Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hol tart az Európai Unió az információs társadalom kiépítésében A Tanács Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportjának tevékenysége dr. Lengyel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hol tart az Európai Unió az információs társadalom kiépítésében A Tanács Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportjának tevékenysége dr. Lengyel."— Előadás másolata:

1 Hol tart az Európai Unió az információs társadalom kiépítésében A Tanács Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportjának tevékenysége dr. Lengyel Péter Magyarország Állandó Képviselete az Európai Unió mellett MKT Vándorgyülés - Eger, augusztus 27.  

2 Tartalom Bevezetés - az Állandó Képviselet tevékenysége
Hírközlés és informatika a tanácsi döntéshozatali mechanizmusban Kormányzati EU-koordinációs mechanizmus Az Európai Unió Tanácsa Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportja Az Európai Bizottság informatikai súlypontjai Az olasz elnökség - az ENISA Az ír elnökség – az eEurope folyamat értékelése A holland elnökség várható prioritásai Az eEurope folyamat jővője Következtetések Informatikai és hírközlési linkek (I-II-III)

3 Bevezetés - Az Állandó Képviselet tevékenysége
A csatlakozási szerződés április 16-i aláírásától május 1-ig aktív megfigyelői státuszban; május 1-től teljes jogú tagként részvétel az EU döntéshozatali mechanizmusában az EU mellett müködő Állandó Képviselet fő tevékenysége az Európai Unió Tanácsa döntéshozatali mechanizmusában történő részvétel biztosítása Az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban (komitológia) és a szakmai programokban történő magyar részvétel biztosítása elsődlegesen az illetékes szakminisztérium feladata Mit jelent ez az informatika és a hírközlés területén a gyakorlatban?

4 Informatika és hírközlés a tanácsi döntéshozatali mechanizmusban
A tanácsi döntéselőkészítés különböző szintjei: szakdiplomata szint az illetékes tanácsi munkacsoport ülései (Telecommunication and Information Society Working Party) nagyköveti szint az Állandó Képviselők Bizottsága ülései (COREPER) miniszteri szint a releváns miniszteri tanácsi formáció ülései (EU „Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács” - TTE Council)

5 Kormányzati EU-koordinációs mechanizmus
1. A tárcaálláspont kialakítása az IHM EU Integrációs Főosztályán: A beérkezett szabályozási és szakmapolitikai munkaanyagok véleményezése a 17. sz. Távközési, IT-szolgáltatások és postai szakértői munkacsoport bevonásával (vezeti Dr. Erényi István, az IHM EU Integrációs Főosztály vezetője) 2. A kormányzati álláspont véglegesítése a Külügyminisztériumban a tárcaközi bizottsági ülésen (EKTB) 3. A képviselendő magyar álláspont (mandátum) kiküldése a Külügyminisztériumból az Állandó Képviseletre 4. A magyar álláspont képviselete a Tanácsban (COREPER)

6 A Tanács Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportja
Összetétel: a régi tagállamok (15) és az új tagországok (10) szakértőiből álló fórum, mely heti rendszerességgel ülésezik Funkció: az Európai Bizottság vagy a soros Elnökség javaslatával, kezdeményezésével kapcsolatos tagállami álláspontok ütköztetése, a dokumentumtervezetek egyeztetése és a tanácsi döntések előkészítése Elnökség: az Európai Tanács soros elnökségeivel összhangban a munkacsoport elnökségi funkcióit az alábbi államok szakdiplomatái látták/látják el: 2003. II. félév Olaszország 2004. I. félév Írország 2004. II. félév Hollandia 2005. I. félév Luxemburg

7 Az Európai Bizottság súlypontjai
a 2002-es távközlési jogszabálycsomag (Regulatory Framework) transzpozíciója és a folyamatban lévő jogszabályi átültetés minősége a tagállamokban; illetve a csatlakozást követően az új tagállamokban; az eEurope programból kiemelt fókusszal a szélessávú Internet hozzáférés és a nemzeti szélessávú stratégiák kérdésköre; az eEurope 2005 Akcióterv közbenső jelentése (Mid-term review); az információbiztonság témaköréből az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Ügynökség (ENISA) felállítása és tevékenységének megkezdése; az EU 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs keretprogramjába integrált IST (Information Society Technologies) önálló program implementációja, továbbá a 7. keretprogram IST programjának előkészítése

8 Az olasz elnökség prioritásai
az analógról digitális műsorszórásra való áttérés kérdésköre az IDABC program - az elektronikus kormányzati szolgáltatások pán-európai kiterjesztése az állami vezetés, az üzleti élet és az állampolgárok számára; az európai digitális tartalom ösztönzése az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Ügynökség létrehozása (ENISA)

9 Az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Ügynökség (ENISA)
Az Ügynökség feladatai: Jelenleg mind a közszférában, mind a magánszektorban különböző szervezetek folytatnak adatgyűjtést különböző célból az IT-vel és az információ biztonsággal kapcsolatban, de európai szintű, közös adatgyűjtési és – elemzési szervezet az ENISA előtt még nem létezett. Az Ügynökség szakértői központként működik majd. Információ biztonsággal kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése. Az Ügynökség kulcsszerepet tölt majd be az európai hálózati és információs rendszerek biztonságában, valamint az információs társadalom általános fejlődésében.

10 Az ír elnökség prioritásai
az eEurope+ folyamat értékelése; az eEurope 2005 Akcióterv közbenső jelentése (Mid-term review); szélessávú Internet infrastruktúra és szolgáltatások hozzáférhetősége és elérhetősége megfizethető áron az e-Content Plus Program - az európai digitális tartalom fejlesztésének és felhasználásának ösztönzésére, továbbá a nyelvi sokszínűség támogatására. a Safer Internet Plus program – új technológiák a biztonságos Internethasználat érdekében, a kiskorúak védelme a káros internetes tartalmakkal szemben; küzdelem a SPAM-ok ellen, a kéretlen elektronikus reklámüzeneteket problémájának kezelése.

11 Az eEurope+ program fő célkitűzései
1. Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos Internet a) gyorsabb Internet hozzáférés b) gyorsabb Internet a kutatók és egyetemi hallgatók számára c) biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés emberekbe és képességekbe a) Európa ifjúsága a digitális korban b) Munkavégzés egy tudás alapú gazdaságban c) Tudás alapú gazdaság – részvételi lehetőség mindenkinek 3. Az Internet alkalmazásának ösztönzése a) E-kereskedelem elterjesztése b) E-Kormányzat: közszolgáltatások elektronikus elérése c) E-Egészségügy d) Európai digitális tartalom globális hálózatokban e) Intelligens közlekedési rendszerek f) Környezetvédelem

12 Az eEurope 2005 Akcióterv Az Európai Bizottság a márciusi Miniszteri Tanács elé terjeszti az eEurope 2005 akcióterv teljesüléséről szóló közbünső jelentést, (Mid-term Review). Az eEurope2005 akcióterv célkitűzései: 1. Hálózat- és információbiztonság 2. e-Business 3. e-Kormányzat 4. e-Egészségügy 5. e-Learning 6. e-Inclusion ( e-Esély - a hátrányos helyzetűek hozzáférésének segítése, leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása )

13 Az eEurope 2005 Akcióterv - Midterm Review
2004. május 17-én elfogadásra került az az új bizottsági közlemény, melynek témája az eEurope folyamat jövője. A bizottsági közlemény alapjául az eEurope 2005 időközi értékeléséről (Midterm Review) február 18-án kiadott közlemény szolgált. A közlemény kiemeli, hogy az Akcióterv célkitűzései továbbra is érvényesek – azok jelentősebb átdolgozást az új tagállamok csatlakozásával sem igényelnek. COM képviselői következetesen az Akcióterv hozzáigazításáról, illetve finomhangolásáról beszélnek.

14 A holland elnökség várható prioritásai
az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés; a kéretlen elektronikus kereskedelmi levelek és reklámüzenetek („SPAM”) kezelése; az ENSZ Információs Társadalom Csúcstalálkozó (WSIS) második szakaszának előkészítése; A Safer Internet Plus program előkészítése (új technológiák a biztonságos Internethasználat érdekében, küzdelem a törvénytelen és káros tartalmak ellen) nemzeti szélessávú stratégiák

15 Következtetések Az ír elnökség zökkenőmentes átmenetet biztosított az EU-15-ről EU-25-re kibővült Unióban, és tevékenységével, illetve kitűzött szakmai programjával elősegítette a csatlakozó országok tényleges taggá válását és bekapcsolódását az Unió napi munkájába. Jó példája ennek a Budapesten február én megrendezett eEurope Miniszteri Konferencia. Mind a hivatalos és az informális ülések mind a kétoldalú megbeszélések azt igazolják, hogy az EU távközlési és információs társadalom szakmapolitikai kérdéseiben jelentős szerepet vállalhatnak az új tagállamok. Ez különösen igaz a holland elnökség idején, amikor a formálódó új Európai Parlament és a leköszönő Bizottság mellett a 25 tagállamra bővült Tanács kiemelt jelentőségű intézményként működik.

16 Informatikai és hírközlési linkek (I)
Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Információs társadalom az Európai Unióban: Az NFT Gazdasági Versenyképességi Operatív Program 4.4. számú intézkedése a „Szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése” címmel; A kiírás és a pályázás feltételei a GKM honlapján érhetők el: A pályázatok lebonyolításáért felelős szervezet: IT Információs Társadalom Kht.:

17 Informatikai és hírközlési linkek (II)
Az EU „Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács” ülései: Az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága: Az EU 6. Kutatási Keretprogramjába integrált önálló információs társadalom technologiák (IST) program: Európai Parlament Ipari, Kereskedelmi, Kutatási és Energia Bizottsága: Az Ír Hírközlési Minisztérium és Miniszterelnöki Hivatal (Információs társadalom) honlapjai:

18 Informatikai és hírközlési linkek (III)
az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Ügynökség az eEurope budapesti miniszteri konferencia A dundalki szélessávú miniszteri konferencia A holland elnökség honlapja: A holland gazdasági miniszutérium honlapja:

19 Köszönöm a figyelmet! dr. Lengyel Péter
   dr. Lengyel Péter Permanent Representation of Hungary to the EU 92-98 Rue de Tréves, B-1040 Brussels Telefon: Fax:    


Letölteni ppt "Hol tart az Európai Unió az információs társadalom kiépítésében A Tanács Távközlési és Információs Társadalom Munkacsoportjának tevékenysége dr. Lengyel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések