Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések 2006. február 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések 2006. február 28."— Előadás másolata:

1 A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések február 28.

2 2 Áttekintés A tanulmány célkitűzései Elemzési keret Adósság múltbeli alakulása Szimulációk

3 3 A tanulmány célja A kérdés aktualitása: fenntarthatóság, maastricht-i kritérium teljesíthetősége Az elemzési keret kialakításánál fontos szempont

4 4 Elemzési keret b: GDP arányos adósság g: reálnövekedés r: reálkamat pb: GDP arányos elsődleges egyenleg on: egyéb tételek nettó egyenlege rögzített paraméterek mellett: g>r : adósság konvergál : -pb(1+g)(g-r) g

5 5 Elemzési keret: r, pb, on Reálkamat (r): Forint reálkamat Deviza reálkamat + reálleértékelődés Elsődleges egyenleg (pb): fiskális politika által befolyásolható elsődleges egyenleg Egyéb (on): jegybanki (monetáris) eredmény (seigniorage, devizatartalék tartás költsége), privatizáció, adósságátvállalás

6 6 Módszertani probléma: a jegybanki eredmény kérdése Összetett, időben változó pénzügyi kapcsolat a jegybankkal: jegybanki „kamattranszfer” (’97-ig nullás állomány, ’97-től hosszú devizapozíció) jegybanki (kamat)eredmény része a folyó egyenlegnek Elsődleges és kamatjellegű tételek keverednek Megoldás: a jegybankmérleg és kormányzati adósság „transzformálása”

7 7 „Transzformált” államháztartás 1.A kormányzat és az MNB mérlegének a konszolidálása 2.A jegybank és a kormányzat mérlegének „átrendezése”: A monetáris bázis és a devizatartalék mellé piaci kamatozású állományok kerülnek a jegybank mérlegébe A jegybank pénzteremtésből származó nyeresége és a devizatartalék tartásának a költsége explicit módon megjelenik („Monetáris egyenleg”) A devizában történő eladósodás költségei explicitté válnak

8 8 Az MNB tényleges és képzetes kamategyenlege

9 9 Elemzési keret: egyenlet Fiskális elsődleges egyenleg Monetáris egyenleg Dinamikus komponensekDinamikus komponensek privatizáció Adósság átvállalás Nettó egyéb Dinamikus (reál) komponensek

10 10 A GDP-arányos adósságráta alakulása

11 11 A GDP-arányos elsődleges egyenleg Monetáris egyenleg

12 12 A reálkamat és reálnövekedés viszonya

13 13 Privatizációs bevételek (GDP %)

14 14 Hitelátvállalások (GDP%)

15 15 A szakaszok összefoglalása

16 Szimuláció – áttekintés 1.Feltételezéseink 2.A feltételezésekből adódó adósságstabilizáló elsődleges egyenleg 3.Az adósságstabilizáló és a várható elsődleges egyenleg viszonya különböző forgatókönyvek mellett – az adósságráta várható alakulása 4.Kockázatok bemutatása (makrogazdasági változók, kvázifiskális tevékenység) 5.Következtetések, eredmények

17 17 Feltételezéseink a gazdasági növekedés, és az infláció az IJ előrejelzése alapján, azt követően a potenciális GDP-növekedésnek megfelelő 3,8%-ot, illetve az árstabilitást jelentő 3%-ot vettük figyelembe reálkamatokat a forward hozamgörbe és a várható infláció alapján számoltuk az alábbi táblázat az alapesetben használt feltételezéseinket mutatja

18 18 Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg Meghatározó a forint reálkamat, és a reálnövekedés, illetve átmenetileg a privatizációs bevételek

19 19 Az adósságrátára ható tényezők várható alakulása Átlagosan – a privatizációs bevételeket leszámítva – 0,5-0,7 százalékos elsődleges hiány engedhető meg

20 20 Különböző forgatókönyvek feltevései I. Szinten maradó elsődleges egyenleg 2007-től a 2006-os szinten stabilizálódó elsődleges egyenleg a., alap b., emelkedő hozamok (2007-től +100 bázispont) II. Lassú kiigazítás 2006 után az elsődleges egyenleg 0,5 százalékponttal javul évente III. Gyors kiigazítás 2006 után megtörténik a fiskális konszolidáció, és az elsődleges egyenleg nullára csökken, majd azon a szinten marad Ebben az esetben a hozamok nem a jelenlegi hozamgörbe alapján alakulnak, hanem konvergálnak az euróhozamokhoz, és 2010-re a forint- és euróhozamok megegyeznek Ez alapján az adósságstabilizáló egyenleg nagysága is kedvezőbb lehet az alacsonyabb reálkamtszint miatt

21 21 Az adósságráta várható alakulása A különböző forgatókönyvek közül csak a gyors kiigazításnál fordul meg az adósságráta emelkedése (illetve a KP esetén csak később) A mérséklődő pályára álláshoz 2007-ben megközelítőleg 3,5 százalékpontos kiigazítás kellene az elsődleges egyenleg szintjén

22 22 A lassú kiigazítás forgatókönyve melletti kockázatok

23 23 Kockázatok: kvázifiskális tevékenység, szélesebb értelemben vett elsődleges egyenleg

24 24 Kockázatok: kvázifiskális tevékenység hatása az adósságrátára MÁV, BKV, autópálya-építéssel kapcsolatos felhalmozott adósság nagysága 2005 végén kb. 2,5%, míg 2006 végén 4-4,5% körül várható a tényleges átvállalások nagysága 2005-ben 0,8%, 2006-ban 1,0%

25 25 Szimulációs összefoglalás A szimulációkból adódó – hosszútávon fenntartható – szükséges kiigazítás nagysága a GDP százalékában

26 26 Következtetések Változatlan költségvetési politika mellett a GDP-arányos államadósság további gyors növekedésére lehet számítani. A kilencvenes évek közepével ellentétben a privatizáció és az infláción keresztüli adóztatás már csak korlátozottan tud hozzájárulni az adósságráta csökkentéséhez A kvázifiskális adósság halmozódása, illetve jövőbeli esetleges átvállalása tovább növeli az adósságrátát és csökkenti a fiskális politika mozgásterét. Az eladósodás megállításához körülbelül a GDP 3,5 százalékával kellene csökkentetni a költségvetés kamatfizetések nélküli hiányát 60%-os maastrichti szintet teljesítésére 2008-ig minimális esély van, inkább a csökkenő dinamika a reálisan elérhető cél

27 27 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések 2006. február 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések