Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Buddhista logika és paradoxonok Szekeres András Márk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Buddhista logika és paradoxonok Szekeres András Márk."— Előadás másolata:

1 Buddhista logika és paradoxonok Szekeres András Márk

2 Nágárdzsuna Vallásos irányzatok vitái megteremtették az érvelés tudományát. Nágárdzsuna i.sz között élt. Mahajána iskola nagy alakja. Nála már érett formájában megtalálhatóak a buddhizmus metafizikai tanai. A függő keletkezés tanát vizsgálta, és ennek következményeit.

3 Ez a tan Buddhától származik és lényege, hogy minden azért jön létre, mert valami okozza (valamitől függ). Az oksági gondolkodás alapelve is ez. Indiában, mivel ciklikus világképük van, nem merült fel a legelső ok (primus motor) problémája. Ellenben Nágárdzsuna más jellegű paradoxonokat vezetett le belőle.

4 Tanai versként maradtak ránk. Ezek amolyan memoriterek voltak, amik segítettek megjegyezni a tant, amelyet szóban magyaráztak meg. Ezért fontosak a kommentárok, amelyekben már leírták a magyarázatokat is, azonban ezek több évszázaddal későbbiek. Nágárdzsuna fő műve a Középút Alapversei. (Részletek következnek, nem feltétlenül sorrendben)

5 Nágárdzsuna bevezetője „Hódolok a tökéletes Buddhának, A tanítók legkiválóbbjának, Ki a függő keletkezést, az áldottat, A sokféleség nyugvását tanította: Nincs szűnés, nincs keletkezés, Nincs megsemmisülés, nincs öröklét, Nincs egy, nincs más Nincs jövés, nincs menés”

6 A keletkezés és az okság vizsgálata „Négy feltétel van: az ok, a tárgy, a közvetlen megelőző, valamint a meghatározó. Ötödik feltétel nem létezik.” Ez a buddhista logika elfogadott tétele. –Az ok valaminek a fő oka (pl a mag a hajtásé). –Tárgyi feltétel az a tárgy, ami alapján létrejön a tudattartam. Látható tehát hogy itt a tudatban levő létezőkről van szó, nem a külső világban –A közvetlenül megelőző az, amikor a mag megszűnik mag lenni, és hajtássá válik. –A meghatározót mi úgy mondanánk: szükséges feltétel.

7 „A létesülők önnön természete feltételeikben vagy egyebekben nem rejlik benne. Ahol nincs öntermészet, ott mástermészet sincsen.” „Ezeket feltételeknek hívják, mert ezektől függve keletkeznek azok. Miért, hogy ezek nem nemfeltételek addig, amíg nem keletkeznek azok?” „Sem nemlétező, sem létező dolognak, Feltétele nem lehet. Ha nem létezik, minek lesz a feltétele? Ha létezik, minek a feltétel?”

8 A kérdés, hogy a létrejövő létező hol van létrejötte előtt? Az érvelés lényege, hogy amíg nem jön létre az okozat, addig nem lehet ok-okozati viszony. Ekkor viszont ok-okozati viszony nélkül nem tekinthetünk semmit se oknak. Ha azt mondanánk, hogy valami az okot okká teszi, akkor a végtelen regresszió hibájába esnénk, ugyanis ennek az eseménynek is meg kellene állapítanunk az okát. Ez után a másik három feltételt könnyű cáfolni.

9 „A következmény nincs benne a feltételeiben, Sem külön-külön, sem összességükben. Ami nincs meg a feltételekben, Az feltételekből létre hogyan jöhet?” „Ha az is keletkezhet a feltételekből, ami nem létezik bennük, Akkor miért nem keletkezik Nemfeltételekből is következmény?” „Sem magából, sem másból, sem mindkettőből, sem ok nélkül, sehol, semmilyen dolog, sohasem keletkezik.”

10 Mozgásról „Nos, a járva járt nincsen, S nincs járva a járatlan sem. Járttól s járatlantól elvált Járva-levő ismeretlen”. Más fordítása „Ott, hol a mozgás elmúlt, mozgás nincsen. Ott, hol lesz majd a mozgás, mozgás nincsen. Ezektől különválaszthatóan nincsen olyan hely, Ahol jelenleg mozgás van.”

11 „Hogyan rendelhető járás az éppen járva-levőhöz, ha járástalan járva-levő eleve nem lehet” „Aki a járva-levőhöz járást rendel, Az járástalan járva-levőt Kénytelen elfogadni. Hiszen >>járva van a járva-levő<<„ „Ha járással bíró a járva-levő, akkor két járás a következmény: az egyik, mely révén a járva-levő van, a másik, ami majd azon van” „Ha két járás a következmény, két járó alanynak kell lennie, hiszen járó nélkül járást elfogadni nem lehet”

12 Az érvelés a nyelv szintjén zajlik, ami egyben a gondolkodás szintje is. Mind a járás, mind a járva-levő ugyanazt az információt hordozza. Hol történik a járás? A járva levőn. De ezt hogy tudjuk meghatározni, ha minél jobban „rázoomolunk”, és már nem elég az, hogy „ez a csempe”? Úgy, hogy amin épp járunk. Vagyis: a járás épp ott történik, ahol épp járunk. Ez viszont nem válasz, egyik a másikat határozza meg.

13 Ugyanezt a paradoxont mutatja ki ezután a járó és a járás viszonyában is. Más féle paradoxont vet fel a járás kezdetének a kérdése. „Járás kezdetét megelőzően még nem létezik az a járva-levő vagy járt, ahol a járás elkezdődhetne. A járatlanon pedig hogy lehetne járás?”

14 A változás problémája XIII. fejezet Opponens kérdése:„Ha öntermészet nem létezne változása minek lenne?”, amire a válasz „Ha öntermészet létezne, változása minek lenne?”. „Ha egyazon dolog változna meg, maga a tej lenne az aludttej. Következésképpen az aludttej másból, mint tejből kell legyen.” „Sem ugyanannak, sem másnak nem lehet változása. Így hát a fiatal nem öregszik, és az öreg sem öregszik”.

15 Hasonló paradoxonokkal foglalkozik az érzékelésnél, a tárgyakat alkotó anyagok és a tárgyak formái között, stb. Az üresség tanát fejti ki. „Aminek megtévesztő a természete, az valótlan – mondta a Magasztos” „Ha az, ami megtévesztő, valótlan, akkor mi az, ami megtéveszt? A Magasztos az ürességre világított rá evvel a mondásával”

16 Nágárdzsuna nem nihilista, nem azt mondja, hogy a dolgok nem léteznek. Szerinte a létezés és a nemlétezés megkülönböztetés hamis. Üresség alatt az állítások, elméletek ürességét érti. „Ha létezne valami nemüres, akkor létezne valami üres is. De mivel semmilyen nemüres nem létezik, Hogyan is létezne az üres?” „Az üresség minden nézet eleresztése, így mondták a Győzedelmesek. S menthetetleneknek nevezték azokat, akiknek az üresség a nézete”.

17 Lélekvándorlás problémája „Miközben megragadástól megragadásig vándorol, elhagyja a létet. Megragadás nélkül, a létet elhagyva ki ő? És mihez vándorol?” „A kötelék csak akkor kötne, ha a megkötendő előbb létezne. De a nem létezik. A többit a járt, a járatlan és a járva-levő útnál már elmondtam.” „A szabadság a karma és a szenvek elfogyásából fakad. A karmát a különbségtevés szüli, a különbségtevést pedig a sokféleség. A sokféleség azonban az ürességben megszűnik.” „Mikor a tudat működési területe eltűnik, A megnevezhető is eltűnik. A jelenség-valóság, mint a nirvána, nem keletkező és nem megszűnő.”

18 Az ellenvetések megsemmisítése Nágárdzsuna egyik műve, amelyben megvédi tanait. A megismerés eszközeinek igazolása, 5-6. vers és 31-34,41-43,49,51 Név létezéséhez a jelöltnek léteznie kell 9,57-59 Tagadáshoz kell léteznie a tagadás tárgyának 11,61-63 Nágárdzsuna tanának célja 64.

19 „Megszűnik minden gondolat,megszűnnek a szavak, csend van. Buddha, sehol senkinek, semmilyen tant nem tanított.”


Letölteni ppt "Buddhista logika és paradoxonok Szekeres András Márk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések