Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. "TISZAI ÁRADÁS" - apró lépésekkel, közösen a TISZATÉR turizmusáért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszatér Leader Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 25%-a, 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tiszatér Leader Egyesület területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55,833 fő, a városokban élő lakosok száma 31,874 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 55, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tiszavasvári 13,742 fő 7,076 fő 5,897 fő 5,159 fő Ibrány Tiszalök Rakamaz Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 17 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Tiszatér Leader Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,319,835 EUR – a Leader vállalkozás fejlesztés jogcímhez lett rendelve Tiszatér Leader Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪457,777 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪1▪1▪629,953 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪962,856 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪366,590 ▪Leader közösségi fejlesztés▪9▪9▪626,173 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪11▪1,319,835 ▪Leader képzés▪2▪2▪29,996 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪29,996 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪56,243 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪29,996 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪39,732

6 5 Tiszatér Leader Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Az önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek véleményének összegzéseként a munkanélküliséget tekintjük a térség legfontosabb problémájának. Különösen súlyos kérdés a foglalkoztatásból tartósan kiszorult, képzetlen, korlátozottan munkaképes embereket és a képzett fiatal munkaerőt felszívni képes munkahelyek hiánya. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerő hiánya. Minden további probléma, elvándorlás, elöregedés, szociális problémák ebből adódnak. Turisztikai kapacitás kihasználatlansága. A lakosság egészségügyi állapotának drasztikus romlása. ▪A természeti, kultúrtörténeti adottságainkra épülő turizmus fejlesztésével a belső piac növelése, a szolgáltatások és helyi termékek fejlesztése. Az így keletkező bevételek, munkahelyek fordíthatják meg a helyzetfeltárásban részletezett kedvezőtlen folyamatokat. A helyi gazdaság, erősítése érdekében ki kell használni az oktatás területén meglévő adottságainkat. A lehetőségek kiaknázásához rendelkezünk, a fejlesztésekhez és ütőképes marketing stratégiához szükséges képzett humán erőforrással. Sikeres vidékfejlesztési programok megvalósításának tapasztalatai. Életképes projektötletek szakmai támogató rendszerének kiaknázása.

7 6 A TISZATÉR HELYI KÖZÖSSÉG alapvető célja, hogy megteremtse, az "ide jönni", "itt aludni", "itt költeni" hármas alappillér infrastrukturális hátterét. Nemzetközileg és országosan legyen a térségünk ismertebb, vonzóbb. Az ide érkező turistákat fogadja pozitív szemléletű lakosság és szívesen akarjanak térségünkben megszállni turisták ezrei. A TISZATÉR Helyi Közösség általános fejlesztési célkitűzései - A térség népességének helyben-tartása az életkörülmények, életszínvonal javítása révén - A térség gazdasági versenyképességének erősítése - A térség természeti környezetének, valamint építészeti és kulturális örökségének védelme, megújítása A TISZATÉR Helyi Közösség sajátos fejlesztési célkitűzései - Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése - Kisebbségi problémák differenciált kezelése - A tiszamente földrajzi, társadalmi periféria-helyzetének oldása - A térség gazdasági stabilitásainak megteremtése - A helyi gazdaság diverzifikálása - Innovációs készség fokozása, partneri együttműködések ösztönzése - A sajátos Tisza-menti és pusztai tájmegóvás és tájrehabilitáció - Település megújítás és a hagyományos épített környezet védelme - A környezetvédelemhez szükséges infrastruktúrák fejlesztése - Kulturális örökség megőrzése, ápolása A TISZATÉR HELYI KÖZÖSSÉG alapvető célja, hogy megteremtse, az "ide jönni", "itt aludni", "itt költeni" hármas alappillér infrastrukturális hátterét. Nemzetközileg és országosan legyen a térségünk ismertebb, vonzóbb. Az ide érkező turistákat fogadja pozitív szemléletű lakosság és szívesen akarjanak térségünkben megszállni turisták ezrei. A TISZATÉR Helyi Közösség általános fejlesztési célkitűzései - A térség népességének helyben-tartása az életkörülmények, életszínvonal javítása révén - A térség gazdasági versenyképességének erősítése - A térség természeti környezetének, valamint építészeti és kulturális örökségének védelme, megújítása A TISZATÉR Helyi Közösség sajátos fejlesztési célkitűzései - Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése - Kisebbségi problémák differenciált kezelése - A tiszamente földrajzi, társadalmi periféria-helyzetének oldása - A térség gazdasági stabilitásainak megteremtése - A helyi gazdaság diverzifikálása - Innovációs készség fokozása, partneri együttműködések ösztönzése - A sajátos Tisza-menti és pusztai tájmegóvás és tájrehabilitáció - Település megújítás és a hagyományos épített környezet védelme - A környezetvédelemhez szükséges infrastruktúrák fejlesztése - Kulturális örökség megőrzése, ápolása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszatér Leader Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Tiszatér Helyi Vidékfejlesztési Közösség területe SzSzB megye nyugati határán a Tisza vonulatára szerveződik. Belső északi területe a Rétközhöz, mint földrajzi, történeti és néprajzi kistájhoz tartozik, annak termelési kultúráját, hagyományait őrzi, a déli része a Nyíri-Mezőség adottságaihoz alkalmazkodott. Meghatározó közös földrajzi tényező a Tisza. A folyó, a hullámterek, árterek, holtágak és ezekhez kapcsolódó mozaikos tájszerkezet, kihasználatlan ökológiai potenciálja, valamint az erre épülő gazdag helyi hagyomány és kultúra csekély mértékben segíti a térség boldogulását. A Tiszadobon található Andrássy-kastély fejlesztési kiemelt projekt lendületet adhat a TISZATÉR települések turisztikai fejlődésének. A terület komoly idegenforgalmi tényezőkkel bír –gyógyvíz adta lehetőségek, természetvédelmi területek, jelentős kultúrtörténeti emlékek, kastélyok, templomok, egyéb műemlékek, tradicionálissá vált fesztiválok, nagy tömegeket mozgató rendezvények, két világörökségi helyszín közvetlen közelsége –, azonban jelenleg nem piacképes attrakció, sokkal inkább csak kihasználatlan lehetőség rendszer. Az idegenforgalmi háttérinfrastruktúra kiépítetlen. Jellemző a különös madár- és növényvilágú természetvédelmi terület: a Fehérszík. A kistérség belső piaca gyenge, szűk a helyi termékek köre, ezért a helyben keletkező bevételek/jövedelmek és szociális juttatások gyorsan kiáramlanak. A mezőgazdaság területén, a gyengébb, elsődlegesen környezetvédelmi meghatározottságú területeket új megközelítésben, a tájgazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével kell újraértelmeznünk. A helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére jellemző, hogy az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál is, a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzése szükséges. Az ötvenes évek második felétől folyamatos a képzett fiatal munkaerő elvándorlása, ennek következménye a népesség elöregedése és fogyása. A települések változó műszaki feltételek mellett, de rendelkeznek a közművelődés, egészségügy és szociális alapellátásához szükséges feltételekkel, ez alól néhány kisebb község a kivétel. A települési önkormányzatok három kivételével forráshiányosak. Kiemelt feladat a különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportok és az itt élő nagyszámú roma lakosság társadalmi integrációjának gyorsítása a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kultúra, egészségügy, és lakhatás területén. A Tiszatér Helyi Vidékfejlesztési Közösség területe SzSzB megye nyugati határán a Tisza vonulatára szerveződik. Belső északi területe a Rétközhöz, mint földrajzi, történeti és néprajzi kistájhoz tartozik, annak termelési kultúráját, hagyományait őrzi, a déli része a Nyíri-Mezőség adottságaihoz alkalmazkodott. Meghatározó közös földrajzi tényező a Tisza. A folyó, a hullámterek, árterek, holtágak és ezekhez kapcsolódó mozaikos tájszerkezet, kihasználatlan ökológiai potenciálja, valamint az erre épülő gazdag helyi hagyomány és kultúra csekély mértékben segíti a térség boldogulását. A Tiszadobon található Andrássy-kastély fejlesztési kiemelt projekt lendületet adhat a TISZATÉR települések turisztikai fejlődésének. A terület komoly idegenforgalmi tényezőkkel bír –gyógyvíz adta lehetőségek, természetvédelmi területek, jelentős kultúrtörténeti emlékek, kastélyok, templomok, egyéb műemlékek, tradicionálissá vált fesztiválok, nagy tömegeket mozgató rendezvények, két világörökségi helyszín közvetlen közelsége –, azonban jelenleg nem piacképes attrakció, sokkal inkább csak kihasználatlan lehetőség rendszer. Az idegenforgalmi háttérinfrastruktúra kiépítetlen. Jellemző a különös madár- és növényvilágú természetvédelmi terület: a Fehérszík. A kistérség belső piaca gyenge, szűk a helyi termékek köre, ezért a helyben keletkező bevételek/jövedelmek és szociális juttatások gyorsan kiáramlanak. A mezőgazdaság területén, a gyengébb, elsődlegesen környezetvédelmi meghatározottságú területeket új megközelítésben, a tájgazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével kell újraértelmeznünk. A helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére jellemző, hogy az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál is, a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzése szükséges. Az ötvenes évek második felétől folyamatos a képzett fiatal munkaerő elvándorlása, ennek következménye a népesség elöregedése és fogyása. A települések változó műszaki feltételek mellett, de rendelkeznek a közművelődés, egészségügy és szociális alapellátásához szükséges feltételekkel, ez alól néhány kisebb község a kivétel. A települési önkormányzatok három kivételével forráshiányosak. Kiemelt feladat a különböző szempontból hátrányos helyzetű csoportok és az itt élő nagyszámú roma lakosság társadalmi integrációjának gyorsítása a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kultúra, egészségügy, és lakhatás területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Fejlesztési lehetőségeinket erősítő tényező a terület déli részét megközelítő M3-as autópálya, Nyíregyházán keresztül a Rétköz elérhetősége is javult. Települések idegenforgalmi arculatának javítása érdekében elengedhetetlen a régi műemlék, helyi védelem alatt álló és utcaképi szempontból fontos épületek felújítása. Terek, utcák látványképének javítása, homlokzati rehabilitációja. Szükséges a térség arculatának, marketingjének kialakítására. Általános ismertségének növelése. Térségben jelen van az a fiatal, kreatív szellemi kapacitás, amely a megújulás humán erőforrása lehet. A térség 10 települése részt vett a LEADER+ programban, sikeres projektekkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térséget természetföldrajzi szempontból a Tisza határozza meg. A természetes táj arculatát döntően megadja az anyameder, a lefűződött kanyarulatok szövevénye és a partjaikat borító galéria erdők sűrűje. Az Alföld régi képére emlékeztető flóra és faunaelemek között sok a hazai védettséget élvező,és a közösségi jelentőségű faj. Szabályozás után nagy számú és rendkívüli természetvédelmi értéket képviselő holtág és kubikgödör maradt vissza. Mesterséges vízfolyások közül a Keleti-, Nyugati- és a Lónyai-főcsatorna a legjelentősebb. Tisza vízminősége éves átlagban az I. vízminőségi osztályban sorolható, a komolyabb időszakos szennyezések a külföldi vízgyűjtőkből érkeznek. Áradások alkalmával jellemző a kommunális szemét és alkalmanként változó cián, nehézfém és egyéb szennyezés. Belföldi terhelést a kommunális szennyvíz bekerülése okozza. A Tisza vízminősége az utóbbi évtizedbe javulást mutat. A folyó mint géncsatorna, sajnos az ártér természeti értékeit veszélyeztető adventív fajok elterjedését is segíti. A mélyebb fekvésű területek ár és belvíz veszélyeztetetté váltak. Belvizek levezetésére több mint 500 km csatornahálózat épült. Gyakran egyazon évben okoz gondot az árvíz, a belvíz és az aszály. Régen tavakban, állóvizekben gazdag volt a térség, éghajlat kiegyenlítő hatásuk, ökológiai potenciáljuk hiánya a klímaváltozás miatt egyre égetőbb. A terület vízrajzi jellemzői: víz hiány a vegetáció szempontjából fontos időszakban, csekély lejtés, Tiszavasvári és térsége csak közvetetten tartozik a folyó vízgyűjtőjéhez, lefolyástalan terület, amely jelentős belvíz elvezetési gondok forrása. Talajvíz 2-10 méter mélyen helyezkedik el, erősen szennyezett ammóniával, nitrátokkal, nitritekkel. A szennyezettség mára elérte a második vízadó réteget, a harmadik réteg látja el a térséget ivóvízzel. Nagy rétegvíz készletek találhatóak a térség alatt m -nél mélyebb kutakból, nagy só tartalmú 70 C foknál melegebb víz tör elő. Tiszavasvári alkáli-hidrokarbonátos hévíze gyógyvízzé nyilvánított. Talajadottságok eltérőek, legjobb minőségűek a löszön kialakult csernozjom talajok, a Tisza mentén jellemzőek a fiatal öntés-, réti- és láptalajok. A talaj átalakulás jelenlegi folyamatait a szikesedés, sztyeppesedés, láposodás jellemzi. A levegőt szennyező elemek közül a por hatása a legjelentősebb. Tiszaújváros légszennyező hatása kedvezőtlen széljárás esetén eléri a terület déli részét, vegyi szennyezés kockázata csak Tiszavasvárira jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Folyamatos konfliktust jelentenek a településekhez közeli nagyüzemi állattartó telepek szaghatásai. Parlagfű és egyéb súlyosan alergén növényekkel közepesen fertőzött a térség. Rakamazon a 38-as út nagy forgalma jelent komoly légszennyezést. Hulladékkezelés a megyei nagy program miatt átalakulóban van. Kiemelt probléma a régi szeméttelepek megoldatlan rekultivációja. Romák által sűrűbben lakott, telepszerű területeken gond a kommunális hulladék gyűjtése. Komoly kockázati tényező a környezet általános higiéniai állapota, wc- k, kóbor kutyák, szétdobált hulladékok, elhanyagolt kertek, közterületek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 11% 28% 9% 6% 15% 9% 0% 13% 3%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 9% 36% 11% 2% 6% 3% 2% 24% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.4%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.4% ▪Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

18 17 Az álláskereső népesség, az inaktív keresők és az eltartottak aránya az országban legrosszabb megyei átlagnak megfelelő. A térség népességének aktivitási rátája alacsony. Az álláskeresők aránya a tartós és pályakezdő munkanélküliek között az országos átlagnál majdnem 80%-kal magasabb. Az álláskeresők több mint fele alacsonyan kvalifikált (általános iskolát végzett, vagy még azt sem). A munkavállalók közel 30% térségen kívül dolgozik, településenként az arány igen eltérő, /Tiszavasváriban 19,6%, Tiszanagyfaluban 68%/. A térség városaiban a foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, a többi településen csupán 20% körül mozog. Az idénymunkák döntően a mezőgazdasághoz kötődnek és változó jelentőségűek a különböző településeken. Nyári időszakban a munkanélküliek több mint 60%-át a nők teszik ki, az álláskeresők 90% fizikai foglalkozású. Az álláskeresők 30%-a rendelkezik szakmával vagy középfokú végzettséggel. Gimnáziumi érettségivel 7,4%, felsőfokú végzettséggel 2,7% rendelkezik, ez tükrözi a térség általánosan kedvezőtlen képzettségi szintjét. A tartós munkanélküliek aránya reálisan 30% körüli, az önkormányzatok néhány hónapos foglalkoztatási pályázatai jelentősen javítják a statisztikai mutatót. A pályakezdő munkanélküliek aránya 10% fölötti. A foglalkoztatási mutatók településenként igen eltérőek. Nő a munkavállalói korú népesség, ezzel párhuzamosan csökken a regisztrált munkanélküliek száma. A kedvezőnek látszó folyamat részletes kutatást igényel, mert az életminőségére utaló egyéb mutatók nem tükrözik a javuló tendenciát, figyelmeztető a negatív elvándorlási mutató és a csökkenő népesség. Magas a be nem jelentett munkaerő aránya. Népességen belüli arányukat jelentősen meghaladja a roma álláskeresők aránya. Oktatási intézmények szakmailag felkészültek a munkaerő piac képzési igényeinek kielégítésére, megszerveződött a térségi integrált szakképző központ, ugyanakkor a szakképzési kínálat rugalmatlan. Hiányzik a magas innováció-tartalmú, magasan képzett munkaerőt igénylő ipari tevékenység. A vállalkozók a magas munkanélküliség ellenére, gyakran panaszkodnak munkaerő hiányra az alacsonyabb végzettséget igénylő területeken is. A térség vonzereje a befektetők számára alacsony. Az olcsó bérmunkára alapozó vállalatok nem csábíthatók a térségbe. Budapest, Nyíregyháza és a fejlettebb vidékek humán-erőforrás elszívó hatása erősödik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 18 Csekély a civil szféra foglalkoztatási képessége. Az esélyegyenlőség szerepének felértékelődése komoly javulást hozhat a foglalkoztatás területén. Külön ki kell emelnünk, hogy a roma lakosság által sűrűbben lakott településeken a legnagyobb a munkanélküliségi ráta. Képzettségük, munkaerő piaci esélyeik lényegesen alacsonyabbak. Cigány fiatalok egyharmada szerez szakmunkás bizonyítványt, gimnáziumot 1-2% végez. Népszerűek a térségi közmunkaprogramok. Igény mutatkozik a fiatalok elhelyezkedését segítő programok indítására és megvalósítására. A foglalkoztatás javulhat a térség turisztikai kapacitásának kiaknázásával, a Tisza és környéke megélhetést adhat sok családnak a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tiszavasvári székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 1,274 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪426 ▪162 ▪160 ▪96 Árbevétel (ezer Ft) ▪215,244 ▪533,239 ▪612,952 Működés helye a térségben ▪Tiszavasvári ▪Timár ▪Ibrány ▪Tiszavasvári ▪Tiszalök Főtevékenység ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪4011 Villamosenergia- termelés Név ▪Alkaloida Vegyészeti Gyár ▪Timár Gumi Kft. ▪IMTEF Szövetkezet ▪Pro Rehab Kft. ▪Tiszavíz Vizerőmű Energetikai Kft

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪78 ▪75 ▪74 ▪57 ▪50 ▪379,073 ▪107,333 ▪510 ▪Timár ▪Tiszavasvári ▪Tiszalök ▪Tiszavasvári ▪Gávavencsellő ▪7414 Üzletviteli tanácsadás ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪ROFA Művek Kft. Név ▪Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet ▪Vasvári Pál Szövetkezet ▪Frigo-Hasso Kft. ▪VASÉP Kft

23 22 Alacsony a vállalkozói aktivitás, a vállalkozási szerkezetben az alacsonyabb tőkével alapítható társasági formák dominanciája a jellemző. A vállalkozások majdnem 80% egyéni vállalkozás. Az önkormányzatokhoz befolyó iparűzési adó alacsony összege mutatja a vállalkozások tőke szegénységét, szerény jövedelmét és alacsony munkahely teremtő képességét. A termelők gazdasági önszerveződése gyenge. A kistérségben kevés külföldi tulajdonú cég tevékenykedik, multinacionális cégek csak a kereskedelem területén jelentek meg. A jelentősebb szolgáltatások a helyi lakossági igények kielégítésére szerveződnek. A helyi gazdaság gyenge teljesítményének oka a piaci környezet fejletlensége és a vállalkozások alacsony termelékenysége. Mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya meghaladja az országos átlagot, és jelentős a kiegészítő tevékenységként gazdálkodók száma. Alacsony képzettségűek aránya magas e területen. A nagy iparszerűen termelő gazdaságok mellett, erősen korlátozott piacképességgel működő, önfoglalkoztató kényszervállalkozások működnek, döntően a GOFR növényekre szűkült termékszerkezettel, még ott is, ahol ez nem indokolt. Működik a hagyományokkal rendelkező gyümölcs és zöldség termelés is, azonban a termelési módszerek korszerűtlenek. Termelésbiztonság növelése érdekében indokolt az öntözés kiépítése. Történelmi léptékben kiemelkedő állattartás a térség kiváló adottságai ellenére visszaszorult a nagyüzemi, intenzív keretek közzé. A korábbi háztáji termelés töredékére esett vissza. Állatlétszámban az agrár környezetgazdálkodási támogatásba bevont területeken, növekedés érzékelhető, EU normák szerinti tartás infrastrukturális feltételei hiányosak. Az országos átlag alatti mértékű erdőterületek jelentős része nemes nyár ültetvény, ennek potenciális termőhelyei kiemelkedő természetvédelmi értékkel bírnak. Faállomány csere indokolt. Alacsony a mezőgazdasági termékeken alapuló feldolgozóipar aránya. Ipari vállalkozások, és az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, de az országostól jelentősen elmarad. Az iparban foglalkoztatottak több mint kétharmada három városban dolgozik. Modern ipar csak Tiszavasváriban működik. Kézműves ipar hagyományai is élnek. A térség energia szükségletének döntő része kívülről érkezik, kivételt csupán a tiszalöki vízerőmű képez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 Energetikai szempontból jelentős tartalékok rejlenek a mező- és erdőgazdálkodás melléktermékeiben. Szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya és száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál, döntő részük élelmiszer boltban dolgozik. Üzleti szolgáltatás szerény mértékű és elaprózott, az üzleti infrastruktúra hiányzik. Az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége és színvonala a kedvező adottságok ellenére nem megfelelő, összetétele kedvezőtlen. Több kiemelten fejlesztendő turisztikai célpont található a térségben. Szükséges a turisztikai kínálat egységes kiajánlása. A vállalkozások részéről jelentős pályázati aktivitás tapasztalható, reális projektötletekkel rendelkeznek. Kiemelten fontos a kezdő vállalkozások támogatása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység18 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység40 Oktatással kapcsolatos tevékenység27 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 19 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 10 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 14 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 bejegyzett civil szervezet működik térségünkben. Meglepően nagy szám a települések gazdasági, társadalmi mutatóiból nem következtethetnénk ekkora civil aktivitásra. Sajnos az egyesületek döntő többsége a minimális tagdíjon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. 10% foglalkoztat legalább egy fő alkalmazottat. A térségben a civil szervezetek gazdasági potenciálja kicsi, működésük gazdasági alapja gyenge. 5%-ot sem éri el a kiemelten közhasznú státuszú, 15% közhasznú. A működés gazdasági mutatóiból kiderül, hogy a szervezetek 20%-nak az éves költségvetése haladja csak meg az 1 millió forintot. Ezek közül területfejlesztéssel egy egyesület foglalkozik, amely 7 főt alkalmaz. A legnagyobb foglalkoztató egyesület, térségi szociális feladatokat végez és ezzel 14 főnek ad munkát. Meglepő, hogy a romák által alapított 5 szervezetből kettő jelentős költségvetéssel gazdálkodik. Mindkettő főállású alkalmazottal dolgozik. Természetvédelemmel egy 6 fővel tevékenykedő közalapítvány és egy egyesület foglalkozik, 3 komolyabb érdekvédelmi szervezet működik. 3 polgárőr szervezet gazdálkodik nagyobb költségvetéssel. Közművelődési, településfejlesztési, óvoda támogatási céllal egy-egy szervezet foglalkozik. Jelentős civil szervezetek több mint fele szabadidős tevékenységre szerveződött. Döntően horgász, vadász és sport egyesület. Térségben a civil szférában foglalkoztatottak száma kb. 40 fő. Saját irodával 4 szervezet rendelkezik, 5 szervezet bérel illetve szívességből kap helyet. Rendezvényeiket, gyűléseiket is más célú létesítményekben tartják. 12 szervezet saját tagjai számára, 11 pedig kifelé is szolgáltat. Tagdíjak igen nagy szórást mutatnak, döntően nem ebből élnek a szervezetek. A vizsgált 30 szervezet éves szinten átlagosan több mint 200 rendezvényt bonyolít le. Nyilatkozataik alapján közel 500 fő önkéntest tudnak mozgósítani. 9 szervezetnek van írásban rögzített együttműködési megállapodása más szervezetekkel. Az innovatív, kezdeményező, közösségi szolgáltatásokat felvállaló szervezetek néhány évesek, döntően a rendszerváltás után alakultak. A nagy múltú szervezetek szabadidős tevékenységekre szerveződtek. A civil szervezetek erősítésében jelentős gazdasági és foglalkoztatási tartalékai vannak a térségnek. A Helyi Közösség határain túlnyúló együttműködési törekvések rajzolódnak ki. Rendszeres információs- és szakmai tapasztalatcsere lehetőség áll a civilek rendelkezésére, melynek struktúráját erősíteni és szélesíteni szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 A térség két legjelentősebb civil csoportja a horgász- illetve a vadászegyesületek. Mindkét szektor képviselete megtalálható a települések 3/4-én és elmondható, hogy a két szektor együttvéve több, mint ezer taggal működik. Anyagi kondicióikat tekintve a legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkeznek, hiszen azon civil szervezetk közé tartoznak amelyek rendelkeznek tulajdonnal - amit lehet fejleszteni -, illetve rendelkeznek forrással is - amiből van mit fejleszteni. A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása kapcsán lépések mutatkoznak a horgász- és vadászegyesületek együttműködésére is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 817 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 817 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 56,65056,32956,13456,17055,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 4% 62% 19% 12% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 15% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 13% 29% 6% 5% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A térség népsűrűsége alacsony 80 fő/km2. A terület periférikus elhelyezkedése, ártéri adottsága, a gazdaság, az infrastruktúra fejletlensége és a városi központok elérhetőségének nehézsége miatt, a népesség száma fogy, és a városokra koncentrálódik. A népesség fogyás mértéke az országos átlagnál kedvezőbb. A természetes szaporodási mutatók azonban rendkívül rossz képet mutatnak, e tekintetben a népesség fogyása meghaladja a megyei átlagot. A legtöbb településen a halálozások száma meghaladja a születések számát. A vándorlási különbözet kisebb, mint a megye más térségeiben, de magasabb a régiós átlagnál, zömmel a fiatal képzett rétegek aránya csökken a teljes lakosságon belül. Az állandó népességhez viszonyítva, magas a 60 évesnél idősebbek aránya. A népesség csökkenése hosszabb távon a kisebb települések elnéptelenedéséhez, a lakosság elöregedéséhez vezet. A népességen belül megnő a hátrányos helyzetű rétegek aránya. A munkavállalói korú népesség számának növekedése átmeneti lesz, képzettségi szintje csökken, és ez közvetlenül visszahat a helyi gazdaság lehetőségeire, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A 14 év alattiak aránya, Szabolcs község kivételével meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak – 60 év felettiek és a 14 alattiak – aránya nagyon magas. A roma népesség számának és arányának ugrásszerű növekedése várható, és ez a térség fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű lesz. Az általános iskolás korúak között a roma tanulók aránya becslések szerint meghaladja a 40%-ot. Romák élethelyzetét tükrözi, hogy az átlag életkor esetükben 10 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé. A kistérség lakosságának egészségügyi állapota az országos átlag alatt van, igény mutatkozik egészséges életmódra ösztönző programok megvalósítására, az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére. A TISZATÉR térség lakosságára sajnos jellemző, hogy a passzív pihenést, passzív kikapcsolódást helyezik előnybe a sportos életvitellel szemben. A térség lakosságának egészségi állapota sajnos ezt tükrözi is, melynek megoldására szükség van a szabadidős infrastruktúra fejlesztésére, hogy minnél többet legyenek a családok a szabadban. Nem dívik a térségben az egészséges életmód szemlélete, szemléletformálásra van szükség. Néhány évvel ezelőtt a térség élen járt a leszázalékolt lakosok listáján országos és regionális szinten egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 13% 19% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

34 33 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Jelzett turistaút Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35 34 A térség kedvező tényezője, hogy a terület déli határától 6 km-re halad az M3-as autópálya, amely a Rétközi rész elérhetőségét is javítja. Két számjegyű főútvonalakkal kapcsolódunk az országos hálózathoz. Különösen kritikus a 38-as út terhelése Rakamaz belterületén. Alsóbb rendű úthálózat kiépültnek tekinthető, de egy-két kivétellel komoly felújításra szorul. Tiszadob-Tiszavasvári tekintetében életveszélyes a közlekedés, az útszakasz szélesítésre indokolt, és célszerű lenne Tiszadada forgalmát is bekötni ide. Gazdasági, idegenforgalmi lehetőségeinket bénítja, hogy egyetlen fix, egész évben használható híd van a térségben. A kompok és a tiszadobi pontonhíd csak időszakos összeköttetést biztosít. A buszközlekedés a távolabbi munkahelyekre történő ingázás lehetősége több településen hiányzik. Vasúthálózat kiépített, személy és áruforgalomban szerepe csökken. Megszüntetésre az Ohat-Pusztakócs-Tiszalök közötti vasútvonal szakaszt javasolják. Rétközi kisvasút helyzete válságos, márciusig biztos a működése, megmentése turisztikai szempontból is fontos. Kerékpárút kiépítettsége folyamatosan nő, további fejlesztése indokolt, különösen a Tisza töltésein bír jelentős idegenforgalmi szereppel. Hiányzik a vízi turizmus infrastrukturális háttere. Hajó kikötő csak Tiszalökön és Rakamazon van, hiányoznak a csónak és jacht kikötők. A nyári tiszai turizmus szempontjából kulcs kérdés a tiszalöki hajózsilip működése. Légi közlekedésben debreceni és nyíregyházi reptér fejlesztése segíthetne. Közmű ellátottság tekintetében a villamos-, és gáz hálózat kiépítettsége teljes.Néhány külterületi lakott rész kivételével az egészséges ivóvíz ellátás biztosított, a szennyvíz rendszer több településen teljesen hiányzik, vagy csak részben kiépített. Mind azivóvízhálózat- mind a szennyvízhálózat teljes kiépítésére kell törekedni. A bel- és árvízvédelem létesítményei nagyrészt kiépítettek, karbantartásuk, fejlesztésük erősen indokolt. A térség kisebb településein a vezetékes telefon szolgáltatás hiányos, ezeken a településeken az Internet szolgáltatás mikrohullámon működik. Mobil szolgáltatók lefedettsége majdnem teljes. Külterületi lakott részek megközelíthetősége az utak állapota miatt nehéz. Különösen nagy gond a roma telepek és többségében romák lakta részek infrastrukturális hiányainak pótlása. A térség kedvező tényezője, hogy a terület déli határától 6 km-re halad az M3-as autópálya, amely a Rétközi rész elérhetőségét is javítja. Két számjegyű főútvonalakkal kapcsolódunk az országos hálózathoz. Különösen kritikus a 38-as út terhelése Rakamaz belterületén. Alsóbb rendű úthálózat kiépültnek tekinthető, de egy-két kivétellel komoly felújításra szorul. Tiszadob-Tiszavasvári tekintetében életveszélyes a közlekedés, az útszakasz szélesítésre indokolt, és célszerű lenne Tiszadada forgalmát is bekötni ide. Gazdasági, idegenforgalmi lehetőségeinket bénítja, hogy egyetlen fix, egész évben használható híd van a térségben. A kompok és a tiszadobi pontonhíd csak időszakos összeköttetést biztosít. A buszközlekedés a távolabbi munkahelyekre történő ingázás lehetősége több településen hiányzik. Vasúthálózat kiépített, személy és áruforgalomban szerepe csökken. Megszüntetésre az Ohat-Pusztakócs-Tiszalök közötti vasútvonal szakaszt javasolják. Rétközi kisvasút helyzete válságos, márciusig biztos a működése, megmentése turisztikai szempontból is fontos. Kerékpárút kiépítettsége folyamatosan nő, további fejlesztése indokolt, különösen a Tisza töltésein bír jelentős idegenforgalmi szereppel. Hiányzik a vízi turizmus infrastrukturális háttere. Hajó kikötő csak Tiszalökön és Rakamazon van, hiányoznak a csónak és jacht kikötők. A nyári tiszai turizmus szempontjából kulcs kérdés a tiszalöki hajózsilip működése. Légi közlekedésben debreceni és nyíregyházi reptér fejlesztése segíthetne. Közmű ellátottság tekintetében a villamos-, és gáz hálózat kiépítettsége teljes.Néhány külterületi lakott rész kivételével az egészséges ivóvíz ellátás biztosított, a szennyvíz rendszer több településen teljesen hiányzik, vagy csak részben kiépített. Mind azivóvízhálózat- mind a szennyvízhálózat teljes kiépítésére kell törekedni. A bel- és árvízvédelem létesítményei nagyrészt kiépítettek, karbantartásuk, fejlesztésük erősen indokolt. A térség kisebb településein a vezetékes telefon szolgáltatás hiányos, ezeken a településeken az Internet szolgáltatás mikrohullámon működik. Mobil szolgáltatók lefedettsége majdnem teljes. Külterületi lakott részek megközelíthetősége az utak állapota miatt nehéz. Különösen nagy gond a roma telepek és többségében romák lakta részek infrastrukturális hiányainak pótlása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36 35 A turizmus fejlesztése érdekében fontos, kiránduló utak, tanösvények, bemutató központok, erdei iskolák, lovas bázisok, lovas, kerékpáros, vízi túraútvonalak kiépítése, kitáblázása. Azokon a településeken, ahol nincs teleház, közösségi tér, indokolt az integrált közösségi terek kialakítása és működtetése. A roma kisebbségi önkormányatok együttműködésével ösztönözni szükséges a romák képzését és foglalkoztatását segítő infrastruktúra kiépítését. A térség impozáns természeti környezettel rendelkezik, melynek kapcsán szükséges az erdei infrastruktúra kiépítésére ahhoz, hogy turisztikai látványosságként felvonultathatóak legyenek az erdős területeink. Erdei iskolák, erdei ösvények kiépítésére van szükség. Helyi piacok kiépítése és felújítása is szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

37 36 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %104% %118%

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪865 ▪Község▪2,423 ▪Nagyközség▪3,966 ▪Város▪7,076 ▪Község▪1,350 ▪Város▪5,159 ▪Község▪398 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Balsa Buj Gávavencsellő Ibrány Paszab Rakamaz Szabolcs Munkanél- küliség (%) ▪2.15% ▪26.00% ▪12.74% ▪14.28% ▪25.00% ▪9.60% ▪9.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪260,831 ▪298,592 ▪278,493 ▪369,893 ▪184,836 ▪383,889 ▪294,328 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.164 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.050 ▪0.000 ▪4.859 ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,000 ▪Község▪1,474 ▪Község▪2,013 ▪Község▪2,503 ▪Nagyközség▪3,119 ▪Község▪2,867 ▪Város▪5,897 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szorgalmatos Timár Tiszabercel Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Munkanél- küliség (%) ▪11.67% ▪12.24% ▪18.00% ▪30.00% ▪15.41% ▪56.00% ▪11.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪308,715 ▪255,581 ▪274,970 ▪253,068 ▪311,934 ▪217,362 ▪433,666 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.145 ▪0.000 ▪0.481 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.179 ▪0.115 ▪0.000 ▪2.592

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,981 ▪Város▪13,742 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tiszanagyfalu Tiszavasvári Munkanél- küliség (%) ▪14.17% ▪11.85% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪263,862 ▪484,539 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.228 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.270

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balsa ▪„Tartós munkanélküliek, ezen belül a nők létszámának nagysága, és a munkanélküliségből eredően a település elszegényedése, elöregedése.” ▪Buj ▪„Munkanélküliség, közösségi tér hiánya, és ezeknek következtében elöregedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falusi, vízi, és sport turizmus fejlesztése, szálláshelyek kialakítása, természet védelme, település szépítése, hagyományok ápolása, bemutatása, látnivalók fejlesztése, a civil szervezetek, vállalkozók erősítésével és a képzetlen munkavállalók oktatásával.” ▪„Megyeszékhely mint piac közelsége, alvóvárosi funkció fejlesztése.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gávavencsell ő ▪„Munanélküliség, csökkenő lakosság szám.” ▪Ibrány ▪„Munkanélküliség, melyet erősít a tömeg közlekedési kapcsolatok gyengesége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai vonzerő (tájház, kikötő) fejlesztése.” ▪„Turisztikai vonzerő fejlesztése, ipari park kialakítása.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Paszab ▪„A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek száma magas, ezen belül jelentős a roma lakosság aránya.” ▪Rakamaz ▪„Városközpont hiánya, csapadékvízelvezető csatornák kiépítetlensége, és a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi terméken (paszabi szöttes) alapuló turizmus fejlesztés.” ▪„Rakamaz turisztikai vonzerejének növelése, a Tisza-parti üdülőterület és kemping fejlesztése, ▪tiszai árterek, morotvák, turisztikai termékfejlesztése. (Ipari Park cím elnyerése.)”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szabolcs ▪„Integrált közösségi tér hiánya, orvosirendelő, 50 adagos szociális konyha létesítése.” ▪Szorgalmatos ▪„Település központ hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Földvárra múzeum, árpád-kori templomra és a Tiszára épülő turisztikai fejlesztés.” ▪„Meglévő szállítmányozási kapacitásra épülő további munkahely teremtő fejlesztések.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Timár ▪„Roma kisebbség helyzete.” ▪Tiszabercel ▪„A település küzd a fiatalok elvándorlásával, valamint a munkanélküliség okozta szociális problémákkal, ehhez hozzájárul a kisebbséghez tartozók alacsony szakmai tudása is. Belvíz elvezetés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek fejlesztése.” ▪„A Tisza-part lehetőségeinek kihasználása turisztikai szempontból.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszadada ▪„Munkanélküliség, alacsonyan képzett, halmozottanhátrányos helyzetű lakosság.” ▪Tiszadob ▪„Az elmúlt időszakban nem létesült elegendő munkahely, magas a munkanélküliség. Magas a szakképzetlen munkaképes lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A jó adottságú mezőgazdasági földterületen piacképes kultúra kialakítása (zöldség, gyümölcs, gyógynövény, állattartás). A Tisza és holtágainak turisztikai lehetőségeit figyelembe véve, idegenforgalmi célú fejlesztések és beruházások megvalósítása.” ▪„Andrássy kastély köré, annak felújításával kialakítandó turisztikai fejlesztés. ▪Intenzív (baromfi, sertés) mezőgazdasági tevékenység bővítése. ▪Képzetlen munkaerőre alapozott megélhetési lehetőség létrehozása – Bio kisállat termelés.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaeszlár ▪„Munkanélküliség, ezen belül a hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek, elsősorban romák aránya magas.” ▪Tiszalök ▪„Munkanélküliség, közúthálózat rossz állapota, csapadékvíz és szennyvízrendszere kiépítetlensége, közbiztonság, roma közösség felzárkóztatásának fontossága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közművelődés és infrastruktúra fejlesztés.” ▪„Turizmus, előnyös földrajzi helyzet és kiemelkedő természeti értékek, nagymértékű, sokoldalúan képzett munkaerő.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszanagyfalu ▪„Elsősorban a nagyarányú munkanélküliség okoz igen nagy problémát, ▪a településen nincs munkalehetőség, az izoláltnak mondható települések közé tartozunk, nehéz a népesség megtartása jelen körülmények között.” ▪Tiszavasvári ▪„Munkahelyteremtés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Elsődleges fejlesztési lehetőség a horgászturizmus kialakítása, fejlesztése a Nagy-Morotva tó adottságait kihasználva. ▪Lehetőségként vetődik fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok munkahely létesítése céljától történő hasznosítása vállalkozók bevonásával.” ▪„Meglévő gyógyvíz, M3 autópálya közelsége.”

49 48 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

50 49 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben” ▪„Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben” ▪„Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben” ▪„Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése” Fő fejlesztési prioritás 49 4 db 6 db 3 db 1,707,317 1,694, , ,974 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

51 50 ▪Települési infrastruktúra-fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 89,989 EUR – a(z) Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Faluközpontok minőségi megújítása ▪Kulturális értékek és hagyományok megőrzése ▪Szabadidős- és egészségvédő létesítmények kialakításának és programok szervezésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Allokált forrás (EUR) 74, , , ,811

52 51 ▪Naturpark kialakításának és fejlesztésének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 89,989 EUR – a(z) Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Vendéglátás- és turisztikai szálláshely-fejlesztés ▪Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fejlesztése ▪NAPFÉNY övezet kialakítása a TISZATÉR térségben Fő fejlesztési prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Allokált forrás (EUR) 37, ,234 1,526,091 0

53 52 ▪Helyi bio- és megújuló energia ágazat fejlesztése, hasznosítási alternatíváinak népszerűsítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 89,989 EUR – a(z) Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪Térségi feldolgozó üzemek létesítésének támogatása ▪Mezőgazdasági termelés infrastruktúrájának fejlesztése ▪Ipari park kialakítása és fejlesztése ▪Helyi piac- és termékfejlesztés támogatása Fő fejlesztési prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Allokált forrás (EUR) 56, ,777 39, , ,234 0

54 53 ▪Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 89,989 EUR – a(z) Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Gazdasági tanácsadói szolgáltatások és vállalkozói képzések támogatása ▪Helyi-, közösségek közötti és határon átnyúló gazdasági, társadalmi és kulturális szakmai kapcsolatok kialakítása és fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Allokált forrás (EUR) 89,989 14, ,987

55 54 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

56 55 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 11% 28% 9% 6% 15% 9% 0% 13% 3% 12% 47% 14% 3% 7% 4% 3% 0% 8% 1% 17% 67% 0% 17% 0% 13% 0% 19% 0% 25% 0% 10% 0% 20% 30% 0% 30% 10% 0%

57 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” ▪„A térségben növelni kell a vállalkozói aktivtást. Kezdő vállalkozásokat szükséges támogatás biztosításával versenyképessé tenni, illetve a már melévő vállalkozások műszaki háttérinfrastruktúráját kell fejleszteni a faluk gazdasági prosperitása érdekében. A megoldás, hogy a vállalkozások épületfelújításra; kisléptékű infrastruktúra fejlesztésre valamint minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére támogatást kaphassanak.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat kapcsán 12 településen minimum 20 kezdő, vagy már működő mikrovállalkozás kap egy lehetőséget versenyképességének javításához.”

58 2 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” ▪„A térség azon településein ahol a piac hiányzik vagy nem megfelelő színvonalú meg kell teremteni a vonzó, helyi lakosok számára kialakított piaci környezetet. A helyileg megtermelt árut helyben értékesítve - akár mezőgazdasági, akár kézműipari - gazdaságosabbá és gazdaságilag élénkebbé teszi a térség településeit.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat eredményeként 3-4 piac kiépül a térségben. A lakosság a helyben értékesített termékek vásárlása alapján 10-20%-os megtakarításra tehetnek szert és szintén a helyi lakoság számára megélhetést teremt a kereskedelmi háttér megléte, ösztönzőleg hat a helyi termékek előállítására.”

59 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A TISZATÉR Helyi Közösség tagtelepülésein - községeiben - lehetőleg minnél több településen ösztönözni kell a szálláshely kapacitás bővítését. A szálláshelyek kialakításánál figyelembe kell venni a térség sajátosságait, a szakhatósági és a turisztikai trendek irott vagy iratlan szabályait.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A javaslat eredményeként a térségben megújulnak a meglévő táborok, falusi vendégházak, ifjúsági szállások és új, falusias környezetben kialakított szálláshelyek kerülnek kialakításra. Az elvárt eredmény, hogy a fejlesztésnek legyen munkahelyteremtő hatása és minimum 50 fő kapacitással nőjön a térség szálláshely kapacitása.”

60 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„A gyümölcsfedolgozó mellett lévő szárazraktár egy részének hűtáházzá alakítása. Hűtéstechnológiai berendezések beszerzésével és a hűtőház kialakításával kiegyenlített piaci és kereskedelmi viszony megteremtése lehetőséget biztosítva termelési integráció kialakítására és működtetésére. A feldolgozó prés területének bővítésével a melléktermékek hasznosítási lehetőségének megteremtése gümölcslepárló berendezéssel felszerelve. Továbbá egy gyümölcslé előállító- és gyümölcsaszaló kialakítása megoldást jelenthet a térség házi gazdaságainak "fölösleges" gyümölcsének alternatív feldolgozására.” ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen gazdaságosabb üzemeltetést, alternatív teremelési vertikumot sikerül kialakítani a biotermelés területén a térségben. A gyümölcslepárló beépítésével HUNGARIKUM-nak számító bio alma pálinka előállítására nyillik lehetőség, mely integrálható a helyi turisztikai termékkínálat sorába is. A pálinka alternatívájaként megjelenik a gyümölcslé, mely egészséges és társadalmilag is veszélytelenebb, mint az alkohol.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

61 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A mezőgazdaságból élő térségi lakosság jövedelmi helyzetének céljából, mezőgazdaságon kívüli munkahelyek és tevékenységek létrehozásának ösztönzése. Hangsúlyos szerepet kell kapnia térségünkben a hagyományos mesterségeknek és a megújuló energia hasznosításának és ezáltal a térség vonzerejének növelése és a népességmegtartó erejének fokozása a legfőbb célkitűzés.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A javaslat eredményeképpen főleg a térség faluiban kap jelentőséget a vadon élő növények feldolgozására-, a helyben előállított termékek értékesítésére-, a kézműves- és kézműipari termékek eszközellátottságára szerveződő programok megvalósítása.”

62 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„A Tiszatér HACS területén meglévő vagy újonnan épülő ifjúsági szálláshelyek, ifjúsági táborok infrastrukturális fejlesztésének támogatása (területrendezés; vizesblokkok kialakítása, -felújítása; főzőhelyek kiépítése; fűtéskorszerűsítés; területkerítés; közösségi terek kiépítése, stb.). Az ifjúsági szálláshelyek, - táborok szolgáltatási színvonalának javítását célzó – komfortfokozat javítás, szolgáltatási paletta bővítés – támogatása.” ▪„A megoldási javaslat eredményeként a térségben minimum 4 db ifjúsági szálláshely, ifjúsági tábor épül ki, illetve már meglévők komfortfokozata javul. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt.” 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A Tiszatér HACS területén ösztönözni szükséges a szálláskapacitás bővítését, a meglévő szálláshelyek komfortfokozatának javítását annak érdekében, hogy a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nőjön, a turizmusban rejlő lehetőségekből a térségben működő turisztikai vállalkozások, egyéb szervezetek mindinkább érezzék a térségi turizmus jövedelemtermelő hatását, serkentve ezáltal is a gazdaságot, kiemelten a foglalkoztatást.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat ereményeként a Tiszatér térségben legalább 3 szállásadással foglalkozó vállalkozás kezd fejlesztésekbe, melynek köszönhetően férőhellyel is nőhet a térség szálláskapacitása. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt.” Szektor

64 ▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„Halásztanya kialakítása a Tiszatér térségben: A Tiszatér HACS területén megvalósuló horgászturisztikai fejlesztés, melynek eredményeképpen létrejön egy többfunkciós épület, melyben megtalálható egy konferenciaterem illetve szálláshelyek is kialakításra kerülnek, valamint kialakításra kerül a színvonalas horgászturizmushoz szükséges kiszolgáló létesítmények összessége (pl. stégek, esőbeállók, stb.).” ▪„A projekt kiemelt! ▪A kiemelt támogatást csak akkor kaphatja meg, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, min. 50%-os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt.” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Kisléptékű, Tisza parti turisztikai infrastrukturális beruházások támogatása (pl. szabad-strand, kikötő fejlesztés) valamint a Tiszavasváriban működő strand komfortfokozat javításának, szezonalitása csökkentésének (pl. medence lefedéssel, stb.) céljából megvalósított kisléptékű infrastrukturális beruházás támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen megvalósul minimum 3 db strand- és kikötőfejlesztési projekt. Maximális támogatási összeg: Ft/pojekt.”

66 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„Már meglévő vagy újonnan létrejövő lovas- infrastruktúra bővítésének és fejlesztésének támogatása, hogy a Tiszatér HACS területén bővüljön az istálló- és lovarda kapacitás és ebből következően bővüljön a lovas-turisztikai szolgáltatások skálája, javuljon annak színvonala és gazdaságfejlesztési hatása kapcsán kedvező hatást gyakoroljon a foglalkoztatásra is a térségben.” ▪„A megoldási javaslat eredményeként legalább 3 db lovas- turisztikai infrastruktúra fejlesztés valósulna meg. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Kiemelt támogatást ( Ft/projekt) kaphat egy projekt, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, minimum 50%-os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Ösztönözni kell a térségben ipari parkok és ipari övezetek kialakítását. Együttműködést és gazdasági hátteret kell kialakítani ahhoz, hogy az iparai parkok kialakításához szükséges befektetői és vállalkozói háttér biztonsággal rendelkezésre álljon.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen a térségben a következő 5 évben legalább 1 db működő ipari park kerül kialakításra. Rakamazon kft alakult a projekt menedzselésére, gazdaságélénkítő hatása lesz a településre és a mikrokörzetre egyaránt valamint mintaként szolgál a térség többi mikorközpontja számára is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ipari parkok” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Műemlékvédelmi felújítási programot kell indítani a térségben a helyi/országos védelem alatt álló épületek esetében (kivéve kastélyak, várak). A történelmi jelentőségű épületek felújított állapotukban a turisztikai szegmens további erősítését eredményezi. A megoldási javaslat a szemléletformálásban látja az eredményesség kulcsát. A program megindítása további források bevonását fogja ösztönözni és a települések helyi identitásuknak megfelelően igyekeznek minnél több történelmi hagyománnyal bíró épületet megmenteni az utókornak.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen nem nyújt teljesen kimerítő megoldást a probléma megoldására, azonban a 16 településen megindul 1-2 nagyobb volumenű és 5-6 kisebb volumenű műemlékfelújítási program, mely továbbiak kivitelezését fogja genrálni.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A települések megújításakor fokozottan hangsúlyos szerepet kell szánni a gyermekek életkörülményeinek a javítására. A 16 település legalább 50%-ában el kell érni, hogy megújuljanak a játszóterek és közösségi terekként jelenhessenek meg a települések életében. Ezáltal biztonságos környezetet teremtve közel 6000 gyermek számára. A gyermekek biztonsága javítja a települések népességmegtartó erejét.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményessége kettős. A tapasztalatok alapján a játszóterek integrálják a társadalmat, a közösségi kapcsolatok erősödnek. Másrészt azon települések melyek számára jelenleg nem ez a fő proiritás, a jövőben keresni fogja a probléma megoldási javaslatait. Számszerű eredménye a javaslatnak, hogy legalább 8 db megújult játszótérrel javul a térség lakosságának életkörülménye, népességmegtartó ereje.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A térség azon településein ahol nincs kialakított - családi napok eltöltésére alkalmas - szabadidő park, ott ennek a hiányosságnak a feloldását ösztönözni kell. A 16 település közül legalább a 20%-ában minta értékű családi parkok - kialakítását szükséges támogatni.” Megoldási javaslat ▪„A kialakított parkok minimum család számára jelentenek alternatívát a szabadidő hasznos - társadalmi kapcsolatot erősítő - eltöltésére. A kialakított parkok társadalmi hatásának tapasztalatai további parkok kialakítását fogja sztönözni a térségben, mely gazdaságilag is jelentős lépés lehet a térség számára, a térség jövedelemtermelő képessége szempontjából, beintegrálva a parkokat a turisztikai repertoárba.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Térségi marketingeszközök programja: Egységes térségi marketing kialakításának támogatása (Internetes portál, többnyelvű PR- anyag készítése, turisztikai- és hagyományőrző slide-okat tartalmazó kiadvány előállítása és kampány szerű terjesztése valamint a HACS területének kulturális örökségét, természeti- és turisztikai vonzerejét bemutató és népszerűsítő, több nyelven szinkronizált vagy feliratos film elkészítésének és DVD-n történő terjesztésének támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen egy térségi marketing-csomag: pl. kistérségi film készítés, kistérségi honlap üzemeltetés) kerül kidolgozásra és használatra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek”

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Tiszatér "élményút" program: Helyi termékfejlesztés támogatása a Tiszatér HACS területén oly módon, hogy a térség kiemelt turisztikai-, hagyományőrző tevékenységet végző szereplői együttműködve komplex programajánlat (programcsomagba szervezve: pl lovaglás, kerékpártúra, sajtkóstolás, stb.) útján nyújtsanak szolgáltatást és kikapcsolódási lehetőséget a hozzánk érkező hazai és nemzetközi turisták számára.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen minimum egy "helyi termékfejlesztő programcsomag" kerül kidolgozásra és összeállításra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Vidékfejlesztés szempontjából a térségben nagy jelentőségük van a faluknak. A 12 település, szinte kivétel nélkül a Tisza partján helyezkedik el, mely megfelelő vonzerőt biztosít a térségbe érkező turisták számára, azonban a lepusztult település központok taszítják a turistákat. Egy-egy megújított településközpont lakossági szemlélet javulást von magával. Egészséges, pozitív, tenni akaró szemlélet alakul ki a lakosságban, mely elengedhetetlen a turizmusból történő megélhetéshez.” Megoldási javaslat ▪„A fejelsztési program megvalósítása által a térségben minimum 6 településen indul meg a település központjának, jelentősebb részeinek fejlesztése. A térségbe érkezők száma ezáltal minimum 10%-al megfog növekedni, melynek kapcsán megnövekszik a térség gazdasági aktivitása is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A térség falvaiban ösztönözni szükséges a többfunkciós közösségi terek, közösségi épületek kialakítását. A funkciók, szolgáltatások összetételekor ösztönözni kell a partnerséget a civil és az önkormányzati szféra között a közösségi szolgáltatások infrastruktúrájának fenntartási feladatinak költséghatékony biztosítása céljából.” Megoldási javaslat ▪„A térségben megindul egy közösségi szemlélet és a leszakadottabb községekben kialakulnak azok az több funkciós, integrált közösségi terek, amelyek az élhetőbb vidéki környezetet biztosítjáka települések lakossága számára. Ez a közösségi szemlélet erősíti a térség népességmegtartó erejét és új együttműködéseket generálva javítja a térség vonzerejét is egyben.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Hazai- és nemzetközi szakma- és téma- specifikus tanulmányutak, tematikus konferenciák szervezésének támogatása. ▪A HACS településeinek kapcsolatfelvétele szomszédos és más EU-s országok településeivel testvér-települési kapcsolatok kialakításának ösztönzése valamint „jó gyakorlat”-ok elsajátítása céljából.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeképpen leább 4 új együttműködés kialakulását és fenntartását várja el a Tiszatér HACS, melynek eredményeképpen közös projektek megvalósításában vesznek az érintett szervezetek részt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A Tiszatér HACS területén megvalósuló – 50 település és 3 HACS összefogásával létrejövő – Natur Park kialakítási – és fejlesztési program támogatása. A nagyüzemi gazdálkodás miatt sérült természeti környezet alternatív jövedelemtermesztési forráslehetőségének kiaknázása, az ehhez szükséges keret- és tárgyi feltételek megteremtésének támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként megvalósulnak - az 50 település és HACS összefogásával kialakításra váró - Natur Park tárgyi feltételei. Maximális támogatás összege: Ft/projekt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma 10

78 77 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

79 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-09 Sorszám: 3223 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Faluközpontok minőségi megújítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Tiszatér Helyi Közösség területén 16 település található, melyből 12 falu. A 12 település képe turisztikai szempontból nem mutat vonzó képet. Éles a kontraszt a természeti környezet és a települések képe között. A térségben élő 56 ezer ember közel fele falun lakik és jelentős eltérés mutatkozik a városok településképéhez viszonyítva. Helyzet/ adottság ▪A jelenleg uralkodó helyzet azt eredményezi, hogy a turisták nem szívesen látogatnak be a térség településeibe, melynek az a kedvezőtlen hatása, hogy a turisták nem a térség településein veszik igénybe a szolgáltatásokat, nem javul ezáltal a természeti környezet adta lehetőségből fakadó gazdasági versenyképesség. A településképek megújítása mind a turisták számára, mind a település lakossága számára elvárható norma. Probléma/ lehetőség ▪Vidékfejlesztés szempontjából a térségben nagy jelentőségük van a faluknak. A 12 település, szinte kivétel nélkül a Tisza partján helyezkedik el, mely megfelelő vonzerőt biztosít a térségbe érkező turisták számára, azonban a lepusztult település központok taszítják a turistákat. Egy-egy megújított településközpont lakossági szemlélet javulást von magával. Egészséges, pozitív, tenni akaró szemlélet alakul ki a lakosságban, mely elengedhetetlen a turizmusból történő megélhetéshez. Megoldási javaslat ▪A fejelsztési program megvalósítása által a térségben minimum 6 településen indul meg a település központjának, jelentősebb részeinek fejlesztése. A térségbe érkezők száma ezáltal minimum 10%-al megfog növekedni, melynek kapcsán megnövekszik a térség gazdasági aktivitása is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1440 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-09 Sorszám: 3223 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-06 Sorszám: 3295 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tiszatér Helyi Közösség települései a tiszadobi, kiemelten kezelt történelmi hagyomány - az Andrássy-kastély - körül találhatóak. A Tisza, mint természeti vonzerő és a kulturális örökség alapköve az Andrássy-kastély kiegészül további évszázados múlttal rendelkező kastélyokkal, kúriákkal és templomokkal. A térség vidéki örökségei nem mutatnak turisztikailag vonzó képet, azonban a történelmi múltjuk miatt jelentős befolyással bírnak a települések életében. Helyzet/ adottság ▪A történelmi múlttal rendelkező épületek felújítását meg kell kezdeni annak érdekében, hogy ezeket a kapacitásokat is a turisztika láncolatába tudja a térség állítani. Ennek a szemléletnek ad igazi hátteret az UMFT-ben kiemelt projektként szereplő Andrássy-program. A tiszadobi nagy beruházás gazdasági, társadalmi és turisztikai lökést ad a térségnek melyre ráfűzhető a 16 településen található műemlékek felújítása. Probléma/ lehetőség ▪Műemlékvédelmi felújítási programot kell indítani a térségben a helyi/országos védelem alatt álló épületek esetében (kivéve kastélyak, várak). A történelmi jelentőségű épületek felújított állapotukban a turisztikai szegmens további erősítését eredményezi. A megoldási javaslat a szemléletformálásban látja az eredményesség kulcsát. A program megindítása további források bevonását fogja ösztönözni és a települések helyi identitásuknak megfelelően igyekeznek minnél több történelmi hagyománnyal bíró épületet megmenteni az utókornak. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen nem nyújt teljesen kimerítő megoldást a probléma megoldására, azonban a 16 településen megindul 1-2 nagyobb volumenű és 5-6 kisebb volumenű műemlékfelújítási program, mely továbbiak kivitelezését fogja genrálni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret67492 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1440 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-06 Sorszám: 3295 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-02 Sorszám: 7149 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tiszatér HACS területén az elmúlt években, évtizedekben jelentős mennyiségű lelet, kulturális örökség került feltárásra és összegyűjtésre. A tárgyi örökségek mellett jelntős a térség épített öröksége is, melynek épületei szinte kivétel nélkül felújításra szorulnak. Ezek az ereklyék, akár tárgyiasult, akár épített érdemesek arra, hogy a nagyközönség és a jövő számára megtartásra és bemutatásra kerüljenek. Helyzet/ adottság ▪A kulturális- és épített örökség területén nagy problémát jelent az, hogy nincs megoldva több esetben a leletek bemutathatósága, biztonságos megőrzése, így ezen a téren a térség fejlesztésre szorul. Kiemelt probléma azon templomok állagmegóvása is melyek a III-as tengelybő fejlesztési forrásra nem jogosultak. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén a kulturális örökségek bemutatását ösztönző innovatív módszerek támogatása, az örökségek biztonságos megőrzését, archiválását és újszerű bemutatását szolgáló fejlesztések (pl. falumúzeum, íjászpálya, bemutatópark, stb.) támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen a térsgben megvalósul minimum 3 olyan projekt melynek célja és tartalma a kulturális és épített örökségek megőrzése, fenntartása és bemutathatóságának megteremtése. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési költség (max EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-02 Sorszám: 7149 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Ílyászpálya- és bemutatópark: olyan park kialaítása ahol kiállítás jelleggel bemutatásra kerül az íjászat történelme és lehetőség van az íjászat kipróbálására is.

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/42 Kód: ÉA-10-SzF-5-01 Sorszám: 7120 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Tiszatér HACS települései bővelkednek kulturális- épített- és természeti örökségekben, látnivalókban. A településekre nem jellemző külön külön sem, hogy nagy hangsúlyt képesek fektetni a marketingeszközök kifejlesztésére és a térségi marketing-csomag pedig teljes hiánycikk. Helyzet/ adottság ▪A látnivalókban bővelkedő térség hátrányt szenved amiatt, hogy nem tud megjeenni egységesen a turisztikai piacon, a turisták nem szereznek tudomást a lehetőségekről, nem ismerik meg azokat a turisztikai vonzerőket amely arra ösztönözné őket, hogy térségünkbe látogassanak. Probléma/ lehetőség ▪Térségi marketingeszközök programja: Egységes térségi marketing kialakításának támogatása (Internetes portál, többnyelvű PR-anyag készítése, turisztikai- és hagyományőrző slide-okat tartalmazó kiadvány előállítása és kampány szerű terjesztése valamint a HACS területének kulturális örökségét, természeti- és turisztikai vonzerejét bemutató és népszerűsítő, több nyelven szinkronizált vagy feliratos film elkészítésének és DVD-n történő terjesztésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen egy térségi marketing-csomag: pl. kistérségi film készítés, kistérségi honlap üzemeltetés) kerül kidolgozásra és használatra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terembérleti díj, Oktatói költségek, Oktatási segédanyagok készítésének költsége, Eszközbeszerzés (50%), Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret28842 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37495 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/42 Kód: ÉA-10-SzF-5-01 Sorszám: 7120 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/42 Kód: ÉA-10-SzF-5-02 Sorszám: 7123 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Tiszatér HACS területén megtalálható a hagyományőrzés és a turisztikai szolgáltatások elég széles vertikuma, külön-külön működve. Hatékonyságukat tekintve gyengének mondhatóak a térségben működő ilyen egységek jövedelemtermelő hatása. Helyzet/ adottság ▪A hagyományőrzés és a turisztikai szolgáltatás területén alacsony intenzitású az együttműködési készség, melynek kapcsán nem sikerül azt a jövedelmi hatást elérni amit a szolgáltatók szeretnének. Hiányzik az egymásraépülés, együttműködés, melynek kapcsán komplett programcsomagok lennének kiajánlhatóak térségi szinten. Probléma/ lehetőség ▪Tiszatér "élményút" program: Helyi termékfejlesztés támogatása a Tiszatér HACS területén oly módon, hogy a térség kiemelt turisztikai-, hagyományőrző tevékenységet végző szereplői együttműködve komplex programajánlat (programcsomagba szervezve: pl lovaglás, kerékpártúra, sajtkóstolás, stb.) útján nyújtsanak szolgáltatást és kikapcsolódási lehetőséget a hozzánk érkező hazai és nemzetközi turisták számára. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen minimum egy "helyi termékfejlesztő programcsomag" kerül kidolgozásra és összeállításra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terembérleti díj, Oktatói költségek, Kiadványkészítés, Eszközbeszerzés (50%), Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret23435 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18748 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/42 Kód: ÉA-10-SzF-5-02 Sorszám: 7123 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Élményút+Helyi termékfejlesztő programcsomag: programcsomagba szervezve: pl lovaglás, kerékpártúra, sajtkóstolás, stb.;

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/42 Kód: ÉA-10-SzF-4-01 Sorszám: 7091 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tiszatér HACS területén tucatnyi épített-, kulturális- és természeti érték található, melynek bemutatása vonzóvá és keresetté teheti a térséget. A HACS területe igazán jelentős mértékű és színvonalú, több település összefogásával megvalósuló, térségi jelentőségű rendezvényekben nem bővelkedik. Helyzet/ adottság ▪A HACS területén a rendezvények hiánya és a meglévők alacsony színvonala nem adnak megfelelő hangsúlyt a térségnek marketing szempontból, nem vállnak a településeink eléggé domináns turistacélponttá melynek következtében a meglévő turisztikai kapacitások nem megfelelően kihasználtak. Probléma/ lehetőség ▪Térségi összefogással/több település együttműködésével megvalósuló színvonalas kulturális és helyi termékek bemutatásához kötődő programok: fesztiválok, művészeti napok, kórustalálkozók, térségi művészeti versenyek, nyugdíjas- és ifjúsági találkozók – kiemelten a térségre jellemző gasztronómiai események támogatása és a helyi hagyományőrző mesterségek bemutatásához kötődő rendezvények (pl. Mesterségünk címere vásár) rendezvények támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen megvalósulna a térségben kb. 6 olyan, több település összefogásával, térségi jelentőséggel bíró rendezvény, melynek kapcsán megfelelő marketinggel turisztikai szempontból megfelelően fókuszálhatunk a térségünk értékeire. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A rendezvény helyszínéhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, Rendezvényszervezői és fellépői költségek, Bérleti költségek, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7500 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14998 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/42 Kód: ÉA-10-SzF-4-01 Sorszám: 7091 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Hagyományőrző rendezvény: pl. hagyományőrző mesterségek bemutatását cél vásárok szervezése.

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/42 Kód: ÉA-10-SzF-4-02 Sorszám: 7092 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Kulturális értékek és hagyományok megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tiszatér HACS területén tucatnyi épített-, kulturális- és természeti érték található, melynek bemutatása vonzóvá és keresetté teheti a térséget, különös tekintettel a külföldi turisták számára. A HACS területe igazán jelentős mértékű és színvonalú - nemzetközi jelentőségű -, több település összefogásával megvalósuló, térségi jelentőségű rendezvényekben nem bővelkedik. Helyzet/ adottság ▪A HACS területén a nemzetközi jelentőségű rendezvények hiánya nem adnak megfelelő hangsúlyt a térségnek marketing szempontból, nem vállnak a településeink eléggé domináns turistacélponttá melynek következtében a meglévő turisztikai kapacitások nem megfelelően kihasználtak. Probléma/ lehetőség ▪Nemzetközi partner (ek) részvételével megvalósított, több települést érintő színvonalas kulturális és helyi termékek bemutatásához kötődő programok: fesztiválok, művészeti napok, kórustalálkozók, térségi művészeti versenyek, nyugdíjas- és ifjúsági találkozók – kiemelten a térségre jellemző gasztronómiai események támogatása és a helyi turisztikai értékeket bemutató rendezvények (pl. nemzetközi horgászverseny) támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen megvalósulna a térségben kb. 2 db olyan, nemzetközi jelentőséggel bíró rendezvény, melynek kapcsán megfelelő marketinggel turisztikai szempontból megfelelőbben fókuszálhatunk a térségünk értékeire. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A rendezvény helyszínéhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések, Rendezvényszervezői és fellépői költségek, Bérleti költségek, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17305 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14998 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/42 Kód: ÉA-10-SzF-4-02 Sorszám: 7092 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-07 Sorszám: 3227 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Szabadidős- és egészségvédő létesítmények kialakításának és programok szervezésének támoga... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség 16 településének fős lakosságának közel 10%-a gyermek. A gyermekek szabadidejük nagy részét szerencsés ha a szabadban töltik, biztonságos és kulturált környezetben. A települések nagy részén azonban nincs minden szabványnak megfelelő kiépített játszótér. A játszóterek hiánya érzékelhető a társadalmi kapcsolatok gyengüléséből is, családok között a korábbi évtizedek kapcsán érzékelhető erősebb kötődés nem annyira jellemző. Helyzet/ adottság ▪A játszóterek hiánya balesetveszélyes és egyenlőtlen esélyt teremtő folyamat. A gyerekek a települések parkjaiban, közútjain töltik szabadidejüket ami balesetveszélyes. A veszélyek miatt a családok több, mint fele nem is engedi gyermekeit szabadidejében közösségi terekre. Ez egy társadalmi elhidegülést eredményez és a gyermekek közötti kapcsolatok elmélyülését akadályozza. Probléma/ lehetőség ▪A települések megújításakor fokozottan hangsúlyos szerepet kell szánni a gyermekek életkörülményeinek a javítására. A 16 település legalább 50%-ában el kell érni, hogy megújuljanak a játszóterek és közösségi terekként jelenhessenek meg a települések életében. Ezáltal biztonságos környezetet teremtve közel 6000 gyermek számára. A gyermekek biztonsága javítja a települések népességmegtartó erejét. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményessége kettős. A tapasztalatok alapján a játszóterek integrálják a társadalmat, a közösségi kapcsolatok erősödnek. Másrészt azon települések melyek számára jelenleg nem ez a fő proiritás, a jövőben keresni fogja a probléma megoldási javaslatait. Számszerű eredménye a javaslatnak, hogy legalább 8 db megújult játszótérrel javul a térség lakosságának életkörülménye, népességmegtartó ereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret67491 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-07 Sorszám: 3227 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-08 Sorszám: 3299 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Szabadidős- és egészségvédő létesítmények kialakításának és programok szervezésének támoga... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben az országos jelenséghez hasonlóan érzékelhető a társadalmi viszonyok lazulása. Egyre népszerűbb a családok életében a passzív szabadidő eltöltés, mely egészségügyi problémákhoz vezet rövid- vagy hosszabb távon. A települések lakossági kapcsolatainak erősítése szükséges a térség és települések vonzóbbá tétele miatt. Helyzet/ adottság ▪A passzív szabadidő eltöltés lelki- és egészségügyi problémákat okoz a lakosság körében. Magábaforduló lakosság nem képes pozitív képet sugározni a településre érkező turisták irányába. A probléma feloldására a szabadidő hasznos eltöltési alternatíváinak ösztönzése jelenthet megoldást. Probléma/ lehetőség ▪A térség azon településein ahol nincs kialakított - családi napok eltöltésére alkalmas - szabadidő park, ott ennek a hiányosságnak a feloldását ösztönözni kell. A 16 település közül legalább a 20%-ában minta értékű családi parkok - kialakítását szükséges támogatni. Megoldási javaslat ▪A kialakított parkok minimum család számára jelentenek alternatívát a szabadidő hasznos - társadalmi kapcsolatot erősítő - eltöltésére. A kialakított parkok társadalmi hatásának tapasztalatai további parkok kialakítását fogja sztönözni a térségben, mely gazdaságilag is jelentős lépés lehet a térség számára, a térség jövedelemtermelő képessége szempontjából, beintegrálva a parkokat a turisztikai repertoárba. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1440 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-08 Sorszám: 3299 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-04 Sorszám: 7150 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Szabadidős- és egészségvédő létesítmények kialakításának és programok szervezésének támoga... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Tiszatér HACS területének lakossága jellemzően a passzív kikapcsolódás híve. Ennek oka az életmódjuk és településen hiányosan kiépített vagy egyáltalán kiépítetlen sportpályák. A tömegsport hatékony társadalmi és egészségügyi hatására a térségnek nagy szüksége van, ugyanis a térség lakossága országos viszonylatban betegesnek mondható. Regionálisan nálunk volt az utóbbi években a legjellemzőbb a 100 munkaképes korúra eső leszázalékolások aránya. Helyzet/ adottság ▪A térség lakosságának egészségügyi helyzete regionális viszonylatban rossznak mondható. Ennek legfőbb oka az életmódban kereshető, a lakosság nagy része passzívan tölti el szabadidejét és kevés időt fordít mozgásra, sportolásra. A felnőttek és gyerekek esetében is hiányzik a rendszeres sportolás iránti igény. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén térségi életmódprogram megvalósítása sportolásra alkalmas települési infrastruktúra fejlesztés támogatásával (pl. mozgáscentrum kiépítése, stb.)A fejlesztés megvalósításával egyidejűleg javasolt kiegészítő elemként egy egészséges életmódot népszerűsítő lakossági kampányt is megvalósítani. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen megvalósul egy térségi életmód program, melynek tartalmaként minimum 5 db sportolásra alkalmas infratrukturális fejlesztés valósul meg a HACS területén, lakossági szemléletformáló kampánnyal egyben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás (max EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-04 Sorszám: 7150 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Életmód-program: sportolásra alkamas infrastrukúra kiépítése, lakossági szemléletformáló kampánnyal egyben.

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-05 Sorszám: 7094 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Szabadidős- és egészségvédő létesítmények kialakításának és programok szervezésének támoga... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Tiszatér HACS területén a települések nem rendelkeznek megfelelő infrastrukturális feltételekkel a színvonalas hagyományőrző rendezvények megszervezéséhez. Ezeket jellemzően bérlik vagy alacsonyabb minőségű, saját előállítású eszközökkel helyettesítik, mely jelentősen rontja egy-egy rendezvény összképét. Helyzet/ adottság ▪A Tiszatér HACS területén megszervezésre kerülő rendezvényekhez a bérelt háttérinfrastruktúra jelentős költségtétel, mely egyre nehezebben biztosítható egy-egy település részéről és jellemtően ezek a bérleti díjak nem a térségben maradó költségek. Probléma/ lehetőség ▪Térségi rendezvények lebonyolítására alkalmas szabad téri helyszínek, színpadok kialakításának és/vagy az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek (sátor, hangosítás, színpadtechnika, fénytechnika, egyéb kiszolgáló berendezések, stb.) kialakításának és beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen legalább 4 településen javulnak a térségben a színvonalas rendezvények megszervezéséhez szükséges infrastruktúrális feltételek. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás: max EUR (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága93738 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-05 Sorszám: 7094 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-06 Sorszám: 7151 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Települési infrastruktúra-fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Tiszatér HACS területén 16 település található, melyből 4 vároa. A 4 település képe turisztikai szempontból nem mutat vonzó képet. Éles a kontraszt a természeti környezet és a települések képe között. A térségben élő 56 ezer ember közel fele városban lakik életszínvonaluk jaítása érdeképeb szükséges kisléptékű városfejlesztési beruházások megvalósítása. Helyzet/ adottság ▪A jelenleg uralkodó helyzet azt eredményezi, hogy a turisták nem szívesen látogatnak be a térség településeibe, melynek az a kedvezőtlen hatása, hogy a turisták nem a térség településein veszik igénybe a szolgáltatásokat, nem javul ezáltal a természeti környezet adta lehetőségből fakadó gazdasági versenyképesség. A településképek megújítása mind a turisták számára, mind a település lakossága számára elvárható norma. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén mikro-központok település-arculatának kisléptékű infrastrukturális fejlesztése, településképének javítása, turisztikai szempontból vonzóbbá tétele. Mikor-központokban található kisléptékű szabadidős parkfejlesztés a települési és a térségi lakosság életszínvonalának, komfortérzetének javítása céljából. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a HACS területén található 4 városban megvalósul minimum 3 db olyan kisléptékű fejlesztés, melynek kapcsán nő a lakosság közérzete és a település turisztikai vonzereje. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74991 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-06 Sorszám: 7151 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ibrány, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-03 Sorszám: 2530 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Települési infrastruktúra-fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség gazdaságának az országos átlaghoz viszonyított fejletlensége, valamint az ebből származó alacsony jövedelmek jelentős szociális problémákat okoznak, amelyet a szociális ellátórendszerünk nem tud kellően kezelni. Helyzet/ adottság ▪A térség szociális intézményei állagukat tekintve nem nyújtanak vonzó képet valamint eszközfelszereltségük hiányos vagy nem korszerű. A térségen belüli együttműködés ösztönzése és újtípusú együttműködések kialakítása orvosolhatja a problémát, de megoldást nem nyújt rá. Probléma/ lehetőség ▪A problémák megoldása érdekében szükséges a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások ellátórendszerének infrastrukturális fejlesztése. Továbbá szükséges a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök beszerzése valamint a hiányzó szolgáltatások létrehozása. Megoldási javaslat ▪A megoldás eredményeképpen a szociális intézmények külső- és belső felújítása és akadálymentesítése valósul meg. Az intézmények által használni szükséges eszközfelszereltség kerül felújításra, bővítésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 13/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-03 Sorszám: 2530 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-10 Sorszám: 3551 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Települési infrastruktúra-fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései - különösen a falvakban - az alapszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatások köre és minősége nem megfelelő. Ez indukálja, hogy ezen települések népességmegtartó ereje az utóbbi években sokat romlott. Helyzet/ adottság ▪A falusias környezetben jellemzően hiányoznak azok az épületek, terek, szolgáltatások amelyek biztosítják a települések lakossága számára a közigazgatási-, közművelődési-, közösségi és humán szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Probléma/ lehetőség ▪A térség falvaiban ösztönözni szükséges a többfunkciós közösségi terek, közösségi épületek kialakítását. A funkciók, szolgáltatások összetételekor ösztönözni kell a partnerséget a civil és az önkormányzati szféra között a közösségi szolgáltatások infrastruktúrájának fenntartási feladatinak költséghatékony biztosítása céljából. Megoldási javaslat ▪A térségben megindul egy közösségi szemlélet és a leszakadottabb községekben kialakulnak azok az több funkciós, integrált közösségi terek, amelyek az élhetőbb vidéki környezetet biztosítjáka települések lakossága számára. Ez a közösségi szemlélet erősíti a térség népességmegtartó erejét és új együttműködéseket generálva javítja a térség vonzerejét is egyben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/42 Kód: ÉA-10-SzF-A-10 Sorszám: 3551 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-04 Sorszám: 2531 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Települési infrastruktúra-fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A TISZATÉR Helyi Közösség területén az egészségügyi rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, az infrastrukturális felszereltség nagyságrendekkel elmarad a regionális és az országos szinttől. A térségben nagy problémát jelent az alap- és járóbeteg szakellátás fejlesztésének hiánya. Az önkormányzatok 90%-a ÖNHIKI-s gazdálkodási mutatókkal, önerőből nem képesek az egészségügyi szolgáltatás színvonalát normalizálni. Helyzet/ adottság ▪A térségben érzékelhető ellátásbeli különbségek esélyegyenlőségi problémát vetnek fel. A kis településeken hatványozottan nehéz megoldani a korszerű, emberi egészségügyi ellátást, a nagyobb településen a szolgáltatás biztosításának megoldása egyszerűbb, azonban a korszerűtlen rendelők és a korszerűtlen orvosi eszközpark jelentős eü-ellátásbeli különbséget jelent egy régióban lévő nagyobb városhoz viszonyítva. Probléma/ lehetőség ▪A problémák megoldása érdekében szükség van az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközeinek beszerzésére. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés megvalósítása a térségben közel ember számára nyújt biztonságot, mely lakosság közel 30%-a még kiskorú és gyermek és közel 20%-a 60 év feletti nyugdíjas. A nevezett 2 korcsoport különösen igényli a térségben a stabil, korszerű egészségügyi ellátást, az orvos-beteg találkozók nyilvántartása alapján a leggyakoribb látogatói az egészségügyi intézményeknek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-04 Sorszám: 2531 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-02 Sorszám: 2529 Prioritás: Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Települési infrastruktúra-fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A TISZATÉR Helyi Közösség területén a 16 települési önkormányzat egyaránt küzd az oktatási intézményeik költséghatékony üzemeltetésével, állagmegóvásával. Az EU-s normák elvárásainak akadálymentesítés szempontjából egyik intézmény sem felel meg. Az iskolákban a jelentős volumenű pedagógiai munka ellenére is alacsony az igazán jelentős tartalomfejlesztési tevékenység. Helyzet/ adottság ▪Az iskolák állagának romlása és a költséges üzemeltetés egyre nagyobb teher az önkormányzatok számára, hiszen a települések a leghátrányosabb térségbe kaptak besorolást, anyagi kondicióik sem biztosítja az alapot a szükséges fejlesztések elvégzéséhez. A tartalomfejlesztés elmaradása, az informatikai környezet korszerűtlensége a pedagógusok elvándorlását eredményezi. Probléma/ lehetőség ▪A TISZATÉR Helyi Közösség településein iskolafejlesztési projektek megvalósítására van szükség annak érdekében, hogy az intézmények oktatási szinvonala, a települések népességmegtartó ereje ne csökkenjen. Az iskolák együttműködését, társulásokba szerveződését kell ösztönözni és közös tartalomfejlesztési és infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítani. Megoldási javaslat ▪Az oktatási intézmények fejlesztése kapcsán a Helyi Közösség területén megközelítőleg gyermek (összlakosság kb. 15%-a) kap megfelelő ellátást az oktatási intézményekben annak érdekében, hogy versenyképes tudást szerezhessen és modern tanulói környezetben tanulhasson. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-02 Sorszám: 2529 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/42 Kód: ÉA-10-GF-A-04 Sorszám: 6578 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A TISZATÉR térség községei impozáns természeti környezetben helyezkednek el a Tisza partján, amely igen jelentős vonzerőt képvisel. Az érintetlen természeti környezet és a Tiszai strandolási lehetőségek miatt egyre többen látogatnak el a térségbe a környező nagyvárosokból és külföldről egyaránt. Helyzet/ adottság ▪Az idelátogató turisták nagyrésze sajnos csak egy-egy napra érkezik a településekre, mivel nem találnak megfelelő szálláshelyet ami a térség környezetébe illő, alternatív kikapcsolódási lehetőségekkel kiegészített - játszótér, kézművesház, stb. - rendelkeznek. A falusi turiszmus fejlesztése a községi szálláshelyek kialakításával és fejelsztésével lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪A TISZATÉR Helyi Közösség tagtelepülésein - községeiben - lehetőleg minnél több településen ösztönözni kell a szálláshely kapacitás bővítését. A szálláshelyek kialakításánál figyelembe kell venni a térség sajátosságait, a szakhatósági és a turisztikai trendek irott vagy iratlan szabályait. Megoldási javaslat ▪A javaslat eredményeként a térségben megújulnak a meglévő táborok, falusi vendégházak, ifjúsági szállások és új, falusias környezetben kialakított szálláshelyek kerülnek kialakításra. Az elvárt eredmény, hogy a fejlesztésnek legyen munkahelyteremtő hatása és minimum 50 fő kapacitással nőjön a térség szálláshely kapacitása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80347 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/42 Kód: ÉA-10-GF-A-04 Sorszám: 6578 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/42 Kód: ÉA-10-GF-2-07 Sorszám: 7156 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben egyre nagyobb az érdeklődés a lovasoktatásra, lovastúrák szervezésére, lovasturizmust népszerűsítő rendezvények szervezésére. A térségben egyre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akiket alternatív gyógymódként lovasterápiával lehet segíteni a felzárkózásukban. Helyzet/ adottság ▪A lovasturizmussal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések az ÚMVP III. tengelyében nem kaphatnak támogatást városaink esetében. Kisvárosaink lélekszáma több, mint 5000 fő és népsűrűsége nagyobb, mint 100 fő/m". Az ÚMFT operatív programjaiban szereplő lovasturisztikai fejlesztséek szintén kizárják városainkat. A lovasturisztikai és alternatív terápia infra fejelsztésére egyedül a LEADER nyújt lehetőséget. Probléma/ lehetőség ▪Már meglévő vagy újonnan létrejövő lovas-infrastruktúra bővítésének és fejlesztésének támogatása, hogy a Tiszatér HACS területén bővüljön az istálló- és lovarda kapacitás és ebből következően bővüljön a lovas-turisztikai szolgáltatások skálája, javuljon annak színvonala és gazdaságfejlesztési hatása kapcsán kedvező hatást gyakoroljon a foglalkoztatásra is a térségben. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként legalább 3 db lovas-turisztikai infrastruktúra fejlesztés valósulna meg. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Kiemelt támogatást ( Ft/projekt) kaphat egy projekt, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, minimum 50%- os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86528 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/42 Kód: ÉA-10-GF-2-07 Sorszám: 7156 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/42 Kód: ÉA-10-GF-2-03 Sorszám: 7162 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A TISZATÉR térség községei impozáns természeti környezetben helyezkednek el a Tisza partján, amely igen jelentős vonzerőt képvisel. Az érintetlen természeti környezet és a Tiszai strandolási lehetőségek miatt egyre többen látogatnak el a térségbe a környező nagyvárosokból és külföldről egyaránt. Helyzet/ adottság ▪A térségben több, alacsony komfortfokozatú ifjúsági szálláshely és tábor található, ezeknek a fejlesztésére, illetve új szálláshelyek kialakítására mutatkozik igény. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén meglévő vagy újonnan épülő ifjúsági szálláshelyek, ifjúsági táborok infrastrukturális fejlesztésének támogatása (területrendezés; vizesblokkok kialakítása, -felújítása; főzőhelyek kiépítése; fűtéskorszerűsítés; területkerítés; közösségi terek kiépítése, stb.). Az ifjúsági szálláshelyek, - táborok szolgáltatási színvonalának javítását célzó – komfortfokozat javítás, szolgáltatási paletta bővítés – támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térségben minimum 4 db ifjúsági szálláshely, ifjúsági tábor épül ki, illetve már meglévők komfortfokozata javul. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/42 Kód: ÉA-10-GF-2-03 Sorszám: 7162 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/42 Kód: ÉA-10-GF-2-09 Sorszám: 7144 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tiszatér HACS településeinek szinte kivétel nélkül van horgászegyesülete. A horgászegyesületek jelentős szrepet tölthetnek be a turisztikai kínálat szinesítésében és a térség vonzerejének növelésében. A horgászturizmusban érdekelt szereplők a legjelentősebb társadalmi rétegét képezik a térségnek, az ágazat fejlesztésére lehetőséget biztosít az ÚMVP III-as tengelye községeinkben, azonban kisvárosainkban egyáltalán nincs támogatási lehetőség. Helyzet/ adottság ▪Az ágazatra jellemző, hogy a komplex fejlesztést akadályozza, hogy a térségben lévő 4 városunk horgászegyesületeiaz ÚMVP III. tengelyéből sem és a ROP-os konstrukciókból sem nyerhet el támogatást. Városaink meghaladják az 5000 fős lélekszámot és meghaladják a 100 fő/m2-es népsűrűség korlátot is, és az ÚMFT ÉAOP is sajnos egyértelműen kizárja a támogatói körből a horgászturizmus fejlesztését kisvárosaink területén. A városokban működnek a legtőkeerősebb horgászegyesületek jelentős elképzelésekkel Probléma/ lehetőség ▪Horgászturisztikai fejlesztések (horgásztanyák, horgászhelyek, pihenők, stégek, táborok, kisléptékű infrastrukturális beruházások, stb.) támogatása, hogy a Tiszatér HACS területén a Tisza-, annak holtágai, valamint a mesterségesen kialakított horgásztavak kapacitásának kihasználtsága, turisztikai vonzereje- és komfortfokozata javuljon. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen a térségben legalább 4 projekt kapcsán fog kiépülni és megújulni korszerű és magasz színvonalú horgászturisztikai háttár-infrastruktúra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86528 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/42 Kód: ÉA-10-GF-2-09 Sorszám: 7144 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Tiszatér horgászturizmus: a HACS területén lévő horgászegyesületek komplex infrastrukturális fejlesztése, melynek a célja, hogy a térségbe növekedjen az ideérkező hazai- és nemzetközi turisták száma.

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/42 Kód: ÉA-10-GF-2-06 Sorszám: 7152 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Tiszatér HACS településeinek nagyrésze rendelkezik stranddal. A települések együttműködésének kapcsán kisléptékű beruházások megvalósítására nyílik igény és leheőség. A természeti környezetben: A Tisza, a holtágak jelenléte a legkisebb mesterséges beavatkozás nélkül, természetbeillő turisztikai vonzerővel rendelkező strand infrastruktúrát lehet kialakítani, illetve a meglévőt fejleszteni. A tiszai szaba strandoknak kiegészítője, alternatívája lehet a Tiszavasvári strand. A strandok fejelsztése mellet nagy szükség mutatkozik kikötő- fejelsztésekre is a térségben. Helyzet/ adottság ▪A térség turisztikai vonzerejét tekintve egyik legnagyobb jelentőségű fejlesztés a strandok kisléptékű fejlesztése. A fejelsztési volumenek kapcsán ezidáig nem volt lehetőség hasonló jellegű együttműködésben megvalósuló beruházásokra. A korábbi konstrukciók (ÚMFT ÉAOP- 2008) ngyobb volumenű, minimum 20 millió, illetve 50 millió forintos összköltségű strandfejlesztést támogattak. Probléma/ lehetőség ▪Kisléptékű, Tisza parti turisztikai infrastrukturális beruházások támogatása (pl. szabad-strand, kikötő fejlesztés) valamint a Tiszavasváriban működő strand komfortfokozat javításának, szezonalitása csökkentésének (pl. medence lefedéssel, stb.) céljából megvalósított kisléptékű infrastrukturális beruházás támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen megvalósul minimum 3 db strand- és kikötőfejlesztési projekt. Maximális támogatási összeg: Ft/pojekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/42 Kód: ÉA-10-GF-2-06 Sorszám: 7152 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ibrány, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Kisléptékű fejlesztés: projektméret millió forintos nagyságot képvisel.

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/42 Kód: ÉA-10-GF-2-08 Sorszám: 7171 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A TISZATÉR térség községei impozáns természeti környezetben helyezkednek el a Tisza partján, amely igen jelentős vonzerőt képvisel. Az érintetlen természeti környezet és a Tiszai strandolási lehetőségek miatt egyre többen látogatnak el a térségbe a környező nagyvárosokból és külföldről egyaránt. Helyzet/ adottság ▪A Tiszatér HACS területére érkező turisták egy szegmense - különösen a fiatalabb korosztály - a nomádabb körülményeket keresi, a természeti környezet közvetlen közelében. Nem panziókban, hotelekben hanem sátorokban, campingekben szeretne megszállni. A meglévő camping területek komfortfokozata nem megfelelő, kiépítettsége hiányos, javításra szorul és lehetőség szerint minnél több településen ösztönözni kell az üdülőterületek kiépítését, fejlesztését. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén meglévő vagy újonnan kiépülő camping-területek, üdülőövezetek infrastruktúrájának kiépítése (területrendezés; vizesblokkok kialakítása, főzőhelyek kiépítése; területkerítés; stb.). A camping- és üdülőterületek szolgáltatási színvonalának javítását célzó – komfortfokozat javítás, szolgáltatási paletta bővítés – támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térségben megindul legalább 3 db camping vagy üdülőterület infrastrukturális fejlesztése, komfortfokozatának javítása. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86528 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/42 Kód: ÉA-10-GF-2-08 Sorszám: 7171 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/42 Kód: ÉA-10-GF-2-05 Sorszám: 7146 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Tiszatér HACS területén kevés a kiépített, magas színvonalú, többfunkciós turisztikai szolgáltató központ. Napjainkban ilyen jellegű épületekre és szolgáltatásokra a turisták körében egyre nagyobb igény mutatkozik. Helyzet/ adottság ▪Tiszavasváriban jelen van egy projektötlet, mely egy halásztó közvetlen közelében többfunkciós turisztikai szolgáltató központ kialakítását célozza meg. Probléma/ lehetőség ▪Halásztanya kialakítása a Tiszatér térségben: A Tiszatér HACS területén megvalósuló horgászturisztikai fejlesztés, melynek eredményeképpen létrejön egy többfunkciós épület, melyben megtalálható egy konferenciaterem illetve szálláshelyek is kialakításra kerülnek, valamint kialakításra kerül a színvonalas horgászturizmushoz szükséges kiszolgáló létesítmények összessége (pl. stégek, esőbeállók, stb.). Megoldási javaslat ▪A projekt kiemelt! ▪A kiemelt támogatást csak akkor kaphatja meg, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, min. 50%-os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/42 Kód: ÉA-10-GF-2-05 Sorszám: 7146 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Többfunkciós turisztikai szolgáltató központ: olyan épület melyben megtalálható egy konferencia terem, szálláshelyek és a horgászathoz szükséges kiszolgáló egységek egyben.

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/42 Kód: ÉA-10-GF-2-10 Sorszám: 7147 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tiszatér HACS területén lévő települések 70%-ának van vadásztársasága. A vadásztársaságok jelentős szerepet tölthetnek be a turisztikai kínálat szinesítésében és a térség vonzerejének növelésében. A vadászturizmusban érdekelt szerplők jelentős társadalmi rétegét képezik a térségnek, az ágazat fejlesztésére lehetőséget biztosít az ÚMVP III. tengelye községeinkben, azonban kisvárosainkban nem. Helyzet/ adottság ▪A térségben lévő 4 városunk vadásztársaságai az ÚMVP III. tengelyéből sem és a ROP-os konstrukciókból sem nyerhet el támogatást. Városaink meghaladják az 5000 fős lélekszámot és meghaladják a 100 fő/m2-es népsűrűség korlátot is. A városokban működnek a legtőkeerősebb vadásztársaságok jelentős fejlesztési elképzelésekkel és több száz fős tagsággal és turisztikai potenciállal erősítik térségünket. Probléma/ lehetőség ▪Vadászturisztikai fejlesztések: (pl. vadászházak felújítása, bővítése, korszerűsítése; szálláshelyek kialakításával, stb.), mint alternatív szabadidős szolgáltatás támogatása, hogy a Tiszatér HACS területén a vadászturisztikai kapacitás kihasználtsága, turisztikai vonzereje- és komfortfokozata javuljon. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térség 4 kisvárosában a vadásztársaságok lehetőséget kapnak vadászházak és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kialakítására közösségépítő célzattal illetve a turisztikai potenciálok kiaknázása céljából egyaránt. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86526 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56242 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/42 Kód: ÉA-10-GF-2-10 Sorszám: 7147 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-07 Sorszám: 7159 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Falusi-; ifjúsági- és aktív turizmus (lovas, vadász, erdei, horgász) infrastrukturális fej... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség vonzereje a víz, a Tisza jelenléte. A turisztikai szolgáltatások kiajánlása szervezetlen, az információk országos és nemzetközi szinten csatornázatlanul jutnak el, véletlenszerűen a potenciális látogatókhoz, turistákhoz. A térségbe érkező turisták dirrektbe nem tudnak keresni egy pontot, ahol a térség minden lehetőségéről információt kapnak, és a térség szolgáltatásai sem tudnak megjelenni egy integrált szerkezetben. Helyzet/ adottság ▪A Tisza és a természeti vonzerő a turisták tájékoztatása hiányában nem nyújt akkora jelntőséget, mint jelenthetne a kistérség életében. Főleg a Tiszai szabadstrandok és a településeken zajló rendezvényekre szerveződhetne egy forgalmas helyen kialakított iroda, mely akár diákmunkával, vagy közhasznú foglalkoztatással látná el az információszolgáltatási feladatot. Probléma/ lehetőség ▪Egy turisztikai információs iroda infrastrukturális feltételeinek, - eszköz-felszereltségének a támogatása annak érdekében, hogy a térség összes turizmusban érintett szervezete információt közvetíthessen egy „térségi pont”-ra, ahonnan az iroda rendszerezve, kiépített és bevezetett csatornákon keresztül továbbíthatja az információs csomagokat a potenciális turisztikai célcsoportok felé (pl. horgász-verseny szervezésében, fesztiválok szervezésében, csereüdültetés szervezésében közreműködés, stb.). Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen létrejön egy turisztikai információs iroda, mely a későbbiekben integrálódhat a térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment programba. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás (max.: EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32809 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26247 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-07 Sorszám: 7159 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Tiszalök ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/42 Kód: ÉA-10-GF-2-04 Sorszám: 7166 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Vendéglátás- és turisztikai szálláshely-fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A TISZATÉR térség községei impozáns természeti környezetben helyezkednek el a Tisza partján, amely igen jelentős vonzerőt képvisel. Az érintetlen természeti környezet és a Tiszai strandolási lehetőségek miatt egyre többen látogatnak el a térségbe a környező nagyvárosokból és külföldről egyaránt. Helyzet/ adottság ▪Az idelátogató turisták nagyrésze sajnos csak egy-egy napra érkezik a településekre, mivel nem találnak megfelelő szálláshelyet ami a térség környezetébe illő, alternatív kikapcsolódási lehetőségekkel kiegészített - játszótér, kézművesház, stb. - rendelkeznek. A falusi turiszmus fejlesztése a községi szálláshelyek kialakításával és fejelsztésével lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén ösztönözni szükséges a szálláskapacitás bővítését, a meglévő szálláshelyek komfortfokozatának javítását annak érdekében, hogy a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nőjön, a turizmusban rejlő lehetőségekből a térségben működő turisztikai vállalkozások, egyéb szervezetek mindinkább érezzék a térségi turizmus jövedelemtermelő hatását, serkentve ezáltal is a gazdaságot, kiemelten a foglalkoztatást. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat ereményeként a Tiszatér térségben legalább 3 szállásadással foglalkozó vállalkozás kezd fejlesztésekbe, melynek köszönhetően férőhellyel is nőhet a térség szálláskapacitása. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86528 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/42 Kód: ÉA-10-GF-2-04 Sorszám: 7166 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ibrány, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-09 Sorszám: 7155 Prioritás: Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Naturpark kialakításának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Közép-Tisza felső szakasza hazánk egyik jelegzetes tájképi és természeti értékekben gazdag szakasza. Évszázadokig adott megélhetést a partján kialakult települések lakóinak, akik a harmóniát szem előtt tartva, a természeti adottságok egészséges kihasználása mellett megéltek ezen adottságokból. Helyzet/ adottság ▪A nagyüzemi gazdálkodás majd a globalizáció miatt jelentős mértékben megsérült ez a harmónia, melynek kapcsán a természeti környezet és az ott élő emberekeltávolodtak egymástól és megélhetésként sem szolgálta a térség lakosságát oly mértékben, mint korábban. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén megvalósuló – 50 település és 3 HACS összefogásával létrejövő – Natur Park kialakítási – és fejlesztési program támogatása. A nagyüzemi gazdálkodás miatt sérült természeti környezet alternatív jövedelemtermesztési forráslehetőségének kiaknázása, az ehhez szükséges keret- és tárgyi feltételek megteremtésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként megvalósulnak - az 50 település és HACS összefogásával kialakításra váró - Natur Park tárgyi feltételei. Maximális támogatás összege: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret46869 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37495 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-09 Sorszám: 7155 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Natúrpark: természetvédelmi, vidékfejlesztési, turisztikai kezdeményezés.

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/42 Kód: ÉA-10-GF-A-02 Sorszám: 6577 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség gazdasági aktivitása az utóbbi egy évtizedben csökkenő tendenciát mutat. A mezőgazdaság dominanciája mellett nem túl jelentős az ipari létesítmények jelenléte és a vállalkozások tőkeerős képessége nem javul, stagnál. A helyi - elsősorban turisztikai termékek - előállítása kapcsán intézményesült környezet kialakítása hiányzik. Helyzet/ adottság ▪A térség vállalkozó szellemű lakosai sajnos kezdőtőke hiányában - még az egyszerűsített bejegyzési procedúra ellenére sem - vág bele a vállalkozás megindításába. Az egyösszegű tőkeinjekció több kis vállalkozást mozgásba hozna, mely jelentős gazdasági előrelépés lehet egy kis település életében. Probléma/ lehetőség ▪A térségben növelni kell a vállalkozói aktivtást. Kezdő vállalkozásokat szükséges támogatás biztosításával versenyképessé tenni, illetve a már melévő vállalkozások műszaki háttérinfrastruktúráját kell fejleszteni a faluk gazdasági prosperitása érdekében. A megoldás, hogy a vállalkozások épületfelújításra; kisléptékű infrastruktúra fejlesztésre valamint minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére támogatást kaphassanak. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat kapcsán 12 településen minimum 20 kezdő, vagy már működő mikrovállalkozás kap egy lehetőséget versenyképességének javításához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86527 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/42 Kód: ÉA-10-GF-A-02 Sorszám: 6577 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/42 Kód: ÉA-10-GF-2-02 Sorszám: 7163 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Helyi piac- és termékfejlesztés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A Tiszatér HACS területén lévő közterületi piacok kiépítettsége alacsony színvonalú, kisebb települések esetében nem is létezik. A gazdasági aktivitás élénkítése, a helyi termékek előállítása és kereskedelmi forgalomba hozása céljából szükséges a térség több településén megfelelő piaci környezet kialakítására, a térség versenyképességének növeléséhez. Helyzet/ adottság ▪A kiépítetlen piaci környezet visszaveti a termékelőállítás folyamatát, illetve az előállított termékek elszállításával más településeken jelennek meg a termelők más célcsoport számára és a szállítás miatt drágábban. A települések életében a piacok működése a gazdasági környezet mellett kimagaslóan nagy közösségépítő szerepkörrel is bírna. Probléma/ lehetőség ▪A kiépítetlen, alacsony színvonalú térségi piacok vonzó és kornak megfelelő küllemű és –stílusú infrastrukturális fejlesztése, valamint hiánypótló beruházásként egy térségi Helyi Termékek Áruháza „piactér” infrastrukturális feltételeinek támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen a térségben minimum 2 db "kereskedelmi hely", piac vagy áruház infrastrukturális háttere kerül kialakításra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Kiemelt támogatást ( Ft) kaphat meg egy projekt, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, minimum 50%-os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/42 Kód: ÉA-10-GF-2-02 Sorszám: 7163 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ibrány, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Helyi Termékek Áruháza: térségben megtermelt mezőgazdasági, kézműves stb. termékek kereskedelmi centruma.

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/42 Kód: ÉA-10-GF-A-03 Sorszám: 6580 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Helyi piac- és termékfejlesztés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség kis településein lévő közterületi piacok kiépítettsége alacsony színvonalú, kisebb települések esetében nem is létezik. A gazdasági aktivitás élénkítése, a helyi termékek előállítása és kereskedelmi forgalomba hozása céljából szükséges a térség több településén megfelelő piaci környezet kialakítására, a térség versenyképességének növeléséhez. Helyzet/ adottság ▪A kiépítetlen piaci környezet visszaveti a termékelőállítás folyamatát, illetve az előállított termékek elszállításával más településeken jelennek meg a termelők más célcsoport számára és a szállítás miatt drágábban. A települések életében a piacok működése a gazdasági környezet mellett kimagaslóan nagy közösségépítő szerepkörrel is bírna. Probléma/ lehetőség ▪A térség azon településein ahol a piac hiányzik vagy nem megfelelő színvonalú meg kell teremteni a vonzó, helyi lakosok számára kialakított piaci környezetet. A helyileg megtermelt árut helyben értékesítve - akár mezőgazdasági, akár kézműipari - gazdaságosabbá és gazdaságilag élénkebbé teszi a térség településeit. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként 3-4 piac kiépül a térségben. A lakosság a helyben értékesített termékek vásárlása alapján 10-20%-os megtakarításra tehetnek szert és szintén a helyi lakoság számára megélhetést teremt a kereskedelmi háttér megléte, ösztönzőleg hat a helyi termékek előállítására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1440 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/42 Kód: ÉA-10-GF-A-03 Sorszám: 6580 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/42 Kód: ÉA-10-GF-A-05 Sorszám: 6576 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Helyi piac- és termékfejlesztés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A TISZATÉR térségben a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma nem túl jelentős és súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt 5 évben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is kb. 1/3-al csökkent. Térségünkben az országos átlagtól is kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet és sajnos jelentős réteget alkot az alacsony képzettségűek aránya. Helyzet/ adottság ▪A térségben fellelhetők az értékes, élő kézműves hagyományok amelyek mind a foglalkoztatás, mind a térség egyedi arculatában fontos szerepet tölthetnek be. A gazdasági diverzifikáció során lehetőség nyílik a helyi termékfejlesztés jelentőségének erősítésére. Kiemelt feladatként szükséges kezelni a megújuló energia előállításával és hasznosításával kapcsolatos fejlesztéseket. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdaságból élő térségi lakosság jövedelmi helyzetének céljából, mezőgazdaságon kívüli munkahelyek és tevékenységek létrehozásának ösztönzése. Hangsúlyos szerepet kell kapnia térségünkben a hagyományos mesterségeknek és a megújuló energia hasznosításának és ezáltal a térség vonzerejének növelése és a népességmegtartó erejének fokozása a legfőbb célkitűzés. Megoldási javaslat ▪A javaslat eredményeképpen főleg a térség faluiban kap jelentőséget a vadon élő növények feldolgozására-, a helyben előállított termékek értékesítésére-, a kézműves- és kézműipari termékek eszközellátottságára szerveződő programok megvalósítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/42 Kód: ÉA-10-GF-A-05 Sorszám: 6576 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Paszab, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/42 Kód: ÉA-10-GF-2-01 Sorszám: 7173 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Mezőgazdasági termelés infrastruktúrájának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Tiszatér HACS területén nem sok a tőkeerős vállalkozás, azok pedig még kevesebben vannak akik valailyen innovativ megoldással seretnének a térségben jövedelemtermelő tevékenységet végezni. Hiányos a a térségben, a térségre jellemző termékekhez kötődő feldolgozó kapacitás. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékekhez kötődő feldolgozó kapacitás bővítésének ösztönzése nélkülözhetetlen, melynek pozitív hatása az innovatív gazdaságfejlesztő megoldásokban fog érződni. A projektek előkésítése sok esetben éveket evsz igénybe, lehetőség szerint a HACS egy- egy nagyobb projekt ütemezését ösztönzi annak érdekében, hogy a piacképes ötlet minnél hamarabb jövedelemtermelő tevékenységgé válhasson. Probléma/ lehetőség ▪Feldolgozó kapacitások növelése, új technológiák beszerzése olyan innovatív gazdaságfejlesztési megoldások ösztönzése céljából, melyek a Tiszatér HACS területén – térségre jellemző – helyi termékek (pl. almasör, stb.) előállítását segítik elő. Megoldási javaslat ▪A projekt kiemelt! ▪A kiemelt támogatást csak akkor kaphatja meg, ha min. 3 fő foglalkoztatását vállalja, min. 50%-os önrésszel rendelkezik és min. 3 település együttműködését szolgálja a HACS területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/42 Kód: ÉA-10-GF-2-01 Sorszám: 7173 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-03 Sorszám: 7093 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Mezőgazdasági termelés infrastruktúrájának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben több településen küzd a kisebbség a munkanélküliség, az alacsony képzettség és a társadalmi integráció nehézségeivel. Mindemellett meglévő "magángazdaságok" megműveletlenül állnak és kihasználatlan kapacitásokkal rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A kisebbség helyzetének megítélését rontja a megműveletlen háztáji gazdaságok megléte, mely további társadalmi feszültségeket generálhat. Probléma/ lehetőség ▪"Dolgos kezek" programja: Esélyegyenlőséget javító, szemléletformáló és a családi önellátást erősítő kisebbségi minta-gazdaságok – házi kerti területeken kézi munkaerőt igénylő kisléptékű növénytermesztési program – működtetéséhez szükséges alapinfrastruktúrák (pl.: kerti kisgépek) kialakításának, beszerzésének támogatása. A javaslat hasonló a klasszikus szociális földprogramok tartalmához. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként kialakul 2 db kistérségi, kisebbségi mintagazdasági modell. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás (max.: EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14060 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18748 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-03 Sorszám: 7093 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Rakamaz, Tiszalök ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Magángazdaságok: olyan megművelésre és termelésre alkalmas családi gazdálkodások, melyek saját tulajdonban lévő kertek, földterületek.

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/42 Kód: ÉA-10-SzF-2-11 Sorszám: 7168 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Helyi bio- és megújuló energia ágazat fejlesztése, hasznosítási alternatíváinak népszerűsí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Tiszatér HACS területén működő önkormányzatok részére jellemzően nagy terhet ró az energia-gazdálkodás, annak finanszírozása. Az egyre emelkedő energia árak mellett az önkormányzatok és intézményeik egyre intenzívebben érdeklődnek az alternatív energia- felhasználás lehetőségeiről. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzato és intézményeik energia-megtakarítási, energia-felhasználási korszerűsítést, -hasznosítást ösztönző beruházásokra a Tiszatér HACS területén jelenleg a LEADER-en kívül nincs más támogatási lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén kisléptékű – minta értékű – energetikai beruházások támogatása (pl. fűtés-korszerűsítés, alternatív energiával megoldott park megvilágítás, stb.), önkormányzatok esetében közintézményekre készülő energetikai hasznosítási tervek támogatása, a megvalósuló fejlesztések megismertetése marketing eszközökkel a térség lakosai számára. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térségben legalább 2 db, alternatív energiát hasznosító, minta jellegű beruházás kerül kivitelezésre. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret57685 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56243 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/42 Kód: ÉA-10-SzF-2-11 Sorszám: 7168 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/42 Kód: ÉA-10-GF-A-01 Sorszám: 3304 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Helyi bio- és megújuló energia ágazat fejlesztése, hasznosítási alternatíváinak népszerűsí... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben hagyománya van a biotermelésnek és jelentős mértékű, jó minőségű gyümölcsösökben gazdag. A termelési ágazatra ráépült a közelmúltban egy gyümölcsfeldolgozó üzem, mely jelentős mértékű gyümölcsös kapacitással működik. A feldolgozó rendelkezik egy szárazraktárral, mely kapacitásának egy része a gazdasági folyamat kapcsán nélkülözhető, alternatív funkcióval való átalakítása indokolt. Továbbá egy gyümölcslé előállító- és gyümölcsaszaló kialakítására is megfelelő a gazdasági környezet. Helyzet/ adottság ▪A kialakult termelési struktúra működőképes, a fejlesztés eredményeként kialakítható hűtőház a piaci viszonyokat stabilizálná. A javaslatok megvalósítása lehetőséget teremt termelési integráció kialakítására, munkát és megélhetést biztosítva a térségben élőknek. A megvalósításhoz szakmai és pénzügyi háttér rendelkezésre áll. Probléma/ lehetőség ▪A gyümölcsfedolgozó mellett lévő szárazraktár egy részének hűtáházzá alakítása. Hűtéstechnológiai berendezések beszerzésével és a hűtőház kialakításával kiegyenlített piaci és kereskedelmi viszony megteremtése lehetőséget biztosítva termelési integráció kialakítására és működtetésére. A feldolgozó prés területének bővítésével a melléktermékek hasznosítási lehetőségének megteremtése gümölcslepárló berendezéssel felszerelve. Továbbá egy gyümölcslé előállító- és gyümölcsaszaló kialakítása megoldást jelenthet a térség házi gazdaságainak "fölösleges" gyümölcsének alternatív feldolgozására. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen gazdaságosabb üzemeltetést, alternatív teremelési vertikumot sikerül kialakítani a biotermelés területén a térségben. A gyümölcslepárló beépítésével HUNGARIKUM-nak számító bio alma pálinka előállítására nyillik lehetőség, mely integrálható a helyi turisztikai termékkínálat sorába is. A pálinka alternatívájaként megjelenik a gyümölcslé, mely egészséges és társadalmilag is veszélytelenebb, mint az alkohol. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret65000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/42 Kód: ÉA-10-GF-A-01 Sorszám: 3304 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/42 Kód: ÉA-10-GF-8-01 Sorszám: 7169 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Térségi feldolgozó üzemek létesítésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tiszatér HACS településein működő önkormányzatok és civil szervezetk jelentős fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek. Kisebb és nagyobb volumenű projektek megvalósításában is gondolkodnak, melyeknek az előkészülete koncepció szintjén több esetben meg is kezdődött. Helyzet/ adottság ▪A HACS területén működő összes önkormányzatra és civil szervezetre jellemző a forráshiányos gazdálkodás, melynek következtében a nagyobb volumenű projektek előkészületéhez nem igazán képesek forrást mozfósítani a tervek, tanulmányok elkészítésére. Ez a forráshiányos állapot több esetben nagyobb projektek megvalósítását evszélyeztetheti. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó, a tervezési területen megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítése (pl. nagyobb volumenű EU-s forrásból megvalósuló projekt tervének és/vagy megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése) Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként minimum 3 db nagyobb volumenű EU-s forrásból megvalósuló projekt terve és/vagy megvalósíthatósági tanulmánya készül el. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmány összeállításának költsége Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18748 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39732 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/42 Kód: ÉA-10-GF-8-01 Sorszám: 7169 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-01 Sorszám: 2528 Prioritás: Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Intézkedés: Ipari park kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A TISZATÉR Helyi Közösség területén potenciálisan több mikrokörzet is alkalmas lenne ipari park kialakítására, azonban a szakhatósági feltételek és a támogatási konstrukciók szabályai meglehetősen szigorúak. Tiszavasvári, Tiszalök- és Rakamaz településeknek is van ezirányú fejlesztési elképzelésük. Helyzet/ adottság ▪A szigorú előírások mellett Rakamaz Város Önkormányzata elnyerte a Gazdasági Minisztérium-tól az Ipari Park címet az általuk megjelölt terület ipari parkká történő kialakításához. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell a térségben ipari parkok és ipari övezetek kialakítását. Együttműködést és gazdasági hátteret kell kialakítani ahhoz, hogy az iparai parkok kialakításához szükséges befektetői és vállalkozói háttér biztonsággal rendelkezésre álljon. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen a térségben a következő 5 évben legalább 1 db működő ipari park kerül kialakításra. Rakamazon kft alakult a projekt menedzselésére, gazdaságélénkítő hatása lesz a településre és a mikrokörzetre egyaránt valamint mintaként szolgál a térség többi mikorközpontja számára is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 37/42 Kód: ÉA-10-SzF-B-01 Sorszám: 2528 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ibrány, Rakamaz, Tiszalök, Tiszavasvári ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-01 Sorszám: 7154 Prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Intézkedés: Helyi-, közösségek közötti és határon átnyúló gazdasági, társadalmi és kulturális szakmai... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Tiszatér HACS területén lévő települések körében nem terjedt el az erdei iskolák kialakítása, fenntartása, működtetése. Több településről - civil kezdeményezések hatására - egyház, önkormányzati intézmény igény mutatkozik erdei iskolák kialakítására, az oktatás ily módon történő színesítésére. Helyzet/ adottság ▪Az elmúlt években a ÚMFT keretein belül lehetőség nyílt erdei iskola fejelsztésére, azonban kikötés volt, hogy az iskola minősített legyen. Ennek a feltételnek térségünkből szinte senki nem tudott megfelelni. Probléma/ lehetőség ▪A Tiszatér HACS területén meglévő vagy újonnan épülő, nem minősített erdei iskolák infrastrukturális fejlesztésének támogatása (pl. területrendezés; vizesblokkok kialakítása, - felújítása; fűtéskorszerűsítés; közösségi terek kiépítése, stb.). ▪Az erdei iskolák szolgáltatási színvonalának javítását célzó támogatása a környezetvédelmi- és természetvédelmi szemléletmódra nevelés ösztönzése céljából. Megoldási javaslat ▪A megoldási javasla eredményeképpen a térségben legalább 2 db erdei iskola kerül kialkításra és működési feltételeinek megteremtése után kerül üzemeltetésre. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás (max EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74991 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-01 Sorszám: 7154 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/42 Kód: ÉA-10-SzF-6-01 Sorszám: 7129 Prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Intézkedés: Helyi-, közösségek közötti és határon átnyúló gazdasági, társadalmi és kulturális szakmai... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A Tiszatér HACS területén működő civil szervezetek és gazdasági szereplők között a legtöbb esetben nincs önszerveződés, együttműködés. Ez a nemzetközi partnerséget tekintve fokozottabban jelentkezik annak ellenére, hogy hazánk 2004 óta az Európai Unió tagja. A térség civil és gazdasági szervezeteinek egy része társadalmilag aktív, de európai társaikhoz viszonyítva fiatalok, működésüket tekintve kevés tapasztalattal rendelkeznek, valamint forráshiánnyal küzdenek. Helyzet/ adottság ▪A térség nemzetközi ismertsége nem megfelelő, mely társadalmi és gazdasági hátrányt jelent. Szakmai együttműködések- és a nemzetközi és szakmai tapasztalatok megjelentetése generáló hatású lehetne a helyi társadalom önszerveződésére tekintettel. Probléma/ lehetőség ▪Hazai- és nemzetközi szakma- és téma-specifikus tanulmányutak, tematikus konferenciák szervezésének támogatása. ▪A HACS településeinek kapcsolatfelvétele szomszédos és más EU-s országok településeivel testvér-települési kapcsolatok kialakításának ösztönzése valamint „jó gyakorlat”-ok elsajátítása céljából. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen leább 4 új együttműködés kialakulását és fenntartását várja el a Tiszatér HACS, melynek eredményeképpen közös projektek megvalósításában vesznek az érintett szervezetek részt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17305 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága29996 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/42 Kód: ÉA-10-SzF-6-01 Sorszám: 7129 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-08 Sorszám: 7165 Prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Intézkedés: Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Tiszatér HACS területén speciálisan a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítésével kevés szervezet foglalkozik, melyek infrasrukturrális háttere rendkívül kiépítetlen. Helyzet/ adottság ▪A kiépítetlen háttérinfrastruktúra akadályozza a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásával foglkozó szervezeteket munkájukban. Probléma/ lehetőség ▪Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (pl. roma kisebbség, 40 év feletti nők, mozgáskorlátozottak, stb.) számára olyan információs pontok kialakítása ahol pl. kisebbségi szervezetek tájékozódhatnak aktualitásokról: pályázati lehetőségekről, ösztöndíjprogramokról illetve tanácsadói szolgáltatásban vehetnek részt javítva ezáltal is a társadalmi integráció és a felzárkózás esélyeit. Megoldási javaslat ▪A megoldási javalat eredményeként a térségben legalább 3 db Esélyegyenlőségi Információs Pont kerül kialakításra. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési kiadás (max.: EUR) (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret46869 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74991 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/42 Kód: ÉA-10-SzF-1-08 Sorszám: 7165 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Esélyegyenlőségi Információs pont: tanáscdó központ hátrányos helyzetű társadalmi rétegek részére.

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/42 Kód: ÉA-10-SzF-3-01 Sorszám: 7113 Prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Intézkedés: Roma munkavállalók képzését és elhelyezkedését szervező programok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Tiszatér HACS által képviselt közel fős lakosságának közel 18%-a roma származású. A térségben nagy problémát jelentő munkanélküliség ezen társadalmi réteget hatványozottan sújtja. A munkaerőpiaci érvényesülésük és motivációjuk alacsony, mely társadalmi hanyatlást generálhat. Helyzet/ adottság ▪A roma lakosság társadalmi elfogadottságát, intergrációját nehezíti ha a többségi társadalom alul-motivált, önmagáért tenni nem akaró roma társadalmi réteget lát. A roma civil szervezetek kezdetleges projektbonyolítási tapasztalattal rendelkeznek, azonban saját társadalmi rétegük számára szervezett képzésekkel minden területen előelépés eszközölhető térségünkben. Probléma/ lehetőség ▪"Munkaerő-kompetencia" képzési program: Előadás-sorozatok, képzések szervezése és lebonyolítása hátrányos helyzetű csoportok számára – kisebbségi szervezetek koordinálásával – a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák megszerzése céljából az alapészségek fejlesztésétől a legmodernebb álláskereső technikák bemutatásáig kiemelten a társadalmi csoport minimum középfokú végzettségű fiataljai számára. A képzést végzettséget igazoló (nem feltétlenül OKJ-s bizonyítvány) dokumentummal kötelező lezárni. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen a térségben legalább két olyan képzési modul fog megvalósulni, melynek eredményeképpen roma származású személy kap képzést arra vonatkozóan, hogy is kell állást keresni és találni, megismerve a legalapvetőbb tudnivalóktól a legmodernebb technikákig. A program eredménye ösztönző és multiplikatív hatással lesz a térség roma lakosságára. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terembérleti díj, Oktatói költségek, Vizsgadíjak, Oktatási segédanyagok készítésének költsége, Eszközbeszerzés (50%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17305 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14998 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/42 Kód: ÉA-10-SzF-3-01 Sorszám: 7113 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/42 Kód: ÉA-10-SzF-3-02 Sorszám: 7118 Prioritás: Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése Intézkedés: Gazdasági tanácsadói szolgáltatások és vállalkozói képzések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Tiszatér HACS területén nem elterjedt forma a megújuló energiák hasznosítása, kezdetlegesek a meglévő koncepciók és érdemben kevés önkormányzat vizsgálta az ebben rejlő lehetőségeket. Helyzet/ adottság ▪A települések nagy része küzd az egyre növekvő energiaárakkal és a finanszírozási kényszer egyre jobban rányomja bélyegét az önkormányzati költségvetésekre. Szükséges a szemléletmód váltás, a vállalkozó szellem ösztönzése az önkormányzati szektorban, a megújuló energia hasznosításában rejlő lehetőségek kapcsán. Probléma/ lehetőség ▪Szemléletformálás a megújuló energia hasznosítáában: Szemléletformáló kezdeményezések támogatása a megújuló energiák hasznosságának és hasznosításának témakörében – kiemelten a térségre jellemző energiaforrások tekintetében, önkormányzati intézmények általi hasznosítás népszerűsítésével. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeképpen legalább 2 olyan projekt valósul meg a térségben, mely a megúsuló energia hasznosításainak formáit, lehetőségét, hasznosságát prezentálja az illetékes döntéshozók felé. Maximális támogatási összeg: Ft/projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terembérleti díj, Oktatói költségek, Vizsgadíjak, Oktatási segédanyagok készítésének költsége, Eszközbeszerzés (50%), Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11538 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14998 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/42 Kód: ÉA-10-SzF-3-02 Sorszám: 7118 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balsa, Buj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪-▪-

163 162 A Tiszatér Helyi Közösség stratégiájának előzménye, hogy létrejött a térségben egy főt képviselő szakmai érdekképviseleti szervezet, maga a közösség. Tagjainak csupán 1/3-a képviseli a bürokratikus közszférát. A vállalkozói és a civil szféra nagy társadalmi bázissal rendelkező szakmai csoportosulások, melyek lehetőséget kaptak elmondani a véleményüket a térség adottságairól és fejlesztési elképzeléseikről. A fő fejlesztési prioritások végleges összetétele annak köszönhető, hogy a szektorok megállapították a térség számára a legfontosabb a turizmus fejlesztése, a lakossági életkörülmények javítása különösen a falvakban, a gazdaság versenyképességének ösztönzése és a térség humán erőforrásának fejlesztése, kiemelten a kapcsolatépítésben rejlő lehetőségek kiaknázása által. A turisztikai fejlesztések kapcsán az önkormányzatok a településkép- és természeti környezet fejlesztésében tudnak a stratégia alapján szerepet vállalni, míg a vállalkozások főleg a turisztikai szolgáltatások kialakításában és fejlesztésében kapnak lehetőséget. A civil szervezetek közül, annak ellenére, hogy a térségben közel 200 található, igazán jelentős volumenű fejlesztést a horgász- és vadászegyesületek lesznek képesek megvalósítani. A stratégia készítés során a konzekvencia, hogy a települések szervezeteinek és lakosainak a turisztika felé kell fordulniuk, ez a szektor nyújt kitörési és megélhetési lehetőséget számunkra. A turisztikai fejlesztési prioritás összerakása rámutatott, hogy a kimagasló természeti környezet ellenére a turizmusunk nem eléggé összeszedett, sok ponton fejlesztésre szorul. Ennek köszönhető a Tiszai NAPFÉNY övezet kialakításának az ötlete melynek kapcsán több település összefogásával, egységesen jelenhet meg a TISZATÉR térség a turisztikai piacon. Ennek a projektnek a megvalósítása a legsürgetőbb. A lakossági életkörülmények javítása ezzel párhuzamosan kell, hogy megvalósuljon. A gazdasági környezet fejlesztése kapcsán kiemelten fontos az ipari park létesítésének ösztönzése, és a vállalkozási aktivitás fejlesztése főleg a helyi termékek előállítása és kereskedelmi feltételei teremtődjenek meg. A települési önkormányzatok folyamatos feladatát képezi az intézmények - egészségügy, oktatás, szociális - karbantartása és fejlesztése. Emelett operatív szerepet vállalnak a településeken létrejövő lakossági- és társadalmi kezdeményezések felkarolásában is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

164 163 A TISZATÉR Helyi Közösség a stratégia megvalósítása által azt szeretné elérni, hogy a Tiszai turizmus és a Tiszai természeti környezet megélhetést nyújtson a települések lakosságának. Ennek alapfeltételeként a legfőbb célkitűzésünk, hogy megvalósítsuk a "szolgáltató turizmus" eszmeiségét. Ki kell alakítani annak a endszerét, hogy a térség ismert legyen, az ide érkező turistákat jóval nagyobb szálláskapacitás várja a jelenleginél és hasznos időtöltési alternatívákat ajánlunk számukra. Motiválni kell a hazai turistákat arra, hogy éppen hozzánk érkezzenek a térségben - ezirányba változott a települések szemlélete a tervezési folyamat alatt. Lehetőséget kell biztosítani a turisták számára, hogy megízleljék a Tiszai turizmus ízét és eltudjanak tölteni több napot is a térségben. Ennek alapfeltétele a szálláshely-kapacitás bővítése és a szabadidő eltöltés alternatíváinak bővítése, színesítése. A stratégia megvalósítása során mind a gazdaságfejlesztési területen, mind a falufejlesztési területen prioritást élveznek azoknak a javaslatoknak a beindítása amelyek munkahelyteremtő hatással járnak. Ezzel párhuzamosan a komplex programként összeállított "NAPFÉNY övezet" kialakítása is az elsők között kell, hogy megvalósuljon. A jövedelemtermelő képességet nem tartalmazó faluközpont fejlesztési programok beindítása a községekben szintén prioritást élvez a turisztikai szálláshelyek kialakításával párhuzamosan. A program megvalósítását a as időszakra tervezzük, a helyi pályázatok meghirdetését minimum két körben tervezi a közösség. Az egész stratégia megvalósulása során megközelítőleg 100 db támogatási kérelem beérkezésével számolunk, mely természetesen kb. +/- 20%- al változhat a gazdasági környezet változása vagy a szervezetek szándékának megváltozása által. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

165 164 Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági elveket a Tiszatér Helyi Közösség a tervezés során folyamatosan szem előtt tartotta. A megoldási javaslatok kidolgozásának kapcsán a következő fenntarthatósági elvek jelennek meg a stratégiában: a helyi- és térségi fenntarthatóság, a vonzó vidéki világ-, a természetmegőrző vidékfejlesztés és az ágazati integráció. A TISZATÉR Helyi Közösség Tervezést Koordináló Csoportja tudatosan szervezte a tervezés során az esélyegyenlőségi és a fenntarthatósági elvek érvényesülését. Ennek érdekében elsősorban a tervezést segítő munkacsoportok összeállítása kapcsán létrehoztuk a környezetvédelmi és az esélyegyenlőségi munkacsoportot is a vállalkozói és a civil munkacsoportok mellett. Az esélyegyenlőségi munkacsoport tagjai a HVK tagok közül és a térség Cigány Kisebbségi Önkormányzati képviselőiből kerültek ki. A csoport összetétele során ügyeltünk a szakmai felkészültségre és a társadalmi elfogadottságra. A csoport munkája során véleményezte a helyzetértékelést, prioritás- és intézkedés rendszert és megoldási javaslatok kidolgozásában volt a TKCS segítségére. Az esélyegyenlőségi munkacsoport munkája során nagy aktivitást mutatott, több tagja heti, napi rendszerességgel kereste fel a TKCS vezetőt ötleteivel. A természet- és környezetvédelmi munkacsoport több éves múlttal rendelkező szakértői tagokból szerveződött. A munkacsoport legjelentősebb feladataként a több térséget felölelő Naturpark ötletének kidolgozásával erősítette a stratégiát, melynek javaslata meg is jelenik benne. A közösség stratégiájának a mrgvalósítása- és eredményeinek fenntartása az együtmműködésben rejlik. A stratégia címe is ezt hivatott tükrözni. Az elmúlt évtizedekben több Tiszai árvízzel is megküzdöttek a TISZATÉR települései, ilyenkor a lakosság válvetve, egyként állt ki a közös cél érdekében, sikerrel. Ennek a szellemiségét tükrözi közösségünk stratégiája is és szemléletes folyamat, hogy egy-egy Tiszai áradás-t követően a levonuló ár termékeny földet, termékeny környezetet hagyott maga után. Ez stratégiánk fenntarthatóságának a kulcsa: a szakmai javaslatok megvalósítása egy megújult, életre kelt térséget hagynak maguk után. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

166 165 A TISZATÉR térség több települése között 15 évre nyúlik vissza az együttműködés. A 90-es évek közepén készült el a térségre vonatkozó első tervezési dokumentáció TISZA-TÉR-HÁLÓ címmel. A program tartalmazott egy helyzetértékelést és kisebb-nagyobb turisztikai fejlesztési elképzelések hálóba szervezését. A következő jelentősebb fejlesztési programozási időszak a közötti időszakra tehető, ahol a SAPARD program keretein belül elkészült egy helyzetértékelő tanulmány, egy agrár- és vidékfejlesztési stratégia és egy opertív program. A program fő célkitűzése a TISZATÉR térség gazdasági-társadalami-ökológiai megújítását tűzte ki célul. Erre a programra alapozza a Helyi Közösség jelenlegi stratégiáját is. A program legfontosabb elemeinek tekinthető: a mezőgazdaság, a falufejlesztés, a turizmus és a humánerőforrás-fejlesztés támogatása. Az ember, a gazdaság és a környezet hármas fejlesztési egysége folyamatosan végigkíséri a térséget. A térség néhány évvel ezelőtt megvizsgálta a gazdasági szerkezetátaakítás lehetőségeit annak apropójából, hogy a legnagyobb ipari vállalat jelentős mértékű leépítést vitt véghez. A munkanélkülivé vált réteg egy része elvándorolt a térségből, egy része viszont alternatív megélhetést keresett térségen vagy megyén belül, ezeket a lehetőségeket összegezte a gazdasági program. Kiemelt terület a 90-es évek vége óta a foglalkoztatási helyzet stablitása és lehetőség szerinti javítása. Legfontosabb probléma a térségben a munkanélküliség melynek kezelésére partnerséget hívtunk életre egy foglalkoztatási paktum szervezetei keretei között. A paktumban önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások dolgoztak ki intézkedési javaslatokat annak érdekében, hogy javuljon a foglaloztatási helyzet térségi szinten ban a TISZATÉR térség több települése településmegújító programot dolgozott ki és valósított meg, melynek eredményeként apró településfejlesztési problémákat sikerült csupán orvosolniuk. A 2005-ös évben egy újszerű vidékfejlesztési tervezésben vettek részt a térség települései. Ekkor nyílt lehetőség a LEADER+ Program keretein belül egy Helyi Vidékfejlesztési Terv elkészítésére. A Terv ebben az évben tart a megvalósulása végefelé, a leírt intézkedésekre beérkezett pályázatok közül néhány kivételtől eltekintve szinte mindegyik megvalósult és sikeres elszámolással zárták a projektgazdák a projektjüket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

167 166 Az összeg determinálta a fejlesztési elképzelések volumenét, melyből eredően apró lépések indultak csak meg a vidékfejlesztési problémák orvoslására. Térségünk szervezeti az együttműködésre alapozott apró fejlesztési lépésekre alapozva kívánja megvalósítani a jelenleg készült HVS-ét is, mert ezek a projektek finansziálisan és menedzsment szempontból is kezelhető mértékűek és a projektgazdák magukénak érzik a projektek eredményeit mégha nem óriási volumenű is egy-egy projekt outputja, illetve eredménye. A térségünkben végzett tervezéskor mindig is 3-as elv uralkodott: hosszú távú gondolkodás, integrált megvalósítás és alulról jövő kezdeményezés. Ez a szemlélet eredményes és követendő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

168 167 A Tiszatér Helyi Közösség a stratégia lezárását követően 3 alapelvre kívánja helyezni a működését. Az előrelátás, a partnerség és a területi egyenlőség. Az előrelátás kapcsán a Közösség érdekképviseletét igyekszünk a jövőben erősíteni, ugyanis a es akciótervekben további fejlesztési elképzelések kerülhetnek be mind önkormányzati, mind civil, mind vállalkozói oldalról. Meggyőződésünk, hogy ha előre felkészülünk a következő akcióterv fejlesztési lehetőségeire akkor nagyobb hatékonysággal tudjuk megszerezni és felhasználni a térségben az Európai Uniós támogatásokat. A Közösség összetétele minden szempontból garantálja a jövőbeni együttműködés eredményeit, hiszen a szférák, a nemek, a társadalmi csportok képviselete a közösségünkben szerencsésen alkult. A már beinditott és a tervezés során működtetett csoportok működését a jövőben is ösztönözni kívánjuk a szakmai problémák és lehetőségek társadalmasítása céljából úgy, hogy ésszerű javaslatok is megfogalmazásra kerüljenek. A partnerség elvét a korábbiakban leírtak is tükrözik, azonban kiegészül a partnerség iránti elvárásunk a szomszédos akciócsoportokkal kialakított élő kapcsolat fenntartására és közös projektek megvalósítására. A partnerség eszmeisége 1993 óta ismert a térségünkben és azóta is gyümölcsöző ereményei mutatkoznak a fejlesztések megvalósítása kapcsán. A partneség intézményesült formában történő működtetését szolgálja a létrejövő egyesület, amely megválasztott tisztségviselők útján hivatott dönteni a működési körülményeinek kialakításáról. A harmadik fő szempontunk a területi egyenlőség elve. Ez kettős, hiszen egyrészt a városok és községek egyenlőségét szeretnénk reprezentálni a fejlesztéseink során, másrészt pedig - mivel a közösségünk összetétele két kistérséget érint - a kistérségek közötti egyenlőséget egyaránt. A néhány évvel ezelőtt megalakult LEADER Akciócsoportunk a tavalyi évben újabb településekkel bővült az új program megvalósítási lehetőségének reményében. Az együttműködés jelei ezidáig pozitív képet mutatnak, a közösség települései integrált egységet alkotnak a maguk sajátos természeti- és kulturális értékeinek megtartása mellett. A stratégia tervezésének lezárását követően a megalakult szakmai tervezést támogató csoportok a továbbiakban is nyomon kísérik a stratégia megvalósítását, eredményességét - szüksége setén a strarégia átdolgozásakor javaslattételi lehetőségük a jövőben is megmarad. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."

Hasonló előadás


Google Hirdetések