak és termékeinek globális megszaporodása és az események szimultán közvetítése a szatellit adókon keresztül, milliónyi ember számára azonos időben, minden kontinensen. A globalizáció legközkeletűbb szimbólumai a Coca-Cola, Madonna és a CNN hírei"A kulturális globalizáció fő ágensei ma a kulturális termelés és elosztás átfogó rendszerét kialakító nagy transznacionális médiatársaságok, amelyek globális kulturális piacot alakítanak ki. Bayer József [Magyar Tudomány, 2002./6.]

11 A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI Pozitív hatások - Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja - Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése - Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása Negatív hatások - Elmélyíti az egyenlőtlenségeket - Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak - Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat - Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét

12 Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van. Új, globális kultúra követeinek tartják magukat, egy olyan világ hírnökeinek, amelyben közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ehhez a legjobb eszköznek a nemzeti szintű kulturális rendszerek deregulációját, a határok lebontását tartják, hogy a globális médiacégek világméretű terjeszkedésének semmi ne állja útját. A média új rendjének szerintük globális rendnek kell lennie. A nemzeti határok a múlthoz tartoznak; a nemzetközi média új realitásait a piaci esélyek kihasználása és nem a nemzeti identitás alakítja ki. E törekvés fő ideológiája a nyitott világ, amelyben az eszmék és tapasztalatok valódi versenye folyhat, és ahol nem bürokratikus kormányok diktálják a médiapolitikát, hanem a fogyasztók ízlése és kívánságai, amelyekhez a médiacégek csak alkalmazkodnak. Ezt a valódi "demokratikus forradalmat" az új technológiák segítik elő. A globális média kritikus elemzői korántsem fogadják el a globális médiacégek pozitív önképét. Felpanaszolják a transznacionális médiaóriások agresszív nyomulását, amelynek révén az új média-világrend pusztán néhány korporáció uralmát erősíti a kulturális termelésben és elosztásban. Azt állítják, ez nem szélesíti, inkább szűkíti a kulturális kínálatot. A szórakoztatóipar és az információs üzletág a telekommunikációs iparral összekapcsolódva, a maga hatalmas koncentrációjával elsorvasztja a helyi média fejlődési lehetőségeit. A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kultúrában, mind a politikai információk terén. Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönséget nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.

13 Globalizáció… cdonalds.jpg jpg miss-mcdonalds.jpg

14 TÁRKITEKINTŐ Nagyvárosi tévéellenesség nyugaton A francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban. Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az Unióban alig akad televízió nélküli háztartás, figyelemre méltó különbségek érzékelhetők a városiasodottság tekintetében. Néhány tagországban kiugróan magas arányban találhatók TV nélkül élő háztartások a nagyvárosokban: például a francia nagyvárosi háztartások 20%-ában, a finneknél 15%- ában, míg a németeknél 12%-ában nincsen "beszélő doboz". Ezt a magas arányt mindhárom országban feltehetően az önálló életvitelt folytató fiatalok tudatos tévéellenessége eredményezi /kitekint/2 feladat Honnan szerezzük az információinkat?

15 A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, “történelem végéről” beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben).

16 Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége. Samuel P. HuntingtonSamuel P. Huntington ( ):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást”. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik.

17 „Soha ne higgyünk a politikusoknak, vallási vezetőknek vagy vezető üzletembereknek, amikor azt ígérik, hogy megreformálják a nemzeti értékeket. Ezeket adott tényként kell kezelnünk, ugyanúgy, mint egy adott ország földrajzi helyzetét vagy időjárását.” Ezzel a Hofstede-intelemmel kezdődik a TÁRKI nemrég megjelent, a gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételeit vizsgáló, egyébként vezető üzletemberek támogatásával létrejött kutatási programjának zárójelentése.kutatási programjának

18 A média és a társadalom viszonya a tömegsajtó és a filmhíradó térhódítása óta foglalkoztatja a kutatókat. A kutatások a médiahatások modelljének a médiainger és a közönségválasz egyirányú kapcsolatára egyszerűsített hatásmodelljétől eljutottak a befogadásvizsgálatokig, amelyek a média és a közönség bonyolult kölcsönhatását igyekeznek feltérképezni. A kutatások – némileg leegyszerűsítve – két „iskolába” sorolhatók: a média nagy és közvetlen hatását tételező direkthatás-modellek és a média csekély és áttételes hatását tételező korlátozotthatás-modellek iskolájába. E két iskolát nevezik hatásparadigmának és használatparadigmának (vö. Dessewffy & Gayer, 1999), illetve a hatás (influence) és a kölcsönhatás (interaction) iskolájának is (vö. Croteau & Hoynes, 2000). Míg az előbbi iskolába tartozó elméletek a közönséget passzív és az üzeneteket kritikátlanul befogadó homogén masszaként képzelték el, az utóbbiba tartozók a közönségnek az üzenetek dekódolásában játszott aktív és kritikus szerepét, a közönség heterogenitását, az egyes egyének eltérő értelmezési stratégiáit hangsúlyozzák. Míg az előbbi iskola hívei szívesebben beszélnek a befogadók passzív hozzáállását és kiszolgáltatottságát sugalló „médiafogyasztásról”, az utóbbi hívei inkább a közönség autonómiáját és tudatos választását hangsúlyozó „médiahasználat” kifejezést használják (vö. Angelusz & Tardos, 1998). … A fent leírt kutatásokat összegezve a dolgozat kezdetén megfogalmazott kérdésre válaszolva azt mondhatjuk, hogy a médiának az emberek gondolkodására és viselkedésére gyakorolt hatásának mértéke és iránya megjósolhatatlan – ám az biztos, hogy ez a hatás nem nagy, nem közvetlen és nem egyirányú. Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? – részlet Manipulál-e a média?

19 Direkthatás-elméletekKorlátozotthatás-elméletek lövedékelmélet (Lasswell, 1927)kétlépcsős hatásmodell (Lazarsfeld et al., 1944) kultivációs elmélet (Gerbner, 1969)szelektívészlelés-elmélet (Klapper, 1960) hallgatásispirál-elmélet (Noëlle- Neumann, 1974) napirendelmélet (McCombs és Shaw, 1972) framingelmélet (Herman és Chomsky, 1988) használat és kielégülés-modell (Blumler és Katz, 1974) kódolás-dekódolás-modell (Hall, 1980) performatívhatás-modell (Dayan és Katz, 1992) A legfontosabb médiahatás- és befogadáselméletek:

20 A kibesz é lő show-k kvantitat í v jellemzői forr á s: (http://adattar.ortt.hu)http://adattar.ortt.hu/files/kibeszeloshow pdfhttp://adattar.ortt.hu

21 Milyen szerepe lehet a hálózatoknak a világ globalizálódásában?

22

23 A globális világ periférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 800 USD alatt, a világgazdasághoz történő integráció foka még igen alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, az információs társadalom fejlettségi foka még igen kezdetleges, a népesség szociális helyzete kritikus. A globális világ periférikus-félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 800–3000 USD között, a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő szintet. A globális világ félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 3000–8000 USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, a népesség szociális helyzete megfelelő. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – I. In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél)

24 A globális világ félperiférikus-centrum helyzetű országai a GNP/fő általában 8000–20000 USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A globális világ centrum helyzetű országai a GNP/fő általában USD felett, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – II. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél)

25


Letölteni ppt "16/A Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi érvényesülés Milyen új kommunikációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések