Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia.

Az előadások a következő témára: "Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia."— Előadás másolata:

1 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

2 Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró

3 Az EU alapelvei Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) 4 szabadság: a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása

4 Az EU történetének főbb állomásai

5 Az 1950-es évek – a kezdetek A háborút követő újjáépítés 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata 1951: Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése

6 Az 1960-as évek – az alapok lefektetése 1960: az Európai Szociális Alap létrehozása 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése 1968: a vámok eltörlése

7 Az 1970-es évek 1973: az első bővítés – Dánia, az Egyesült Királyság és Írország belépése  9 tagállam 1979: az első európai parlamenti választások általános választójog alapján

8 Az 1980-as évek – konszolidáció Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország(1981), Spanyolország és Portugália (1986)  12 tagállam 1986: az Egységes Európai Okmány 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is az EGK részévé válik

9 Az 1990-es évek 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépése 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország, Svédország  15 tagállam

10 A 2000-es évek Az euró és a nagy bővítés 2002. január 1.: 12 ország bevezeti az eurót 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia  25 tagállam 2007: Bulgária és Románia csatlakozása  27 tagállam 2013: Horvátország csatlakozása  28 tagállam

11 A 2000-es évek Szükségessé válik az intézmények reformja Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt (2005) A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd hatálybalépése 2009. december 1-jén

12 Mit tesz értünk az Unió? Néhány példa Bármely tagállamban élhetünk, tanulhatunk és dolgozhatunk Ifjúsági csereprogramok: Comenius, Leonardo Da Vinci és Erasmus Közös fizetőeszköz 18 országban Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó környezetvédelmi jogszabályok Esélyegyenlőség A roamingdíjak csökkentése És még sorolhatnánk...

13 Az Unió intézményei

14 Az Európai Parlament Társjogalkotó (a Tanáccsal) Ellenőrzi az uniós intézmények költségvetését és politikáit Jelenleg 766 általános választójog alapján megválasztott képviselő (a 2014-es választások után 751) Választások 5 évente Elnök: Martin Schulz

15 Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Herman Van Rompuy

16 Az Európai Unió Tanácsa Társjogalkotó az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja a Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Rotációs alapon változó elnökség: egy-egy tagállam fél évig tölti be az elnöki tisztet: 2014. január 1-től június 30-ig Görögország 2014. július 1-től december 31-ig Olaszország

17 Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog; a Szerződések „őre”) 28 európai biztos, köztük egy elnök: José Manuel Barroso Tagállamonként egy biztos, mindegyik egy adott szakterületért felelős

18 További uniós intézmények és szervek Az Európai Unió Bírósága Az Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) A Régiók Bizottsága

19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

20 Mi az EGSZB? A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

21 Mi a „szervezett civil társadalom”? Mindazon csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti, együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

22 Mi az EGSZB szerepe? Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (évente kb. 200 véleményt ad ki) A párbeszéd és a konzultáció intézményi fóruma Az európai értékek, a részvételi demokrácia és a civil szervezetek által betöltött szerep támogatása

23 Híd az EU és a szervezett civil társadalom között Érvényesíti a civil társadalom érdekeit Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék a nézeteiket

24 Kik az EGSZB tagjai? 353 tag ötéves mandátummal Két és fél évre megválasztott elnök Jelenlegi elnök: Henri Malosse (2013–2015) Gazdasági és társadalmi érdekcsoportok képviselői: munkaadók, munkavállalók, nem kormányzati és egyéb szervezetek A munka alapja a konszenzus Számos területen komoly szaktudással rendelkeznek Évente kb. 9 plenáris ülést tartanak

25 Hogyan működik az EGSZB? A vélemények kidolgozása 6 szekció Közgyűlés II. CSOPORT Munkavállalók I. CSOPORT Munkaadók III. CSOPORT Egyéb tevékenységek SZEKCIÓ Tanulmányoz ócsoport: tagok és szakértők

26 Your Europe, Your Say!

27 1. Az Európa jövőjére vonatkozó cselekvési terv elolvasása és megvitatása 2. A megadott válaszlehetőségek (a), b), c) stb.) közül legfeljebb kettő kiválasztása 3. Javaslattétel további intézkedésekre angol nyelven Iskolánként legfeljebb két javaslatot lehet tenni 4. Felkészülés a brüsszeli útra 5. Brüsszelben: munkacsoportülések 6. Vita és szavazás 7. Az eredmény ismertetése A feladat – 7 lépésben

28 1. A cselekvési terv elolvasása és megvitatása 2014. január közepe: megkapjátok a munkadokumentumot az anyanyelveteken, az útmutatót pedig angolul és franciául A brüsszeli vita alapját ez az Európa jövőjére vonatkozó 12 intézkedési témakört felsoroló munkadokumentum képezi Vitassátok meg az osztállyal az egyes intézkedési témaköröket

29 2. A saját intézkedési témakörök kiválasztása A javasolt intézkedésekről szóló vitát követően a megadott lehetőségek (a), b), c) stb.) közül válasszatok ki legfeljebb kettőt Javasoljatok további intézkedéseket angol nyelven (iskolánként kettőt) Egy-egy javaslat legfeljebb 70 karakter lehet (szóközökkel együtt) Az iskolák ezután eljuttatják válaszaikat az EGSZB-hez

30 3. Felkészülés a brüsszeli útra Az összes iskola által kiválasztott 14 intézkedési témakör listáját március elején küldjük meg Készüljetek fel úgy, hogy a brüsszeli workshopokon gond nélkül tudjatok ezekről tárgyalni és vitázni, kész érveket felsorakoztatva mellettük/ellenük

31 4. Brüsszelben: munkacsoportülések A 14 kiválasztott intézkedési témakört munkacsoportokban tárgyaljátok meg: megoszthatjátok egymással véleményeteket, és vitába szállhattok a többi diákkal.

32 5. Brüsszelben: vita és szavazás A plenáris ülésen minden munkacsoport ismerteti a következtetéseit az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői előtt Elektronikus szavazás

33 Határidő és elérhetőségek A (legfeljebb 2) saját javaslatot angol nyelven, valamint a megadott témaköröknél választott lehetőségeket 2014. február 14-ig kell elküldeni az EGSZB-nek. E-mail: youreurope@eesc.europa.euyoureurope@eesc.europa.eu Weboldal: www.eesc.europa.euwww.eesc.europa.eu Your Europe, Your Say @youreurope

34