Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A beszéd fonetikai vonatkozásai. „A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A beszéd fonetikai vonatkozásai. „A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.”"— Előadás másolata:

1 A beszéd fonetikai vonatkozásai

2 „A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.” (Kempelen Farkas, 1791)

3 A beszéd definíciója A legszűkebb meghatározás szerint: A nyelvhasználat hangzó formája Két része van: –Beszédprodukció –Beszédpercepció

4 Neurolingvisztika Pszicholingvisztika Fizikai akusztika Nyelvtudomány FONETIKA Fül-orr-gégészet Foniátria Audiológia Pszichoakusztika Fonológia

5 A fonetika tárgya Régebben: beszédhangok rendszere és jellemzése Ma: emberi beszéd –Fiziológiai megközelítésben (artikulációs fonetika) –A beszéd továbbításakor fizikai rezgés (akusztikai fonetika) –A hangok felfogása (percepciós fonetika) Alkalmazott fonetika (beszédszintézis, - zavarok diagnosztikája)

6 A FONETIKA TÁRGYA Broca-terület Wernicke-terület artikuláció akusztikum Akusztikus visszacsatolás Hallási feldolgozás Vizuális észlelés

7 Beszédképző szervek Elsődleges funkció: biológiai, nem kommunikációs –Nyelv: táplálkozás –Tüdő: lélegzés –Fül: környezeti hangingerek vétele Szervi adaptáció: beszédre alkalmassá teszi Azonosak minden embernél, de eltérően működtethetik (pl. csettintő hangok)

8 A beszédfolyamat fonetikai elemzése Fonetikai elemek (jegyek) Fonetikai egységek (hang, szótag, szó) Fonetikai szerkezetek (dallamszerkezet) Fonetikai események (szünettartás) Fonetikai szabályok (hangképzési, hangsúlyozási) Spontán beszéd sajátosságai (megakadásjelenségek) A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei

9 Szociofonetika Kiejtési variációk kérdésköre [méh ] – [mé] Nyelvjárási sajátosságok hangtani vonatkozásai Társadalmi rétegződés nyelvhasználati sajátosságaiból fakadó eltérések (karriert építő amerikai nő: rekedtes hang)

10 Hangstilisztika Hangszimbolika: beszédhangok és szemantikai tartalmak összefüggései –Kellemes-kellemetlen hangok –Vidám- szomorú –Nőies-férfias Magyar adatok: legszárazabb [ k ], legnedvesebb [ j ], legpuhább [ l ], legkeményebb [ r ], legfürgébb [ i ]

11 KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK akusztika, aerodinamika, anatómia, antropológiai nyelvészet, audiológia, átírás (transzkripció és transzliteráció), beszédpatológia, beszédtechnológia, beszédtudomány, bűnügyi fonetika, ember-számítógép- kapcsolat, ének(lés), fiziológia, fogászat, fonetikatörténet, foniátria, fonológia, fonológiatörténet, írásrendszerek, jelfeldolgozás, kísérleti fonetika, konverzációelemzés, mesterséges intelligencia, nem- verbális kommunikáció, neurológia, nyelvészet, spontánbeszéd-vizsgálat, spontánbeszéd-korpusz, paralingvisztika, pragmatika, pszicholingvisztika, szemiotika, szociolingvisztika, univerzálékutatás, avagy dialektológia, pszichoakusztika, neurolingvisztika, beszédtechnika STB.

12 A beszéd élettani alapjai A beszédképzés szervei és működésük Agy: modern ember homo sapiens sapiens anatómiailag az utóbbi évben nem változott számottevően (ugyanolyan agy, beszédszervek) Neander-völgyi agya ugyanakkora, mint a miénk, koponyája, állkapcsa különböző – nem minden ma használatos beszédhangot tudtak képezni Neander-völgyi előtt élt csontjai még különbözőbb – nem tudtak úgy beszélni, mint mi.

13 Az agy

14 A BESZÉDKÉPZÉS SZERVEI

15 A hangképzés szervei: a tüdő Tüdő: két szárnya, benne a légcső két fő ágának, a hörgőknek az elágazódásai Többféle légzés: –Néma légzés (500 cm 3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) –Beszédlégzés ( cm 3 a ki- és beáramló levegő mennyisége) – jóval nagyobb a kilégzés időtartama, belégzés rövid –Nők: mellkasi, férfiak: hasi légzés

16 A hangképzés szervei: a gége Tüdő – légcső (10-12 cm) – gége (larynx) 5 nagyobb porc: –gyűrűporc (itt végződnek a hangszalagok), –pajzsporc (része az ádámcsutka), –2 kannaporc (páros szerv, beszéd- és énekhanghoz hangszalagok beállításához, forgómozgást végeznek) –gégefedő porca (idegen anyag ne jusson a légcsőbe vagy a gégébe)

17 Hangszalagok Nagysága egyénenként és nemenként változik (férfiak:1,9-2,9 cm, nők: 1,5-2, gyerekek: 1cm 10 éves korig) Hangrés: a gége hangszalagok és a kannaporcok magasságában levő köze

18 A HANGSZALAGOK hangszalagok gégefedő kannaporc

19 A HANGSZALAGOK MOZGÁSA HÁROMFÉLE MOZGÁS 1.VÍZSZINTES (levegővételkor hangszalagok eltávolodása, hangképzéskor záródása) 2.FÜGGŐLEGES (hangszalagrezgés) 3.SZÉLI-ÉLI ELTOLÓDÁS (zöngehang létrehozásának alapfeltétele Tág lélegző zárállás Szűk lélegzőH-állás Suttogó állászöngeállás

20 ZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓ A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Ez az alapja a beszéd- hangok egy részének. A hangszalagműködés önmagában alkal- mas beszédhangok elkülönítésére. A zönge, a zönge és az üregrendszerek, a zönge és a kiáramló levegő milyensé- ge különféle szegmenseket határoznak meg.

21 FONÁCIÓS TÍPUSOK SUTTOGOTT ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN FALZETT RECSEGŐ NORMÁL LEVEGŐS ZÉRÓ FONÁCIÓ SUTTOGOTT RECSEGŐ HANG SUTTOGOTT FALZETT LEVEGŐS HANGKÉPZÉS

22 HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1. ZÖNGEKÉPZÉS FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)

23 HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2. levegős zöngeképzésrecsegő zöngeképzés

24 FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS bai nyelv magánhangzója

25 AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE

26 A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN

27 Hangszalagműködés Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek: sec., énekesek: sec. Hangerő: (légárammal kapcsolatos) Hangregiszter: mell-, közép- és fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” – koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli (mell-fej-) Hangosztály: hangmagasság és hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349 Hz) – énekléskor: Hz

28 HangosztályFrekven- ciatarto- mány (Hz) Átl.beszéd- hangma- gasság (Hz) Hangsza- lagok hossza (mm) basszus bariton tenor alt mezzosz szoprán

29 A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE A beszéd általában érthető A zöngés és zöngétlen mássalhangzók azonosítása nehéz Megnövekszik a kontextus és a nyelvi tapasztalat hatása

30 NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE

31 Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson. A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó) spektrogramja

32 BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN Legkevesebb beszédhang: rotokasz és mura – mindössze 11 Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) – 141 A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek 70%-a tartozik ide) Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7) Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)

33 MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN

34 A beszéd képzése Szegmentális hangszerkezet (beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok) Szupraszegmentális (prozódia): beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet, ritmus, hangerő, hangszínezet Koartikuláció: a beszédhangok egymásra gyakorolt hatása következtében módosulások

35 T A N K Ö NY V ta n könyf ö

36 Artikulációs fonetika Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés sajátosságai Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes nyelvek specifikus módon válogathatnak A beszédhangok képzési konfigurációját meghatározza a tüdő működése, a hangszalagok működése, az üregrendszer sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak működése, a képzési tartam

37 Akusztikai fonetika Célja: az artikuláció akusztikai következményeinek elemzése Osztályozás: beszédhangok: –Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok) –összetett (zenei hangok, zörejek, zajok) –Periodikus (rezgései meghatározott időtartamok szerint ismétlődnek) – tisztahangok, összetett hangok –Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett hangok

38 A beszédhangok időszerkezete Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint –Szegmentális: beszédhangok időtartama –Szupraszegmentális: beszédtempó Szegmentális szinten mérhető: –belső időtartam: összetett beszédhangok egyes részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang: zárszakasz és felpattanás) –Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző artikulációs konfiguráció és a szomszédos beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek

39 KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK R Ö H E(J) Í R U N K

40 EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [r] A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat. Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különít- heti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa, néhány Ausztráliában beszélt nyelv. 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el: A MAGYAR [r] KÉPZÉSE Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.

41 ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?) E RR E ÍRR E (L) Ú RR A (L)

42 EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK O RR A O RR A

43 HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN? Az elemzésekkel legalább 5 típust igazol- tunk a magyarban. Fonetikai eltérések:  A zöngeképzésben.  A perdületek számában és minőségében.  A képzés helyében.  A zörejtartalomban.  Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.

44 A SEMLEGES MAGÁNHANGZÓ

45 A svá szó eredete  A héber sheva szóból jön, amelynek jelentése ‘semmiség’  1895: Peter Giles használta először a szót az angolban  A megfordított e ([ə]) betűt ‘semleges magánhangzó’ jelentésben a német nyelvész, Johann Andreas Schmeller (1821) használta először  A jel és a tartalom általános érvényű

46 A „semlegesség” problémája A semleges magánhangzót sokféleképpen nevezik, például:  homályos magánhangzó  meghatározhatatlan magánhangzó  redukált magánhangzó  centrális magánhangzó  középső nyelvállású magánhangzó  mormolt magánhangzó  hangsúlytalan szótagi magánhangzó

47 A svá különböző funkciói  fonéma  allofón  magánhangzót helyettesítő beszédhang  koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet  artikulációs szükségszerűség  beszédhang része  határjegy  proto-magánhangzó  hibajelzés  kitöltött szünet - hezitálás A „NYELVI JOLLY JOKER”

48 Az artikulációs konfiguráció A svá úgy jön létre, hogy a vokális traktus semleges helyzetben van, miközben az ajkak kerekítetlenek. Ez a definíció univerzális, független az adott nyelvtől és az adott nyelv magánhangzókészletétől.

49 Az ajakállás ə ø

50 Fonéma vagy allofón? Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik, sindi, szlovén). Az [ə] fonéma és allofón is a németben, előfordulása mintegy 30%. Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem fonéma (pl. horvát, katalán, ír). Az [ə] egy magánhangzó hiányát is jelezheti (pl. héber)

51 Magánhangzók „helyettesítése” A magyarban az [ə] nem fonéma, nem allofón, ellenben számos magánhangzó helyett megjelenik renyhe artikuláció és/vagy gyors beszédtempó esetén. Az előfordulási arány mintegy 40% (hangsúlyos helyzetben is tapasztalható). Ez a helyettesítő funkció más nyelvekben is jelentkezik.

52 A fiziológiai kényszer típusai  Koartikulációs következmény szótagban és szótaghatáron: pl. gnú, knéd-li → g[ ə ]nú, k[ ə ]nédli lóg-na, hab-nál, tek-nő → lóg[ ə ]na, hab[ ə ]nál, tek[ ə ]nő  Fonetikai pozícióból adódó megjelenés a szóvégi beszédhangtól függően: pl. [b, d, g, m, n]# → adag[ ə ], tejszínhab[ ə ]  Az abszolút szóeleji [r] artikulációjának része: pl. #róka, #rigó → [ ə ]róka, [ ə ]rigó

53 A [kn, gn] koartikulációja k n é d l i g n ú əə

54 Az [ə] szóvégi helyzetben ə t a n k ö ny v ə

55 A szó eleji [r] része ə ə rám rigó

56 A svá mint határjelző Számos esetben a hangsúlyozás, kiemelés szándéka eredményezi a svá megjelenését, például logikai, érzelmi kiemelés, avagy a szemantikai egyértelműsítés igénye. Példák: add ‘neki (ne a másiknak), tedd le! rab lány ~ arab lány, ‘halálok ~ halál’ok ‘

57 További funkciók Az anyanyelv-elsajátítás kezdetén a magánhangzószerű hangok gyak- ran „semlegesek”. A spontán beszédben a beszélő beszédtervezési vagy szótalálási nehézségekkel kerülhet szembe. Ezek eredménye a hezitálás.

58 Az [ə] a beszédprodukcióban fogalmi szint grammatikai kódolás artikulációs tervezés lexikon fonológiai kódolás artikuláció hezitálás határjelzés fonéma allofón helyettesítő koartikulációs köv. fonetikai pozíció #[r] #[r]

59 Az [ə] időtartamai

60 Következtetések  A svá magánhangzó multifunkcionális, számos nyelvben létezik.  Az artikulációs konfigurációja elméletileg semleges, azonban objektíve nyelvenként eltérő, amit az eltérő akusztikai következmény igazol.  A [ə]-t az élet első heteitől és felnőttkor- ban is használjuk – a legkülönbözőbb funkciókban.

61 A FONETIKA ÉS A FONOLÓGIA HATÁRÁN

62 Fonetika – Fonológia Fonetika –Hangkészlet, hangsorok felépítése, egymásra hatásának artikulációs, akusztikus és percepciós vizsgálata –+ Spontán beszéd –Tényekből indul ki, konkrét eredményeket dolgoz fel, úgy vonja le a következtetéseket Fonológia –Nyelvészet része –Nyelvek hangkészletével, hangsorok felépítésével, egymásra hatások szabályaival foglalkozik, ezek funkcióját elemzi.

63 Beszédhangok – fonémák 2 hang: e – é (más a képzési helyük), de egy fonológiai pár (keze – kezét) – a fonológia eltekint az artikulációs sajátosságoktól, csak a funkciót nézi. 1 fonémát különbözőképpen lehet ejteni, mégis egy fonémának érzékeljük, de több hangalaki realizációja van. – allofón (variáns), pl. hamvas (labiodentális ‘m’).

64 Fonéma Strukturalista nyelvészet: Elvont nyelvi egység (entitás), egyes nyelvekben jelentésmegkülönböztető szerepe van Generatív fonológia: Komplex egység, megkülönböztető jegyek nyalábja, mátrix szerű ábrázolás: pl. szillabikus, mássalhangzós, szonoráns, nazális, folyamatos, koronális –, +

65 Szótag Szegmentumok egy nyelven belüli sajátos szerveződése bizonyos fonotaktikai (hangsorépítési) szabályok alapján Szótagmag: magánhangzó Nyílt és zárt szótagok Főhangsúlyos (hangmagasság, intenzitás), mellékhangsúlyos (csak intenzitástöbblet) és hangsúlytalan szótag

66 Fonetika és fonológia közös területei Fonotaktikai szabályok (CV, VC, ritka: CCCV, többmorfémás szavakban lehetséges: CVCCCCVC – karszthoz) Morfofonológiai szabályok (hangrend: mély-, magas-, vegyeshangrendű szavak), illeszkedés: hangrend kiterjesztése a toldalékokra: palatális – veláris és labiális – illabiális, csak palatálisoknál)

67 Fonológiai koartikuláció Hiátustöltés ‘i’ után Hasonulások: –1 képzési jegyet érintő – nem teljesen azonos Hangszalagműködés szerinti (zöngésségi), pl. vágtál, képzés – regresszív –Nincs hasonító hatásuk és nem hasonulnak a nazálisok, közelítőhangok és a pergőhang Képzés helye szerinti (pl. szénpor) – regresszív Képzés módja szerint (pl. anyja) – progresszív –Több képzési jegyet érintő (mód, hely, zöngésség) pl. vitézség – regresszív –Sorozatos: pl. zöldség, játszik –Alaktani kötöttségű: malaccal, lásson

68 A ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS Obstruensek vesznek részt a folyamatban. Szón belül és szóhatáron is érvényesül. Két típusa van: zöngésedés, pl. húsban húzsban, lányok babája lányog babája; zöngétlenedés, pl. megteszi mekteszi, tollad fölött tollat fölött. Visszahatóan működik.

69 MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN? Megvalósítják-e a beszélők a zöngésségi hasonulást a szóhatáron spontán beszéd- ben a szünetek ellenére? Példa: Látták [SZÜNET] de nem értik. a)megvalósul: „láttá g d e” b) nem valósul meg: „láttá k d e”

70 HIPOTÉZIS Második szó: bogyó A „b” hang: zöngés A 2. szó aktivá- lása nagy szü- net nélkül Nem jön létre a hasonulás! zöngés A 2. szó aktivá- lása nagy szü- nettel Első szó: piros ” A „ s” hang zöngétlen pirozs bogyó

71 Rövid–hosszú oppozíció változása –Mássalhangzók: bölcs – bölccsé, magánhangzók: keze – kezét Kiesés: eredeti fonémák száma csökken pl. tes(t)nevelés, dom(b)tető Összefoglalás: Megközelítés: –Fonológia: absztrakt leírás elsődlegessége, megerősítést vár tapasztalati úton –Fonetika: hangzó beszéd megfigyelése, kutatási eredmények fonológiai természetűek

72 Szupraszegmentális hangszerkezet Univerzális –Modalitások, érzelmek, szintaktikai, pragmatikai sajátosságok –Dallam, hangsúly, hangerő, hangszínezet, beszédtempó, ritmus, szünet, hezitálás akirálynőmondtaalovagegyszörnyeteg –Szünet, hangsúly, prozódiai frázisok

73 A beszéddallam Tonikus – intonációs nyelvek Artikulációsan: a zönge modulálásából épül fel Akusztikailag: alaphangmagasság (alapfrekvencia) változása Ötféle dallammenet: –ereszkedő, emelkedő, eső, szökő és lebegő (időfaktor)

74 Dallammenet Kijelentő: ereszkedő Felkiáltó, felszólító: eső / ereszkedő Óhajtó: enyhén emelkedő Kérdések: –Kiegészítendő: ereszkedő és lebegő –Eldöntendő: egyszótag: emelkedés, kétszótag: problémás: „Hova?” (kérdés, visszakérdezés), hosszabb: emelkedő, eső –Befejezetlen: emelkedő, szökő

75 BESZÉDDALLAMOK TUDATOSÍTÁSA

76 A beszédtempó Artikulációs (szünetek nélkül) és beszédtempó (szünetekkel) Hang/s vagy szótag/s Életkorfüggő Nagy egyéni különbségek A beszédtempó gyorsul: 50-es években: 12 hang/s, 10 évvel később 11,35 h/s

77 A BESZÉDTEMPÓ

78 Kétnyelvűek beszédtempó vizsgálata Egynyelvű nyelvi mód: névéletkor Spontán (szótag/sec) irányított átlag (magyar – angol) különbség Tamás122,41,45 (1,17 – 1,72) 0,95 Christopher103,322,98 (3,34 – 2,61) 0,34 Szilvi233,422,42 (2,57 – 2,27) 1,0 Kétnyelvű nyelvi mód: névéletkor Spontán (szótag/sec) irányított átlag (magyar – angol) különbség Mark482,52,39 (1,96 – 2,83)0,11 Éva584,13,04 (3,13 – 2,95)1,06 Mihály383,252,51 (2,81 – 2,21)0,74 Tim213,23,39 (3,39 – 3,38)0,19 Zsuzsi303,822,97 (2,74 – 3,2)0,85

79 Megakadásjelenségek Tervezési fázis néma, kitöltött szünetek ismétlés újrakezdés Önkorrekciók, téves kivitelezések deklaratív memóriát érintő (szemantikai, fonológiai parafázia) procedurális memóriát érintő (szerkezeti javítások)

80 Vizsgálat Alanyok: 24 kétnyelvű: 15 korai, 9 késői Anyag: szöveg létrehozása 4 db 6 képből álló vizuális stimulus alapján, mindkét nyelven Módszer: megakadásjelenségek vizsgálata, nyelvi mód és életkor szerinti összehasonlítása

81 Beszédtempó (szótag/sec.) Korai: átlag: 3,1385, szórás: 1,44875 – 4,78875 –magyar: átlag: 3,42118, szórás: 1,77 – 4,4775 –L2: átlag: 2,8555, szórás: 1, ,1 Késői: átlag: 3,04375, szórás: 2,695 – 3,38875 –magyar: átlag: 2,9325, szórás: 1,9575 – 3,395 –L2: átlag: 3,1561, szórás: 2,57 – 3,3825

82 Minimális különbség a két nyelv beszédtempójában L2életkorko/kémagyarL2 angol68késői3,033,06 angol21késői3,3953,3825 orosz30késői3,243,49 német45késői3,003,34 orosz43késői3,34753,6225 orosz21késői3,1352,9175 horvát30késői2,822,57 angol58korai3,237753,0475

83 1 sec. különbség L2életkorko/kémagyarL2 szerb20korai4,922,95 horvát22korai3,632,0625 horvát20korai2,90751,5425 horvát17korai3,15751,8925 angol8korai3,1652,1825 angol48késői1,95752,83

84

85

86

87 Egynyelvű on-line korpuszban A lejegyzett korpuszban egy kivétellel minden megakadástípus a főneveket érinti legnagyobb arányban (33,2%–64,6%). A második helyen a típusok 50%-ában ige, egyharmaduknál pedig melléknév áll. A lejegyzett hibák jóval nagyobb arányban jelentkeznek tartalmas szavakon (89,4%), mint funkciószavakon (10,6%).

88 Megakadástípusok Freudi elszólások: az elődöntők alatt neki volt a második legjobb melle // már hogy a mellúszásban a második legjobb eredménye Kontamináció: a cipője túlmétere // túlméretes; A repüléstől sokan szoktak aggódni; addig is jó erős // egészséget kívánunk! Az ujjai köré takar engem. Egy cipőben evezünk. Rajtad kivéve. Tuti vagyok benne.

89 Megakadástípusok II. Téves szólehívás: a vállalat tönkremenetelését eredményezte; Gyere ide kisfiam, kitörlöm az orrodat! TOT: a CD-t vagy minidiszket // izét // flopit eltetted?; Hol van a cserépvirág // öö // virágcserép // na, váza? Játszottak újat // visszát// ráadást. Újraindítás: hide-hidegebb napokon

90 Perszeveráció, anticipáció, metatézis Perszeveráció: Brad Pritt, fölösleges föcsögés, csorog a nyáram Anticipáció: cseászcsészét kérsz?; hinte hihetetlen; naptával dicsérd a napot! Metatézis: Anyuék meg bútort menni vennek; egy legyet ütök két csapásra!; sóka fó, Irak is vádolja a cáfokat. Jó illatú ez a frissen firt nyű!

91 PERCEPCIÓS 3. PERCEPCIÓS FONETIKA ARTIKULÁCIÓS AKUSZTIKAI

92 AZ ALAPPROBLÉMA HOGYAN KÉPES AZ EMBER A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ AKUSZTIKAI JELET szegmentálni, beszédhangoknak, hangok kapcsolatának, szavaknak, azok kapcsolatának, virtuális mon- datoknak, szövegnek megfeleltetni?

93 A NYELVI REPREZENTÁCIÓ „PARADOXONA”  A beszédhangok ejtési sokfélesége: akusztikai következmények.  Az akusztikai jelek paraméter- azonosságának a felismerése: az adott ejtéstől, a kontextus- tól és a beszélőtől függetlenül.

94 AT AGYI TERÜLETEK Pietsch, P Crank, M. – Lee, D Indiana University Princeton University Wernicke- terület Broca- terület szófelismerés

95 Lombard-effektus Zajban mind a beszélő, mind a hallgató beszédtevékenysége változik, igazodik a zajhoz –Dallamszerkezet zajban laposabb –Artikulációs tempó zajban megnő –Beszédtempó zajban csökken – hosszabb szünetek –Megakadásjelenségek száma zajban megnő

96 Megakadásjelenségek zajban és csendben

97 Beszédészlelési zavarok Megkésett beszédfejlődés és nagyothallás – hasonló típusú beszédzavarokat okoznak (kora gyermekkorban nem hallja magát) – tanulási nehézségekhez, viselkedés zavarhoz vezethet


Letölteni ppt "A beszéd fonetikai vonatkozásai. „A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések