Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Széchenyi István Egyetem 5. Környezettudományi Tanácskozás 2004. november 5. Dr. Horváth Lajos Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Gyulai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Széchenyi István Egyetem 5. Környezettudományi Tanácskozás 2004. november 5. Dr. Horváth Lajos Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Gyulai."— Előadás másolata:

1 Széchenyi István Egyetem 5. Környezettudományi Tanácskozás november 5. Dr. Horváth Lajos Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Gyulai István Széchenyi István Egyetem Szigetközi vízminőség monitorozása

2 Felső-Duna Környezetállapot Megfigyelő Rendszer Kiépítve: között „Duna Monitoring” Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

3 Az észleléseket a területi vízügyi igazgatóság és környezetvédelmi felügyelőség, egyetemek, kutató intézetek végzik. A forrásadatokhoz az egyes megfigyelőrendszer adatgazdáinál, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lehet hozzáférni.

4 Célkitűzés A Vízerőmű hatásterületén a környezeti elemek állapotváltozásának megfigyelése A Vízerőmű hatásterületén a környezeti elemek állapotváltozásának megfigyelése Egyes műszaki beavatkozások hatásának nyomon követése Egyes műszaki beavatkozások hatásának nyomon követése Hatáselemzésekhez, tervezésekhez adatszolgáltatás (Visszacsatolás) Hatáselemzésekhez, tervezésekhez adatszolgáltatás (Visszacsatolás)

5 Vízminőségi Monitoring Üzemeltetve: 1992-től : Felszíni vízterületek a hatásterületen: Mintavételi helyek száma: Duna főág Szivárgó csatorna Szigetközi hullámtér Szigetközi mentett oldal Mosoni-Duna Mintavételi gyakoriság: 12–26/év, egyes speciális paraméter esetében 4-6/év (szerves mikroszennyezők, biológiai mutatók)

6 A mérőhálózat integrálja az országos törzshálózati felszíni vízminőségi hálózat mintavételi helyeit és a Duna főágon létesített „Fenékküszöb”, a szigetközi hullámtéri vízellátás és a Mosoni-Duna vízpótlás érdekében létrejött kormányközi Megállapodás szerinti közös szlovák-magyar monitoringban kijelölt 11 mintavételi helyet.

7 Szigetköz: Felszíni vízminőség monitorozása - Mintavételi helyek

8 A vízminőségi mérések kiterjednek a felszíni vizek és mederüledékek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak meghatározására. Komponenskör: Fizikai-kémiai állapot Általános mutatók Só, oxigén-, és tápanyagháztartás Különleges mutatók Szervetlen és szerves mikroszennyezők Biológiai állapot Fitoplankton Makrogerinctelenek Zooplankton Minőségi és mennyiségiMinőségi meghatározás Mikrobiológiai állapot Coliszám, Fekál Coli, Fekál Streptococcus és Baktérium szám 20 °C-on Mederüledék vizsgálatok Tápanyagok (nitrogén és foszfor) Szervetlen és szerves mikroszennyezők

9 Felszín alatti vizek minősége Üzemeltetve: 1989-től Talajvízfigyelő kutak száma: Szigetközben: 100 db, amely integrálja a szlovák-magyar közös monitoringban kijelölt 16 db figyelőkutat is Gönyű-Dömös hatásterületen: 32 db

10 Szigetköz: Felszín alatti vízminőség monitorozása - Mintavételi helyek

11 Komponenskör szervetlen (fémek) és szerves mikroszennyezők (PAH) Mérés gyakoriság: 4/év Különleges mutatók: Általános fizikai, kémiai mutatók

12 A mérési adatok feldolgozása: A vizsgálati adatok feldolgozásával jellemezhetők a felszíni vízterek só- tápanyag és oxigénháztartási viszonyai, megállapítható a szervetlen- és szerves mikroszennyező anyag szennyezettség mértéke, a mikrobiológiai- és biológiai mutatók értékelésével a vízterek bakteriológiai szennyezettsége és biológiai állapotuk. A mederüledék vizsgálatok eredményei a szennyezőanyagok akkumulálódásának mértékéről adnak felvilágosítást. A felszín alatti vízminőségi monitoring a Duna menti területsáv, a Szigetközi hullámtér és mentett oldal felszín alatti vízminőségi jellemzőinek megfigyelésére és alakulásának nyomon követésére szolgál.

13 Megállapítások Hullámtér hullámtéri A bősi vízerőmű októberi üzembe helyezését követően kiépülő hullámtéri vízpótló rendszerben végzett hosszú idejű vízminőség vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízterületek minősége a vízpótlás nélküli Alsó-szigetközi szakasz kivételével összességében jelenleg nagy hasonlóságot mutat az Öreg-Dunából betáplált víz minőségével és a vízterületek korábbi mozaikossága megszűnt. A biológiai vizsgálatok eredményei szerint az utóbbi években a hullámtéri vízpótló rendszerben biztosított vízhozam változatos, fokozatosan gazdagodó élőhelyek- és élőlény együttesek kialakulását eredményezte, annak ellenére, hogy a műszaki lehetőségek figyelembevételével szimulált vízdinamika elmarad a korábbi természetes állapottól.

14 Baktérium szennyezettség változása Oxigéntelítettség változása Hullámtér minősége

15 Duna főág, RajkaÁsványráró Helena H1H1 H2H2 H3H3 H4H4 Z- 6 Z- 8 H5H5 H6H6 H8H8 H9H9 H1 0Z-11Z-12Öntési tóH12H13 H1 4 H1 5 pH IIIII III II vez.kép. IIIIIIIIIIIIIIIIIII O2 IIIIIIIIIIIIIIIIIIII O2 % III IIIIIIIIIIII IIII BOI5 II IIII I III III KOIp IIIIIIIIIIIIIIIIIII KOId II I NH4 IIIIIIIIIIIIIIIIIII NO2 III IIIII II IIIII NO3 II PO4 IIIII II IIIII III öP III II Kl-a III IIIII II Coliform III IIIII II Hullámtér vízminősítése az MSZ 12749:1993 szerint Kék: I. osztály – Zöld: II. osztály – Sárga: III. osztály – Üres mező: Nincs adat

16 A hullámtéri vízterek vízminősítési mintázata jól mutatja, hogy a vízbetáplálás hatására a vízterek korábbi mozaikossága megszűnőben van: a só- és szerves anyag szennyezettség, oxigén háztartás: kiváló, jó a tápanyag szennyezettség: nitrát - jó, foszfát - tűrhető, ennek megfelelően a vizek eutrofikusak a klorofill-a tartalom alapján a vegetációs szakaszban - tűrhető és a bakteriális szennyezettség szempontjából is tűrhető minőségűek általában. Duna főág Az „elhagyott” Duna főág vízminősége az elterelést követő időszakban labilisabbá vált, ami lényegében a fenékküszöb üzembe helyezéséig elsősorban a víz kedvezőtlen oxigénellátottságában mutatkozott meg. A folyószakasz monitorozására a fenékküszöb üzembe helyezését követően került sor.

17 Helyek RajkaFküszöb felettFküszöb alattDremeteMedveKomáromEsztergomgom pHIIIII II III vez.kép.IIIIIII O2IIIIIII O2 %IIIIIIII III BOI5III I I KOIpIIIIIII KOIdII NH4IIIIIIII NO2III NO3II PO4II öPII Kl-aIII ColiformIII A Duna főág vízminősítése Rajka – Esztergom között, Az „Öreg Duna” oldott oxigén- változása a fenékküszöb térségében

18 Lipóti tó A vezetőképesség lecsökkent és szűk intervallumban ingadozik. Hasonlóan kiegyenlítetté vált a tó szerves anyag szennyezettsége, de növekedett a nitrátosodás és a foszfor források szintje. A makrovegetáció árnyékoló hatása mellett esetenként planktonikus eutrofizáció is fellép, és számos korábban itt élő védett faj már nem találja meg életfeltételeit. A Lipóti tó vízminőség vizsgálatai rámutattak, hogy a morotva fennmaradása érdekében mesterségesen betáplált felszíni víz mindenkori minősége lett a meghatározó a védett élőhely vízminőségének alakulásában a természetes viszonyok háttérbe szorítása miatt.

19 Lipóti tó vízminőség-változása 1990 – 2003 között

20 Mosoni-Duna A Mosoni-Duna vízminőségi szempontból három, jól elkülöníthető szakaszra osztható: - a Dunából a tározó felőli vízbetáplálástól a Lajta betorkolásáig tartó felső szakaszra, - a Mosonmagyaróvár-Győr közötti középső szakaszra és - az alsó, Rábca torkolattól a Dunába kitorkolás közötti szakaszra. A torkolat felé haladva lassú, de határozott romlás mutatható ki, elsősorban az emberi tevékenységek következményeként. Míg a felső szakaszon a jó-tűrhető,- a középső szakaszon a tűrhető, - az alsó győri szennyvíz bevezetés alatti szakaszon már a tűrhető-erősen szennyezett állapot jellemző.

21 A Mosoni-Duna vízminősítése évben az MSZ 12749:1993 szerint MOSONI-DUNAMinősítés HelyekFeketeerdőMecsérVének pHIIIIIII kiváló vez.kép.III O2III O2 %II III jó BOI5II KOIpIIII KOIdIII tűrhető NH4IIIII NO2III NO3II szennyezett PO4IIIII öPII III Kl-aIII IV erősen ColiformIII V szennyezett

22 A felszín alatti vízminőségi monitoring adatai alapján megállapítható, hogy a szigetközi kutak jelentős részében nagy a vas és mangán szennyezettség különösen a főág mentén és a régi ágak feltöltődött helyein. Több helyen - elsősorban a települések környezetében - jellemző a magas ammónia és esetenként a nitrát tartalom is. Megfigyelhető azonban a Duna elterelését követően a megváltozott talajvíz áramlási irányok miatt a szennyezett területek alóli talajvíztest elmozdulását jelző vízminőség romlás is. Felszín alatti vizek minősége

23 A talajvizek szennyezettségének megoszlása

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Széchenyi István Egyetem 5. Környezettudományi Tanácskozás 2004. november 5. Dr. Horváth Lajos Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Gyulai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések