Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3."— Előadás másolata:

1 Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes dec. 3.

2 Eurobevezetés jogi feltételei Maastrichti kritériumok –Infláció: 2009: % 2010: % –ÁHT hiány: 2009: % 2010: % –ÁHT adósság: 2009: % 2010: % –Hosszú kamat: Október: 7.9% vs 9.65% –ERM II ?

3 Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) rugalmas munkaerőpiac  a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott Pénzügyi stabilitási megfontolások Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: Hitelboom Eszközár-boom Túlértékelt árfolyam kialakulásának Devizában történő eladósodás

4 Sikeres az eurobevezetés, ha a fejlett Európához való jövedelmi felzárkózást felgyorsítja és/vagy simábbá teszi Hagyományos megközelítés: OCA kritériumok szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok  aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony rugalmas munkaerőpiac kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány)  a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott Pénzügyi stabilitási megfontolások Pénzügyi integráció folyamata során nagy a kockázata: Hitelboom Eszközár-boom Túlértékelt árfolyam kialakulásának Devizában történő eladósodás

5 Kockázatos lehet csak a maastrichti kritériumok teljesítéséhez kötni az euro bevezetését Nem minden országban gyorsult fel a reál-konvergencia (Portugália, Olaszország tapasztalata. Spanyolország?, Görögország?) –Aszimmetrikus sokkok –Lassú termelékenységnövekedés –A termelékenységnél gyorsabb bérkonvergencia –Buborékok

6 1.Stabilan magas termelékenység-növekedés  Verseny erősítése a termék- és szolgáltatáspiacokon (~ „termékpiaci reform”) 2.Rugalmas munkaerőpiac = a foglalkoztatás stabilan magas tud maradni a bekövetkező versenyképességi sokkok ellenére is  jó ösztönzők, megfelelő (és rugalmasan alakítható) képzettségi szerkezet  adóék csökkentése, oktatás javítása (~ „munkaerőpiaci reform”) 3.Fiskális mozgástér (hosszabb távon 0,5% körüli hiány) = a bekövetkező sokkokat képes legyen átmenetileg enyhíteni a fiskális politika (önálló monetáris politika már nincs!) = az 1. és 2. pontban említett reformok okozta esetleges kezdeti „fájdalmat” enyhíthesse a fiskális politika  szerkezeti átalakítás a költségvetésben Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl?

7 Munkaerőpiac: már ma sincs tartósan magas foglalkoztatottság Kínálati és keresleti oldalon is problémák

8 Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

9 Kereslet: A régiónál alacsonyabb növekedés a foglalkoztatás kisebb bővülése miatt történt

10 Nincs érdemi javulás a foglalkoztatásban A foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály)

11 Milyen strukturális okok állhatnak a munkapiaci problémák hátterében? Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: –Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva) alacsony, alkuereje gyenge – A bérek szektorális, vagy még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató –A munkaerő elbocsátás és felvétel költségei alacsonyak A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: –A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz

12 Strukturális feszültségek a munkaerőpiacon Állami intervenció? –Minimálbér, Szakmunkás minimálbér –Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn –A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben: (nagyvonalú korai- és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) Képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerő keresletnek

13 Állami intervenció (1): A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

14 A magas adókulcsok nem eredményeznek magasabb adóbevételt Adóék és adóbevételek (2005)

15 A legnagyobb foglalkoztatási probléma az alacsony végzettségűek körében jelentkezik: magas minimálbér és nagyvonalú transzferek (Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) férfi nő

16 Alacsony végzettségű férfiak: a régiónál rosszabb foglalkoztatási arány 40 évtől jelentkezik: rokkant és előrehozott nyugdíj? (Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban )

17 Nők: A régiónál rosszabb foglalkoztatási arány a szülőképes korban: Gyed+gyes? (Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban) Alacsony végzettségMagas végzettség

18 Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * Magyarország esetében: GYES, GYED, TÉGYÁS

19 Mi kell a sikerhez Maastricht-on túl? A munkaerőpiac strukturális merevsége akadálya lehet annak, hogy az euro kínálta előnyöket kihasználjuk A munkaerőpiaci problémák hátterében nem az intézmények állnak A munkaerőpiaci problémák összefüggenek az államháztartás újraelosztó szerepével: –Keresleti oldalon: minimálbér, szakmunkás minimálbér, adóék –Kínálati oldalon: aktív korúak szociális támogatása A munkaerőpiac és az államháztartás strukturális problémái együtt orvosolandók

20 Euro csak a strukturális reformok után? Megkerülhetetlen a növekedési potenciálunk javításához Nem kell halasztani az eurót, ha még nem oldódtak meg: lényeg, hogy rajta legyenek az elvégzendő feladatok listáján Lehet, hogy a piac hamarabb kikényszeríti

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes 2008. dec. 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések