Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008."— Előadás másolata:

1 Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium augusztus 29. Budapest

2 2 Tartalom  Munkát terhelő adók és foglalkoztatás  Közgazdasági elmélet  Magyarországi empíria  Policy ajánlások  Fekete és szürke foglalkoztatás  Negatív és pozitív következmények  Feketemunka (nem bejelentett foglalkoztatás)  Szürkebérezés (aluljelentett bérek)  Következtetések

3 3 Béradók, munkakereslet és -kínálat Munkakereslet: teljes bérköltség függvénye Munkakínálat: nettó bér függvénye Béradók csökkentik a munkakeresletet és munkakínálatot Minél rugalmasabb a kereslet ill. a kínálat, annál kisebb a foglalkoztatás (adott adóék mellett) bérktség nettó bér Bér (w) Kínálat (Ls) Kereslet (Ld) Munkaerő (L) adó E E*

4 4 Béralku – a bérköltség komponensei A („szuperbruttó”) bérköltség komponensei: –Bruttó bér Nettó bér SZJA és munkavállalói járulék –Munkaadói járulék (tételes EHÓ, %-os járulék) Alku a bruttóról szól, de a felek döntése a teljes bérköltségen ill. a nettó béren alapul. Középtávon: nincs jelentősége, ki fizeti az adót / járulékot (Nickell, 2004) Rövidtávon: munkaadói járulék csökkentése közvetlenebbül csökkenti a teljes bérköltséget, és serkenti a munkakeresletet

5 5 Adóék Magyarországon Munkát terhelő adók implicit adókulcsa több mint 5 %ponttal az EU- átlag felett A minimálbér adóéke is magas 2szeres minimálbér utáni szabály nélkül az adóék progresszív Foglalkoztatás alacsony (7%ponttal az EU-átlag alatt)

6 6 Empíria: foglalkoztatási hatások Magyarországon Munkakínálat bérrugalmassága alacsony (sőt akár negatív is lehet!) (Galasi, 2002) Munkakereslet bérrugalmassága: –Az utóbbi években a fejlett piacgazdaságokra jellemző értékek (Kőrösi, 2005) –A képzetlenek iránti kereslet rugalmassága jóval erősebb a képzettek irántinál (-0,5 vs. -0,2) (Köllő, 2001) –A minimálbér-emelés erőteljesen csökkentette a képzetlen munkaerő foglalkoztatását Az adók elsősorban a munkakereslet csökkentésén keresztül fejtik ki torzító hatásukat

7 7 Adók és gazdasági növekedés: általánosabb szempontok Kérdés: adott költségvetési bevételt lehet-e a béradóknál kevésbé torzító adókkal beszedni? Optimális adózás elméletek feltevésektől függően különböző eredményekre vezethetnek –Ramsey, Mirrlees, Atkinson-Stiglitz, Diamond, Valentinyi, Conesa stb. Empirikusan, az adók sorrendje a növekedésre kifejtett hatásuk szempontjából (OECD, 2008): –társasági nyereségadók –munkát terhelő adók –fogyasztási adók –ingatlanadók

8 8 Policy ajánlások IMF (2007), OECD (2007), IMF (2008, Lengyelo) Munkát terhelő elvonások, elsősorban a munkaadói járulékok csökkentése Képzetlenek iránti kereslet rugalmasabb → –a képzetlenek célzott járulékcsökkentésére lehet szükség (pl. tehó eltörlése) –nem érdemes a minimálbért emelni A fekete / szürkegazdaság jelenléte megváltoztatja-e ezeket a következtetéseket?

9 9 Az adóeltitkolás Csökkenti az adózás által okozott rést (E * -E) (lényegében a torzítás egy mérőszáma) Megengedi olyan tevékenységek informális folytatását, amelyek a túlszabályozás és túladóztatás folytán legálisan nem kifizetődők Ugyanakkor magas adókulcs szükséges a bevétel beszedéséhez (ördögi kör alakulhat ki) Produktív helyett nem produktív innováció Újraelosztás eltérítése

10 10 A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás fokozatai Nem bejelentett munka (fekete foglalkoztatás) Részben (szja vagy tb) bejelentett munka Aluljelentett bér –Formálisan minimálbéres foglalkoztatás (szürke foglalkoztatás) –Minimálbér feletti, a valóságosnál kisebb bejelentett bér Rendszeres munka alkalmi munkavállalói könyvvel Színlelt szerződés Színlelt részmunkaidős foglalkoztatás + adóelkerülés: ebédjegy, osztalékként adózik stb.

11 11 Feketemunka Magyarországon: becslési eljárás Diszkrepancia módszerrel –Előzmények: Sík (1995), Ádám-Kutas (2004), Augusztinovics-Köllő (2007) Fekete foglalkoztatás = KSH munkaerőfelmérés (MEF) szerinti foglalkoztatás - ONyF szerinti (bejelentett) foglalkoztatás Adatforrások: –KSH MEF: önbevallás alapján (ILO definíció) méri a foglalkoztatást kb. 60 ezer egyén a mintában –ONyF: aki nyugdíjjárulékot fizetett valamilyen munkavégzésre irányuló szerződés után kb. 150 ezer éves egyén a mintában –Mindkettő: évekre, panelben kor, nem, foglalkozás, régió információk

12 12 Feketemunka: főbb eredmények (Elek-Scharle-Szabó-Szabó, 2008)  ben stabilan 22% körül  férfiak aránya jóval magasabb  különösen éves korcsoport  Közép-Magyarország és Észak-Alföld  építőipar, sofőrök, személyi szolgáltatások

13 régiónként

14 14 lakossági szolgáltatásokban (alkalmazottak)

15 15 Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a minimálbéresek? Minbéresek vagy az alattiak száma (ONyF adatok, 2004): –kb. 500 ezer (átlagos létszám) –kb. 620 ezer (kumulált létszám) Mérési eltérések okai: –Kumulált vs. átlagos adatok –Éves szinten vs. havi szinten minimálbér alattiak –Foglalkoztatottság definíciója 2004-es adatok APEH (kum.) ONyF (kum.) ONyF (korr) Legfeljebb minbér (ezer fő) Össz. (ezer fő) Max. minbér (%) 30,134,517,6

16 16 Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a fiktív minimálbéresek? Tonin (2007): fogyasztás és jövedelem adatok alapján következtet a szürkebérezés jelenlétére Krekó és P. Kiss (2007): 5 fő feletti és 5 fő alatti vállalatok bérezésének összehasonlítása Elek és Szabó (2008): béreloszlás szétválasztása csaló és nem csaló részre a 2003-as bértarifa felvétel alapján, egyéni jellemzőkkel Megj.: ben a pontosan minimálbéresek aránya jelentősen csökkent az ösztönzők változása miatt –Szakképzett bérminimum –Minimálbérnél kissé magasabb bér fizetése (rejtőzködés) De a motivációk valószínűleg 2003 óta nem változtak lényegesen

17 17 Béreloszlás foglalkozási csoportonként

18 18 Double hurdle becslés Termelékenységi bér: –y = Xβ+u Megfigyelt bér: –y * =y ha Xβ+u>0 és Z  +v>0 Előzetes transzformáció szükséges a bérek feltorlódása miatt Modell ML-módszerrel becsülhető

19 19 Főbb eredmények (Elek-Szabó, 2008) Aluljelentés valószínűsége nagyobb: –Szabadúszó, készpénzes fizetésű, kereskedelmi jellegű foglalkozásokban –Hazai tulajdonú cégeknél –Budapesten és községekben –Kisebb vállalatoknál 2003-ban a minimálbéresen bejelentettek 50-60%-a aluljelentett, de egy jelentős részük csak kis összeget kapott zsebbe és az aluljelentő csoportok elég jól behatárolhatók

20 20 Becsült és bejelentett bér különbsége a minimálbéresekre Prediktált bér mediánja a minimálbérnél kb. 50%-kal nagyobb Korlátozott többletbevétel a szürkebérezés fehéredéséből –Köllő (2008) hasonló számításai alapján a GDP legfeljebb 1,3%-ának megfelelő többletbevétel várható, ha minden minimálbéres a valós bérén dolgozna De: öt fő alattiak (Köllő, 2008 vs. Krekó és P. Kiss, 2007)?

21 21 Aluljelentés valószínűsége és prediktált bérkülönbség foglalkozási csoportonként

22 22 Következtetések  Feketemunka magas  tb egyensúly  igazságosság (részvétel a közteherviselésben)  időskori szegénység  munkabiztonság és jogvédelem  Fekete- és szürkebéresek aránylag jól körülhatárolhatók egyéni jellemzők alapján  Minimálbér (ill. bérköltségének) emelése nem hatékony fehérítő eszköz, kiárazhat alacsony termelékenységű munkát  + ktgvetésnek sem feltétlenül jó (Halpern et al., 2004)  Helyette ellenőrzés erősítése (OECD, 2007; Világbank, 2008)

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések