Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések."— Előadás másolata:

1 A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések

2 Áttekintés I.Magas-e a magyar költségvetés kiadási szintje nemzetközi összehasonlításban? II.Miben tér el a költségvetés kiadási szerkezete a régió többi országától? III.Hogyan ítélhető meg a költségvetés szerkezete a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából? IV.Néhány zárógondolat

3 Az államháztartás kiadásai gazdasági fejlettségünkhöz képest magasak (2007) Forrás: Eurostat

4 Kiadások és bevételek – különböző nemzetközi minták (2006) Forrás: Eurostat

5 Magyarország és Szlovákia: milyen úton jutottunk el idáig? (ciklikusan igazított elsődleges kiadások és bevételek, CAPB) Forrás: Európai Bizottság AMECO adatbázisa

6 A költségvetés madártávlatból: Magyarország a magasabb hiányt magasabb centralizáció és újraelosztás mellett éri el Forrás: Eurostat

7 A GDP-arányos kamatkiadások alakulása: 2 százalékpont különbség a közép-európai országokhoz képest

8 Államadósság és kamatkiadások 1.A régiós átlagnál magasabb kamatkiadást – egymástól nem függetlenül – a nagyobb adósság és a magasabb finanszírozási költség okozza. 2.Ha a magyar implicit kamatláb a visegrádi szintre esne, akkor kamatkiadások 4,1%-ról 3,2%-ra csökkennének 3.Ha a magyar államadósság a visegrádi szinten lenne, akkor kamatkiadások 3,2%-ról 1,7%-ra csökkennének Azaz a magyar és visegrádi kamatkiadások közötti különbség kb. egyharmad- kétharmad arányban ered az eltérő finanszírozási költségekből és az eltérő adósságszintekből

9 Az elsődleges kiadási és bevételi szintek összehasonlításakor további korrekciók szükségesek A családtámogatások egy részét egyes országokban (Szlovákiában) adókedvezményként nyújtják, Az eltérő szja és tb-járulék kulcsok az állami alkalmazottak esetében eltérő mértékben növelik meg a költségvetés bevételeit és kiadásait, A magasabb áfa-kulcsok az állam által vásárolt javak és szolgáltatások esetében torzítják a kiadási és bevételi adatokat, Az EU-transzferek állam és magánszektor közötti elszámolása eltér az egyes országokban, A nyugdíjak adóztatása egyes országokban (Lengyelország) szintén jelentős eltérést okozhatnak.

10 A magyar kiadási szint szlováktól való eltérése mögött több tényező áll (2007-es adatok alapján) Forrás: Eurostat, illetve MNB-számítások

11 A módosított elsődleges kiadások különbsége mérséklődik Szlovákia és Magyarország között Forrás: Eurostat, illetve MNB-számítások Az alkalmazott korrekciók – jellegüknél fogva – kevésbé érintik a lakossági transzfereket (nyugdíjak, szociális kiadások), inkább az egyéb területeken (bérkiadások, dologi kiadások) jelentősek

12 Magyarország: fejlettségünkhöz képest magas szociális kiadások (2006) Forrás: Eurostat

13 Egyes lakossági transzferek: Magyarország a legtöbb kategóriában magasabb a visegrádi átlagnál Forrás: Eurostat, ESPROSS statisztika

14 Az állami egészségügyi kiadások várhatóan nagyon alacsony szintre süllyednek Forrás: Eurostat, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

15 A költségvetés kiadási szerkezete: jelentős változások ellenére maradnak eltérések Forrás: Eurostat, COFOG-osztályozás szerint, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

16 A költségvetés szerkezete és a gazdasági növekedés A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok alapján: –A sikeres kiigazítások esetében a fő hangsúly a kiadások csökkentésén van –A sikeres kiigazítás általában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás emelkedésével jár együtt –A növekedés szempontjából kívánatosabb a kiadásokon belül a folyó kiadások arányának csökkentése a tőkekiadások csökkentésével szemben –A gazdasági növekedést közvetlenebbül segítő, „produktív” kiadási tételek (oktatás, egészségügy, állami közszolgáltatások) előnyösebbek a kevésbé produktív kiadásokkal (szociális kiadások, nyugdíj) szemben –Az adórendszeren belül a munkát terhelő adók csökkentése kedvező hatású lehet Források: Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006 és 2008, MNB

17 A magyar kiigazítás néhány jellemzője A 2006-os kiigazítás néhány jellemzője: –A kiigazítás a kiadáscsökkentés mellett jelentős mértékben épít a bevételi oldalra is –Az adóék – a kívánatossal ellentétben – tovább emelkedett a kiigazítás eredményeképpen –Bizonyos kiadási tételeknél fontos eredmények mutatkoznak (állami létszám mérséklődés, ártámogatások, racionalizálás, stb.) –A produktív kiadások aránya az összes kiadáson belül erősen csökken, miközben a nem-produktív kiadásoké jelentősen emelkedik: Az egészségügyi kiadások jelentősen csökkennek A szociális kiadások GDP-arányosan némileg csökkennek, fejlettségi szintünkhöz képest azonban továbbra is magasak maradnak Az elmúlt évek jelentős nyugdíjkiadás-emelkedése lelassul, de a kiadásokon belüli súlya tovább nő

18 A kiadási szerkezet változása EDP-t elkerülő és EDP alá eső országokban (arányok a teljes elsődleges kiadásokon belül) Produktív kiadásokNem-produktív kiadások Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2008

19 Néhány zárógondolat 1.A magyar költségvetés kiadási oldala jelentősen eltér a regionális átlagtól, de a magas kiadási szint részben elszámolástechnikai tényezők következménye – bevételi és kiadási oldal együttes vizsgálata szükséges 2.A magas kamatkiadások kiszűrésével kisebb az elsődleges kiadásoknál jelentkező eltérés 3.A kiadási alapfolyamatokban a korrekciók (elszámolástechnika, kamat) után is jelentős az eltérés Magyarország és régiós versenytársai között 4.Az újraelosztás mértékében meglévő különbség ben várhatóan csökken, azonban az elsődleges kiadások közül különösen a szociális kiadásoknál, illetve a nyugdíjaknál továbbra is jelentősek maradnak az eltérések.

20 Zárógondolatok - folytatás A költségvetési egyensúly megteremtéséhez elkerülhetetlen a kiadások további csökkentése, azonban… … a szerkezet is számít, ugyanis a kiigazítás jelenlegi szerkezete nem optimális a hosszú távú gazdasági növekedés és ez által a fiskális fenntarthatóság szempontjából –Kiadási oldal: produktív kiadások csökkenése, magas szociális kiadások nem ösztönzik kellőképpen a foglalkoztatást; –Bevételi oldal: magas a munkát terhelő adók aránya; szűkek az adóalapok, „kevesen fizetnek sokat” A tartós egyensúly megteremtéséhez a jelenleginél kedvezőbb kiadási és bevételi szerkezet szükséges

21 Köszönöm a figyelmet!

22 A sikeresen kiigazító országokban általában nőtt a foglalkoztatottság, míg Magyarországon várhatóan csökken Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006

23 A sikeres kiigazításoknál gyorsuló gazdasági növekedés, Magyarországon erőteljes lassulás Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006

24 GDP-arányos szociális kiadások alakulása: magas szint mellett jelentős volatilitás Forrás: Eurostat, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

25 Nyugdíjak: emelkedő kiadások (összes nyugdíjkiadás a GDP százalékában)


Letölteni ppt "A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések