Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA,"— Előadás másolata:

1 Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA, Verseny és Szabályozás 2007, május 14.

2 Kutatás tárgya A hazai kiegyenlítő energia piac árazási rendszere elősegíti-e a villamos energia piac biztonságos, de egyúttal takarékos (alacsony tartalék-kapacitások melletti) működését?

3 Kiegyenlítés I. A villamos energia speciális termék mert: a keresletet és a kínálatot folyamatos egyensúlyban kell tartani, miközben a villamos energia nem tárolható. A tervezett és a tényleges fogyasztás közötti különbséget a hálózat üzemelésért felelős szereplő az erőművek (fogyasztók) fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. A kiegyenlítés költségei beépülnek a villamos energia végfelhasználói árába. Liberalizált piaci környezetben a kiegyenlítő energia beszerzése és értékesítése elkülönült piacokon történik.

4 Kiegyenlítés II.

5 Kiegyenlítő energia beszerzése Lekötött tartalékkapacitások: 1300 MW (vö.: összes beépített kapacitás: 8700 MW; éves csúcsfogyasztás: 6500 MW) A beszerzés napi rendszerességgel tartott aukciókon történik. A rendszerszintű szolgáltatások költsége: kb. 35 Mrd forint évente, kb. 1 Ft/kWh.

6 Kiegyenlítő energia elszámolása A villamosenergia-piac szereplői (termelők, kereskedők, nagy fogyasztók) mérlegkörökbe szerveződnek. A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok tervezett másnapi termelését és fogyasztását és a kiegyensúlyozott menetrendet leadja a rendszerirányítónak. A negatív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát vásárolnak a rendszerirányítótól. A pozitív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát adnak el a rendszerirányítónak.

7 Az elszámoló árakkal szembeni követelmények Ösztönözniük kell a menetrendtartásra: –pontos tervezés (az eltérések „ne legyenek túl nagyok”) –a tervezett/becsült fogyasztással megegyező menetrend Robosztusnak kell lennie a rendszerirányítás fizikai- és pénzügyi stabilitását veszélyeztető arbitrázs tevékenységgel szemben

8 Kiegyenlítő energia elszámoló árai Erősen szankcionáló rendszer, de aszimmetrikusan büntető árakkal: –Deficit költsége: P PKE – P = 6 Ft/kWh –Suffucit költsége: P – P NKE = 14 Ft/kWh Ezért alultervezésre ösztönöz. P PKE = Max{1,5*P közüzem ; P felszabályozás } P NKE = Min{0,08*P közüzem ; P leszabályozás } P PKE (pozitív kiegyenlítő energia ára) P NKE (negatív kiegyenlítő energia ára) P (nagykereskedelmi vill. energia ára)

9 Kiegyenlítő energia igénybevétel szerkezete A kereskedők alultervezése miatt az országos mérleg egyenlege jóval többször volt deficites mint szufficites.

10 Következtetések A kiegyenlítés társadalmi költsége feltehetően magasabb az optimálisnál mert: –a büntető árrendszer a kereskedőket vélhetően az optimálisnál pontosabb tervezésre ösztönzi, –ugyanakkor az aszimmetrikus árrendszer és az időről-időre felmerülő arbitrázs lehetőségek a kereskedőket az alultervezésben teszi érdekeltté, ami felszabályozási többletköltségeket eredményez.

11 Lehetséges megoldások A kiegyenlítő energia beszerzési árához igazított elszámoló árak – probléma: piaci erőfölény a szabályozó energia piacon. Választott megoldás (2008-): P PKE = Max{EEX baseload ; P felszabályozás } P NKE = Min{ EEX baseload ; P leszabályozás }

12 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések