Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2. teszt Témák és kérdések. A felvilágosodás dialektikája –Dolgozzák fel a kötelező szövegrészt (a kötetben a 147-159. oldalig). Mit jelent az alcím:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2. teszt Témák és kérdések. A felvilágosodás dialektikája –Dolgozzák fel a kötelező szövegrészt (a kötetben a 147-159. oldalig). Mit jelent az alcím:"— Előadás másolata:

1 A 2. teszt Témák és kérdések

2 A felvilágosodás dialektikája –Dolgozzák fel a kötelező szövegrészt (a kötetben a oldalig). Mit jelent az alcím: A felvilágosodás mint a tömegek becsapása? Hogyan mutatja be Adorno az (amerikai) tömegkultúra mechanizmusát? Mit jelent a kultúripar fogalma? Milyen médiumokat említ? Hogyan mutatja be a stílus szerepét? –Összefoglalás a Habermas előadás elején (részletesebben Kocsi Sarolta előadásának diái)

3 Habermas Miben különbözik Habermas a Frankfurti Iskola első generációjától? Radikális demokrácia felfogása. Megismerés és érdek: a megismerési érdektípusok jellemzése. A nyelvi fordulat fontossága. Beszédcselekvés elmélet. A kötelező szöveg feldolgozása a diákon: a kommunikatív kompentencia. –Nyelvi és kommunikatív kompetencia –A kijelentések osztályozása, jellemzése A kötelező szöveg kiemelt részei: fent, A rendszer és életvilág szembeállítása A kommunikatív cselekvés elmélete c. munkájában. Az életvilág gyarmatosításának tézise.

4 Nyilvánosság: Habermas: A polgári nyilvánosság szerkezetváltozása Mi jellemezte Habermas szerint a polgári nyilvánosság kialakulását? –Hogyan alakult a magán- és a közszféra viszonya? (ld. táblázat!) –Milyen intézményekben zajlott? –Mi volt a nyilvános okoskodás szerepe? Mi jellemzi Habermas szerint a polgári nyilvánosság szerkezetváltozását? –Hogyan változott meg a köz- és a magánszféra viszonya? –Milyen feladatokat vállalt magára a közszféra? –Hogyan alakultak át a nyilvánosság korábbi intézményei? –Ezen belül a sajtó? Hogyan ítéli meg Habermas az Internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan jellemzi Bernhard Peters a nyilvánosság három jelentését? –Mint intézményesített cselekvési szférát? –A tudás, információ és hozzáférés valamint –A közvélemény szempontjából? –Milyen feltételei vannak a nyilvános viták működésének? –Hogyan jellemzi Peters a morális vállalkozó, a szakértő, a pártfogó és a nyilvános értelmiségi szerepét? A kérdések megválaszolásához dolgozza fel Peters kötelező szövegét!

5 Foucault Miben különbözik a strukturalizmus és a posztstrukturalizmus? Ki volt a francia strukturalizmus fő képviselője? Mik voltak Foucault kutatásainak fő témái? Mit jelent a problematizáció? Mit jelent a diskurzus fogalma? Hogyan kapcsolja össze elemzéseiben a tudást és a hatalmat? Milyen intézmények elemzésével foglalkozott részletesebben? Hogyan jellemzi a fegyelem, fegyelmezés két modelljét a Felügyelet és büntetés c. munkájában? Milyen eljárások révén valósul meg a fegyelmezés a modern társadalomban? –A hierarchizálás, normalizálás és vizsgáztatás bemutatásához tanulmányozzák a kötelező olvasmányt, a Felügyelet és büntetés megfelelő fejezetét! Mit jelent a panoptizmus elve? Mi a biopolitika?

6 Diskurzuselemzés, Milyen irányai vannak a diskurzuselemzésnek? Hogyan határozza meg T. van Dijk a kritikai diskurzuselemzés céljait? Hogyan határozza meg van Dijk a kritikus értelmiségi elemző pozícióját? Mit jelent a hegemónia fogalma? Milyen összefüggést lát a társadalmi hatalom és a diskurzusokhoz való hozzáférés között? Miyen szerepet tulajdonít a társadalmi tudatnak? Milyen módszereket használ a diskurzusok elemzésében? Hogyan elemzi a a rasszista diskurzust a brit alsóházban elhangzott felszólalás alapján? A fentiek pontos megválaszolásához dolgozza fel T. van Dijk kötelező szövegét! Hogyan hatott Foucault hatalomfelfogása a diskurzuselemzés különböző válfajaira? Milyen válfajaira tértünk ki a diskurzuselemzésnek?

7 Bourdieu Milyen kutatásokat végzett Bourdieu Algériában? Milyen okokra vezeti vissza a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését a francia oktatási rendszerben? Milyen tudásfajtákat különböztet meg a tudományos elemzésben? Mit jelent a mező fogalma? Hogyan fogja fel a tőke fogalmát és milyen válfajait különbözteti meg? –A válaszhoz tanulmányozza a kötelező szöveget! Mit jelent a habitus fogalma?

8 Beck és a kockázat-társadalom tézise Mit jelent a második vagy reflexív modernitás? Mit jelent a kockázat-társadalom fogalma? Mi a különbség a veszélyek és a kockázatok között? Mit jelent a felvonó-hatás? –A kérdések megválaszolásához dolgozza fel a kötelező Beck szöveget ( oldal)! Milyen területeket érint és milyen hatásai vannak az individualizálódásnak? Mit jelent a nőkre nézve? Hogyan fogja fel Luhmann a kockázatokat? Hasonlítsa össze Beck felfogásával!

9 Kockázat-társadalom, reflexív modernizáció, globalizáció Út egy másik modernitásba? Ulrich Beck kordiagnózisai

10 Társadalomelmélet, kordiagnózis, „Jó időben, jó helyen”: Beck: Risikogesellschaft (1986, Csernobil), Risk Society (1992), Kockázat-társadalom (2003) Szociológiai bestseller: több mint 30 nyelvre lefordították, nemzetek és szakdiszciplinák határain át heves vitákat váltott ki. (Beck, 2007) Analízis, rendszerelmélet: feltárni, ami van. Múlt, illetve jelenközpontú. Kordiagnózis: a meglévő kutatásokra támaszkodva, azokat szintetizálva, diagnózis, prognózis felállítása („prófécia”). Jelen, illetve jövőorientált. Műfaji határok átlépése: problémacentrikussá, közérthetőség, elnagyoltság.

11

12 Poszt-modern? A növekedés határai (a Római Klub jelentése, 1972) Posztindusztriális társadalom (Daniel Bell, 1973) Posztmateriális értékek (Ronald Inglehart, Silent Revolution, 1977) Posztmodern állapot (Francois Lyotard, 1979) „E könyv tárgyak a jelentéktelennek látszó ‘poszt’ előtag. Ez korunk kulcsszava. Minden ‘poszt’. … A felvilágosodás sötétjében minden macska fekete. A ‘poszt’ a tanácstalanság divatos rejtjele. Egy olyan ‘túl’-ra utal, amelyet nem tud megnevezni, … belemerevedik az ismertbe. … Az itt következő fejtegetések … a még uralodó múlttal szemben a már kirajzolódó jövőt tárják fel. … Ennyiben könyvem empírikus irányultságú projektív társadalomelmélet – módszertani biztosítékok nélkül.” (Beck: Kockázat-társadalom, Előszó)

13

14

15

16 Második modern, reflexív modern „A modernizáció felfalta, elveszítette ellentétét, s az ipari társadalomban rejlő előfeltevéseit és működési elveit önmagára irányítja. A hagyomány modernizációja és az ipari társadalom modernizációja, egyszerű, illetve reflexív modernizáció. Míg a 19. században rendi kiváltságokat és vallási világképeket, addig ma a klasszikus ipari társadalom tudomány és technikaértelmezését fosztják meg varázserejüktől, a kiscsaládi és szakmai élet-, illetve munkaformákat, a női és férfi szerepek eszményeit stb.”

17 Tézis „Ahogy a modernizáció a 19. században felbomlasztotta a rendiségbe csontosodott agrártársadalmat, s kihámozta belőle az ipari társadalom strukturális képét, úgy bomlasztja fel ma a modernizáció az ipari társadalom körvonalait, s a folyamatos modernizálódás során egy másik társadalmi alakzat jön létre.”

18 A modernség mitosza „Hogy a fejlett ipari társadalom a maga munka- és életmintáival, termelési szektoraival, a gazdasági növekedés kategóriáiban való gondolkodásával, tudomány- és technikaértelmezésével, demokráciaformájával keresztül-kasul modern társadalom, a modernség csúcsa.” Tudományos-technikai forradalom. A természet alávetése, legyőzése. A javak előállításának növekedése. A szűkösség leküzdése, a társadalmi elosztás, igazságosság kérdései, igazságosság. A változás elgondolása, új fogalmak szükségessége.

19 A reflexív modernizáció eszméjének kibontása két oldalról Gazdagság- és kockázattermelés: míg az ipari társadalomban a gazdagság termelésének logikája uralkodik a kockázat termelésének logikája felett, addig a kockázat-társadalomban ez a viszony megfordul. A globalizálódás tendenciái folytán magukban foglalják a termelést és újratermelést, áthágják a nemzetállam határait, tehát nemzetek feletti és nem osztályspecifikus veszélyeztetettséget jelentenek.

20 Kétségbe vonódnak a társadalom osztályszerveződésének és a politikai intézményrendszerének érvényessége –Osztálytagozódás –Munkatársadalom –Tudomány –Parlamenti demokrácia Összefoglalóan: tudomány, haladás, demokrácia

21 A kockázat-társadalom fogalma „Azokat a társadalmakat, amelyek előbb rejtve, majd mind nyilvánvalóbban konfrontálódnak azokkal a kihívásokkal, amelyeket a földön zajló élet minden formájának önmaga által teremtett megsemmisítésének lehetőségei jelentenek, kockázat-társadalmaknak nevezem.“ „A fejlett modernitásban a gazdagság társadalmi termelése módszeresen együtt jár a kockázatok társadalmi termelésével. Ennek megfelelően a hiánygazdaság elosztási problémáinak és konfliktusainak helyébe azok a problémák és konfliktusok lépnek, amelyek a tudományos-technikai úton termelt kockázatok termeléséből, meghatározásából és elosztásából fakadnak.”

22 Módjai és példái Veszélyek, természeti katasztrófák, pestis Kockázatok, balesetek (munkahely, közlekedés) Önveszélyeztetés, mesterséges katasztrófák Döntéstől függően jött létre? Nem, külső erőkre hárítható (istenek, sors Igen, ipari fejlődés (gazdaság, technika) Igen, nukleáris, kémiai, génipar és politikai biztonsági garanciák FelelősségKülső sorsSzabályok irányította beszámíthatóság „Szervezett felelőtlenség” Kalkulálható- ság Nyíltan bizonytalan, politikailag semleges, minthogy sorsszerű Kalkulálható bizonytalanság (valószínűség, kártalanítás, gondoskodás, biztosítás) Politikailag kockázatok, amelyek megkérdőjelezik a kalkulációt és az előrelátást. A kockázatok és veszélyek társadalmi változása Tradicionális társ.Modern társad.Kockázat-társad.

23 Az ipari társadalomtól a kockázat- társadalom felé A gondolkodást és a cselekvést a javak, főként az élelmiszer termelése és elosztása határozza meg. A veszélyek konkrét, kalkulálható formában állnak fenn. A veszélyek és kockázatok érzékileg adottak. Az egyenlőség határozza meg. A szolidaritást az alapjavak mindenki számára hozzáférhető tétele alapozza meg. A biztonság érzése. … a kockázatok elkerülése határozza meg. A veszélyek globális szinten jelentkeznek, és léptékük következtében nem kiszámíthatóak. Nem hozzáférhetőek a közvetlen érzékelés számára (az élelemben, levegőben, vízben levő mérgek, szennyezettség mértéke). A biztonság határozza meg. A szolidaritás a kockázatok által kiváltott közös félelemben gyökerezik. A bizonytalanság érzése.

24 Kockázat, a bumeráng hatás A társadalmi helyzet és a társadalmi kockázatok elválnak egymástól: – az ipari társadalomban a szegénység és a társadalmi veszélyeztetettség a legszorosabban összekapcsolódtak egymással. Betegség, éhínség, általános életfeltételek. – a szegénység a (nyugati társadalmakban) jórészt eltűnt (1986, Nyugat-Németország, jóléti rendszer!) a kockázat új formái kevéssé kötődnek a társadalmi státuszhoz: - az ökológiai katasztrófák gyakran globálisan hatnak, - a gazdasági válságok nemcsak a szegényeket érintik, - a terrorizmus mindenkit sújthat.

25 A kockázatoknak azonban továbbra is maradnak osztályokhoz/régegekhez köthető jellemzői –Gyakori a korreláció az alacsony képzettségi szint és bizonyos betegségek között (pl. dohányzás/rák) –Az „egészséges” életmód inkább a magasabb képzettségű és jövedelmű rétegek képviselőire jellemző –Bizonyos kockázatok megelőzhetők pénz és képzettség révén: egészséges táplálkozás, személyes biztonság, anyagi biztonság, válás utáni létbiztonság stb. –A mélyszegénység vakká tesz a kockázatok iránt.

26 A kockázatok észlelése A kockázat mint átfogó, rejtetten érvényesülő és a jövőt fenyegető, bizonytalanná tevő következmény a legszorosabban összekapcsolódik az észlelésével. A tudományra való ráutaltság és a tudomány megkérdőjelezése. A kockázatokkal foglalkozva „a természettudományok, tudtukon és akaratukon kívül lemondtak hatalmuk egy részéről és demokráciára kényszerültek.” (87) Politizálódás, választás, problematizálás, civil tudat A veszélyeztetettség közössége megteremtheti egy, a helyi – regionális, nemzeti egységeken és érdekeken túllépő világtársadalmi tudat, reflexió lehetőségét?

27 Tudománykritika A tudományok a túlzott munkamegosztás, a módszer- és elméletértelmezés, a gyakorlattól való, kívülről rájuk kényszerített tartózkodás következtében egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelően reagáljanak a civilizációs kockázatokra, mert kiemelkedő részük van azok keletkezésében és fokozódásában. 88, 89? A szakmai túlspecializálódás és a hozzá tartozó hatósági szervezet rendszere kudarcot vall az ipari fejlődés során kialakult kockázatokkal szemben. A termelékenység csökkentésére alkalmas lehet, a kockázatokkal szemben nem. (102) A kockázatok tudományos kutatása mindenütt az ipari rendszer társadalmi fogantatású környezet-, haladás- és kultúrakritikája mögött kullog. (87)

28 Természet/társadalom Viszonyuk újragondolása, a társadalom természettől való elválasztásának, függetlenségének állítása anakronisztikus. Egybeépülés az eljárások és a következmények felől. „A környezeti problémák nem világunkon túli problémák, hanem – keletkezésüket és következményeiket tekintve – társadalmi problémák, az ember, az ember történelmének, életkörülményeinek, világhoz és valósághoz való viszonyának, gazdasági, kulturális és politikai berendezkedésének problémái. A civilizáció világának iparilag átalakított „belső természete” éppenséggel nem tekinthető tőlünk elválasztott környezetnek, hanem olyan belső környezet, amellyel szemben csődöt mond valamennyi kitenyésztett lehetőségünk a távolságtartásra és kizárásra.” (123) A természettudósok erős politikai-gazdasági-kulturális erőtérben dolgoznak.

29 Politizálódás Az érintettség teremtette problématudat. A tudomány valóságértelmezési monopóliumának megrendülése. Tudomány- hívő és tudománykritikus értelmezések vetélkedése. Ahol egyszer „elismerték” a modernizációval járó kockázatokat – s ide tartozik nemcsak az ismeretük, hanem a kollektív ismeretük, a bennük való hit s a hozzájuk kapcsolódó ok- okozati láncolatok politikai feltárása -, ott a kockázatok példátlan politikai dinamikát fejlesztenek ki.

30 Individualizálódás, a felvonó hatás Az általános jólét növekedésével minden társadalmi csoport helyzete javult ("felvonóeffektus"), habár a társadalmi egyenlőtlenségek nem szűntek meg, sőt valószínűleg nem is igazán csökkentek. A modern jóléti állam kiegyenlíti a korábban fennálló erős vertikális különbségeket: –Növekvő életkor –Csökkenő munkaidő –Magasabb jövedelmek –Új fogyasztási minták és stílusok (pl. túrizmus) Az élethelyzetek és életpályák szóródása és individualizálódása: a viszonylag magas életszínvonal és szociális biztonság mellett az egyén kioldása hagyományos osztályhoz tartozásból, nemi helyzetekből és a családi gondoskodás kapcsolatrendszeréből.

31 A választási lehetőségek és kényszerek bővülése Az egyénekre vonatkozó következmények: új választási lehetőségek és –kényszerek Az egyéni életrajz alakítottsága, döntések és esetlegesség –Milyen képzési forma (iskola, foglalkozás, továbbképzés)? –Milyen partner? –Legyen-e gyerek egyáltalán, ha igen mikor? –Milyen foglalkozás (ennek eldöntése gyakran a térbeli mobilitással függ össze)? –Milyen életforma (szingli, kis vagy nagycsalád, együttélés az önálló lakás fenntartásával stb.)?

32 Új konfliktusok a nemek között A szabványos, tömeges mintákat követő életpályákat választási lehetőségek váltották fel: –A nők formális jogainak bővülése. –Fogamzásgátlás, szexuális forradalom. –Egyre növekvő arányuk a képzésben –A házi munka nemspecifikus jellegének feloldódása –Az anyaság választása (egyáltalán legyen-e gyerek és mikor?)

33 A globalizáció: átpolitizálódás, a politika új formái? Ma az emberek életét meghatározó folyamatok egyre kisebb részét ellenőrzik formális politikai döntések. Ugyanakkor, éppen emiatt, a politika - a "részt venni a saját környezet alakításában" értelmében - új színtereken, új módokon jelenik meg, olyan területekre is kiterjed, amelyek a nemzetállami politika rendjében apolitikusnak számítottak.

34

35

36 Miért nem működik a hagyományos politika? A globális szabad piac mechanizmusai kikezdik a nemzetállami politizálás intézményi, döntéshozó és elosztó-konflikuskezelő mechanizmusát. "Megszűnt az a hatalmi egyensúly, amely a modernizmus első ipari társadalmi változatában megkötött hatalmi szerződésen alapult, és a kormány, parlament, a nyilvánosság és a törvénykezés háta mögött átkerült a gazdaság szereplőinek saját kezelésébe" (2005:12) Globális tőke, multinacionális vállalatok, mobilitás, verseny. A mindenható piac, gazdasági szabadverseny, politikamentesség tézise? A módszertani nacionalizmus vége. A hagyományos politizálás intézményeitől és formáitól eltérő politizálási módok és szereplők – civil szerveződések is, pl. vásárlási bojkottok, bankok, cégek bojkottjai.

37

38 Kockázat, Luhmann, 1986 Ökologische Kommunikation. Kann die moderne Gesellschaft sich auf ökologische Gefährdung einstellen? A totális biztonság illúzió, a kockázat kikerülhetetlen. Nem biztonság vs. kockázat, hanem veszély és kockázat állnak egymással szemben. A jövő kilátásait a jelen szempontjai szerint érzékeljük és értékeljük. Minden alrendszernek megvan a maga időbeli kerete. A rendszerek önállósága, belső logikája kizárja a kockázat egységes kezelését. Rendszerek egymásra hatása: irritáció, a külső inger felvétele és feldolgozása saját logika szerint. Az új ennek a fragmentációnak a belátása? A modern társadalomban nincs az egészet átfogó nézőpont, érdek. Kritika és korrekció az alrendszerek belső logikája szerint. A moralizálás túlfeszített igénye és gyakorlati tehetetlensége.

39


Letölteni ppt "A 2. teszt Témák és kérdések. A felvilágosodás dialektikája –Dolgozzák fel a kötelező szövegrészt (a kötetben a 147-159. oldalig). Mit jelent az alcím:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések