Angelusz Róbert-Tardos Róbert A törésvonalak átrendeződése avagy a divergencia-spirál megjelenése? a Magyar Szociológiai Társaság Változás.Válság.Váltás.hu.

Az előadások a következő témára: "Angelusz Róbert-Tardos Róbert A törésvonalak átrendeződése avagy a divergencia-spirál megjelenése? a Magyar Szociológiai Társaság Változás.Válság.Váltás.hu."— Előadás másolata:

1 Angelusz Róbert-Tardos Róbert A törésvonalak átrendeződése avagy a divergencia-spirál megjelenése? a Magyar Szociológiai Társaság Változás.Válság.Váltás.hu konferenciájának Kivonulás, tiltakozás és hűség a válságban szekciója Debrecen, 2009. november 13.

2 Törésvonalak, divergencia, spirál – elméleti háttér A törésvonalak fogalmának politológiai és szociológiai értelmezései, ezek összekapcsolódása Pappi meghatározásában - tartós politikai konfliktushoz kapcsolódnak, - kifejeződnek a pártrendszerben, - a társadalmi struktúrában gyökereznek. A homogeneitás-heterogeneitás blau-i elmélete A divergencia fogalma mint a Rogers-Kincaid-féle network-alapú kommunikációs konvergencia felfogás negatív alesete (ahol a kommunikációs mechanizmusok a széttartás irányába hatnak) A spirálfogalom politikai kommunikációs alkalmazása Noelle-Neumannál

3 1. táblázat A választóközönség eloszlása a bal-jobb és a liberális-konzervatív tengely együttese mentén 2003- ban és 2009-ben (összevont skálafokok, N (2003)=3000, N (2009)=3000, mátrixszázalék) Forrás: DKMKA MVP 2003-as Politikai Tagolódás, 2009-es Részvétel és képviselet kutatása

4 2. táblázat A választóközönség eloszlása a bal-jobb és a mérsékelt-radikális tengely együttese mentén 2009-ben (összevont skálafokok, N=-3000, mátrixszázalék ). Forrás: DKMKA Magyar Választáskutatás Program 2009-es Részvétel és képviselet kutatása A mérsékelt-radikális tengely első mérése az MVP Részvétel és képviselet panel első 2008-as hulláma során. A radikális pólus előfordulása ekkor 9,8% volt.

5 3.táblázat A bal–jobb skálán elfoglalt pozíciók megoszlása 1994-ben, 1998-ban, 2003-ban és 2009-ben, a polarizáció növekedése N=1000; 3000; 1500; 2000 (mindenütt tízfokú skálák, az érdemben válaszolók százalékában) A politikai homogenizáció (1. tábla) és polarizáció (4.tábla) korántsem magától értetődő párhuzamos megjelenése 3.1.táblázat A bal–jobb és a liberális–konzervatív dimenzió közti (Pearson) korreláció erősödése N=1000 (1994); 3000 (1998); 1500 (2003); 2000 (2009)

6 4. táblázat A három ideológiai-politikai identifikációs dimenzió összekapcsolódása 2009-ben (Főkompons-elemzés, rotált változat két faktorra)

7 5. táblázat Politikai pozíciós generátor új változata a 2009-es DKMKA MVP Részvétel és képviselet felvétel során az ismeretségi kör pártaffiliációinak vizsgálatára (százalékban) 5.1. táblázat A közeli és lazább kapcsolatok aránya az egyes pártok közönségével való ismeretség szerint

8 A politikai homofília növekedése a pártok szavazótáborán belül 2003 és 2009 között (a tágabb ismeretségi kör pártkapcsolatai alapján)

9 6. táblázat A (három klasztertípuson alapuló) networkdiverzitás, a politikai homofília (nem magától értetődő) összefüggése a politikai érdeklődés intenzitásával, illetve a választási részvételi hajlandósággal 2009-ben (százalékban, illetve sztenderdizált reziduálisok alapján) homofíl: mind közeli, mind tágabb kapcsolati körén belül is csak azonos politikai tömbön belüli ismeretségek; vegyes: eltérő politikai színezetű kapcsolatok előfordulása; kapcsolatnélküli: a pártokra vonatkozóan Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások elmenne szavazni? Biztosan nem menne el szavazni Valószínűleg nem menne el szavazni Valószínűleg elmenne szavazni Biztosan elmenne szavazni Total polhomcl3homofil20,10%13,60%22,90%38,40%30,50% -4,3-4,6-3,68,6 vegyes29,90%34,70%31,10%29,60%30,20% -0,11,20,4-0,7 Kapcsolat-nélküli50,00%51,70%46,00%32,00%39,30% 4,23,23-7,5 Total100,00%

10 7. táblázat A politikai networkdiverzitás (három klasztertípuson alapuló) összefüggése a 2009 tavaszi (EP-választás előtti) pártpreferenciákkal (százalékban, sztenderdizált reziduálisok alapján) A blau-i elmélet (mérethatás és homogeneitás-hatás) téziseinek ellentmond, hogy a koncentrációs jellegű méreteltolódás ellenére mindkét oldalon, mind a Fidesz, mind az MSZP oldalán a homofília irányában mutatkozik tendencia.

11 A kapcsolati homofíliának az ideológiai-politikai pólusokon való koncentrálódása

12 Homogeneitási paradoxon a divergencia-spirál hátterében Növekvő eloszlási homogeneitás (politikai koncentráció) Csoportközi (politikai tömbök közti) interakció mérséklődése (network- homofília) Csoportközi (pol. tömbök közti) konfliktuspotenciál, (politikai polarizáció) + + A blau-i strukturális paraméter (méret-, diverzitás- és interszekciós-konszolidációs) hatás tézisek a csoportközi interakciós és konfliktuspotenciálra vonatkozóan párhuzamosan fogalmazódnak meg.

13 A politikai törésvonalak diverzifikálódása a hazai pártpalettán 7.táblázat Ideológiai-politikai dimenziók és pártmiliők összefüggései 2009-ben (politikai pozíciógenerátor, ötfokúra transzformált ideológiai skálák, N=2000)

14 1. ábra A (politikai pozíciós generátor alapján vizsgált) pártmiliők elhelyezkedése a három politikai-ideológiai tengellyel közösen leképezett politikai térben (Optimal Scaling, OVERALS) Az első dimenziót alapvetően a bal- jobb, a másodikat a liberális-konzervatív és a mérsékelt- radikális tengely együttesen feszíti ki

15 Radikalizációs paradoxon mint a divergencia-spirál egy lehetséges szerkezeti korlátja Párhuzamos hatás a politikai network-homofília, kommunikatív polarizáció a politikai szerkezet leegyszerűsödése, másik oldalról a politikai tengelyek diverzifikálódása (blau-i értelemben - a konszolidációs tendenciával szemben - interszekciós jellegű változása) viszont potenciálisan a politikai szerkezet komplexitásának növekedése (fennmaradása) irányában.