Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdasági elméletek története 1.Előadás 2008. szeptember 19. A közgazdaságtan története és önálló tudománnyá válása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története 1.Előadás 2008. szeptember 19. A közgazdaságtan története és önálló tudománnyá válása."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története 1.Előadás szeptember 19. A közgazdaságtan története és önálló tudománnyá válása

2 A két megközelítés 1.Elméleti (ez a domináns) Schumpeter, Blaug 18. sz. a közgazdaságtan megjelenése: Cantillon, Quesnay, Smith 2.Történeti az antikvitásig vezeti vissza és korszakokra bontja a doktrína fejlődését

3 A két megközelítés A 20. században közeledtek: tudománytörténet – eszmetörténet racionális – történeti rekonstrukció → a politikai gazdaságtan a felvilágosodás szülötte ≠ az ókori háztartástannal

4 A négy kultúrtörténeti korszak I.Ókor (görög) II.A skolasztikus közgazdasági diskurzus III.Merkantilizmus IV.A 18. század

5 I. Oikonómia A gyakorlati filozófia három ága: etika, politika, oikonómia Oikosz (ház stb.) + némein (elosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) – *Hamvas Béla Homérosz, Hésziodosz: Munkák és napok (Cato: De agricultura) Oikonómia az etika és a politika alárendelt része!

6 I. Oikonómia A Kr. e. 4. századtól 1.Háztartás gyakorlati teendői Xenophón: Oikonomikos; Tasso, Domosztroj nem szól a piaci viszonyokról és a jövedelmezőségről 2.A politikai közösség (városállam) szemszögéből (Arisztotelész) a legfőbb jó Platónnal szemben

7 I. Oikonómia A Kr. e. 4. századtól 3. Ökonómia mint a nagybirtok, a városállam, a királyság jövedelmeiről, a piacok szabályozásáról stb. szóló tudomány SS. Arisztotelész évezredekig használható fogalmi nyelvet teremtett a gazdasági vizsgálatokhoz

8 II. Skolasztika A századba élte virágkorát Keresztény hívek eligazítása → örök üdvösség A gazdasági gondolatok csak esetleges megfogalmazást nyernek Források: Szentírás, jog, filozófia (Arisztotelész) Jellegzetes műfaj: teológiai értekezés, summa

9 II. Skolasztika → ellentmondások A helyes ár (munka, bölcsesség, igény) lásd később! Egyik központi kérdésünk Magántulajdon vagy közös birtoklás Pénz és kamat (elfogadhatatlan) mint gyakori kérdés már a 13. században is feljegyeztek kivételeket, ha a pénzt már tőkének tekintették

10 II. Skolasztika Jeles képviselői: Szt. Tamás, Szt. Ágoston, Lessius

11 III. Merkantilizmus „a kereskedelem válik az aranyalmává, amelyért a világ minden nemzete verseng” (A. Fletcher) 17. század: vallás- és polgárháborúk → állam és hadsereg növekvő pénzigénye És kormányok, termelők, fogyasztók kölcsönös függőségi rendszere A hatalom és gazdagság forrása: nagy és gyarapodó népesség (kivétel: Németalföld)

12 III. Merkantilizmus Anglia: a merkantilizmus korai korszaka, a bullionizmus T. Mun: fizetési mérleg 17. sz. vége felé természetfilozófiai, természetjogi közelítésmód Német és skandináv területeken: kameralizmus, 18. sz. elején tanszékek, tankönyvek

13 III. Merkantilizmus További neves képviselői: W. Petty, C. Daventon, D. North

14 IV. A politikai gazdaságtan 18. sz. az államok gazdasági hanyatlása A korszak új eszméje, tudománya a politikai gazdaságtan Az emberi szervezet metaforája Gazdasági körforgás (Cantillon, Quesnay) „A társadalom fizikai törvényei”

15 IV. A politikai gazdaságtan Magánjó → végső soron közjó Laissez faire A fiziokraták azonban a gazdasági liberalizmus megvalósítását egy mindenható államtól várták Mirabeau, Mercier de la Rivière, Du Pont de Nemours, Turgot

16 A közgazdasági gondolkodás fejlődése mint paradigmaváltások története

17 Paradigma „hitek, értékek és technikák stb. olyan teljes rendszere, amelyből egy közösség tagjai részesednek.” T. S. Kuhn Az ő „forradalmi” vélekedése A tudomány válsága „a közgazdászok alapvetően nem értenek egyet abban, hogy mi is a közgazdaságtan és milyen problémákat kell megoldania.” Deane (1978, 97) 28. o.

18 Paradigma Az elsőt Smith alkotta meg Ricardo nyomán matematikai-logikai (Senior, Mill* - utolsó angol klasszikus) 1830-asra Marginalista forradalom, 1870-es: optimalizáció (J. N. (!) Keynes 1890-es, Robbins 1930-as, Marshall) (Marx)

19 Paradigma Keynes; a II. világháború után ismét növekedési kérdések (Schumpeter már 1911-ben; neoklasszikus és keynesi növekedési modellek /Harrod-Domar/

20 Kellemes hétvégét!


Letölteni ppt "Közgazdasági elméletek története 1.Előadás 2008. szeptember 19. A közgazdaságtan története és önálló tudománnyá válása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések