Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az óceáni cirkuláció. A földi vízmennyiség megoszlása (%) Szárazföldi felszíni vizek 0,017 Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 Jégtakaró és gleccserek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az óceáni cirkuláció. A földi vízmennyiség megoszlása (%) Szárazföldi felszíni vizek 0,017 Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 Jégtakaró és gleccserek."— Előadás másolata:

1 Az óceáni cirkuláció

2 A földi vízmennyiség megoszlása (%) Szárazföldi felszíni vizek 0,017 Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 Jégtakaró és gleccserek 2,15 Légkör 0,001 Óceánok 97,2 Összesen 1,364·10 9 km %

3 A globális vízmérleg összetevői (10 3 km 3 /év) Párolgás (óceánok) 433 Párolgás (szárazföld) 71  504 Csapadék (óceánok) 395 Csapadék (szárazföld) 109  504 Lefolyás 38

4 Óceáni cirkuláció Jelentős szerepe van az éghajlat szabályozásában. Hőcsere: óceánok - légkör A cirkulációt közvetetten a Napból érkező energia vezérli (sűrűség-változás). Lényeges különbség: –A légkör esetében: sűrűség-különbség – nyomás- különbség –Óceánok: sűrűség-különbség nem jár együtt nyomás- változással. Nem a nyomás okozza az összeáramlást!

5 Óceáni cirkuláció Fontos felszíni áramlatok: közvetetten a napsugárzás következményei. Légköri cirkuláció oka a légkör melegítése. A szélrendszerek: az óceánok felszíne felett. A levegő súrlódása hozza mozgásba a felszíni víztestet. A legtöbb felszíni áramlás nem mélyebb 100 m- nél, kivétel: Golf és a Kuroshio áramlatok. A légköri cirkuláció végül „körmozgás”-sá válik, ez megnyilvánul az óceánok áramlásában is.

6 Golf-ármlat

7 Óceáni cirkuláció A Coriolis hatás erre is hat Az Ekman-spirál kialakulása a következménye (lásd még légkörnél is). Hozzávetőlegesen 100 m-ként megfordul az áramlás iránya Az áramlás a súrlódás miatt jelentősen lelassul, a súrlódás a víz melegedésével jár (energiaelnyelés) Mindez összeáramláshoz vezet: szubtrópusi örvények. A víz további melegedését okozza.

8 Az óceánok függőleges szerkezete Felszíni keveredési réteg: T=áll. Termoklin réteg: összeköti a felszínt és a mélyóceánt Sűrűség lefelé nő (T-csökkenés) Áramlás: azonos sűrűségű felületek mentén Egyenlítői m felületek a sarkok közelében a felszínre kerülhetnek. Következmény: sarkok felé a sűrűség nő, leáramlás Egyenlítő: feláramlás

9 Óceáni cirkuláció, áramlatok

10 A felszíni tengeráramlások

11 Óceáni cirkuláció Az Egyenlítő közelében a víz feláramlik (a szétáramló víz utánpótlása). A szétáramlást a légköri nyomási és áramlási rendszerek okozzák. A mélytengeri víz tápanyagban gazdag, ezért a feláramlási helyek ökológiai és gazdasági szempontból is nagyon fontosak. A „nettó” óceáni hatás: pólusok felé hőszállítás, jelentősen hozzájárul a légkör által szállított hőmennyiséghez.

12 Óceáni cirkuláció A víz sűrűségét a vízhőmérséklet és az óceánok sótartalma határozza meg. A nyomás nem befolyásolja a sűrűséget! Az óceáni cirkulációt a sűrűségkülönbségek vezérlik, termohalin cirkulációnak nevezik. Az áramlás „kulcsa”: a meleg víz észak felé áramlik, hőmérséklete csökken, párolog, és egyre sósabbá válik. Bizonyos hely(ek)en a sűrűség megnövekedése miatt lesüllyed és visszaáramlik az egyenlítő felé (mélytengeri áramlások)

13 A nagy óceáni szállítószalag

14

15 Az El Niño jelenség


Letölteni ppt "Az óceáni cirkuláció. A földi vízmennyiség megoszlása (%) Szárazföldi felszíni vizek 0,017 Szárazföldi felszín alatti vizek 0,625 Jégtakaró és gleccserek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések