Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejezetek a felügyelés történetéből Balogh László, alelnök PSZÁF 2010. december 16. 1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejezetek a felügyelés történetéből Balogh László, alelnök PSZÁF 2010. december 16. 1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete."— Előadás másolata:

1 Fejezetek a felügyelés történetéből Balogh László, alelnök PSZÁF december Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

2 ELŐZMÉNYEK:  Két szintű bankrendszer megteremtése (1987. január 1.)  Biztosítói monopol helyzet megszüntetése (1986)  Az értékpapír kibocsájtás csírái (vállalati kötvények – ÁFB – 1980-as évek elejétől)  A PM-ben létrejön:  az Állami Bankfelügyelet – első fokú államigazgatási szervként  az Állami Biztosításfelügyelet - első fokú államigazgatási szervként  Az ezekről szóló MT rendelet még 1-1 oldal… 2 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

3 Bankfelügyelés szabályozási kezdetei:  szeptemberétől egyszerű prudenciális szabályok (PM rendelet):  Likvid eszközök aránya  Nagykockázati limit  Lejárati összhang  Vezető állásúakra vonatkozó előírások  Felügyeleti díj fizetés (évi kamat- és jutalékbevétel 1 ezreléke!) 3 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

4  1990: Értékpapír törvény  Létrejön az Állami Értékpapír Felügyelet (önállóan)  Megteremtődik az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának feltételrendszere  Megalakul a Tőzsde  40 év után az első vállalati részvények nyilvános kibocsátása ….(IBUSZ)  A kisbefektetők ismerkedése a részvényekkel 4 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

5 Állami Bankfelügyelet PM-ben Államigazgatási szerv Döntései fellebbezhetőek másodfokon Állami Biztosításfelügyelet PM-ben Államigazgatási szerv Döntései fellebbezhetőek másodfokon Állami Értékpapír Felügyelet Önálló Államigazgatási szerv Döntései nem fellebbezhetőek, csak bíróság előtt támadhatóak meg 5 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

6 pénzintézeti törvény  átfogó pénzintézeti törvény (alapvető, részletezett prudenciális szabályok) Állami Bankfelügyelet  Önálló Állami Bankfelügyelet - PM-en kívülre kerül  Bankfelügyeleti Bizottság irányítja (9 tagú, tárcanélküli miniszter vezeti)  Jogosult bankfelügyeleti rendelkezés kiadására  Jogosult bankfelügyeleti rendelkezés kiadására (1996-ig)  : hitelkonszolidáció, adóskonszolidáció, bankkonszolidáció  1995: Bankprivatizációs folyamat kezdete  Megkezdődik a bankrendszer, biztosítási rendszer nemzetköziesedése  Bankfelügyelet aktivizálódik, de passzív marad nemzetközi színtéren  A másik két felügyelet már fokozatosan bekapcsolódik a nemzetközi felügyeletközi együttműködésbe 6 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

7 1993: törvény az önkéntes pénztárakról1994: Pénztárfelügyelet létrejötteImmár 4 felügyelet a pénzügyi szektorban!1996: Átfogó biztosítási törvény 1996: forint konvertibilitás létrejötte, új törvény a devizaliberalizációról 1996: Magyarország az OECD tagjává válik (Csehországgal és Lengyelországgal együtt) – folyó- és tőkeműveletek liberalizálása A hazai pénzügyi szektor fokozatos nyitása a nemzetközi piacok irányába, a nemzetközi verseny fokozatos megjelenése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 7

8  Egyes pénzügyi szolgáltatások fokozatos, 1999-ig tartó liberalizációja az OECD térségre vonatkozóan, fiókalapítás lehetővé tétele (szigorú feltételek mellett)  Biztosítási szolgáltatások liberalizációja  Ezekkel a lépésekkel előkészületek az EU integrációra – EU csatlakozási kérelem 1999  A hazai pénzügyi tevékenység és intézményrendszer fokozatos beágyazódása a globális folyamatokba  A felügyelés (főként a bankszektorban) nem követte a szektor nemzetköziesedését - félelem a fiókosodástól Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 8

9 1997. január 1: Új hitelintézeti törvény – az univerzális bankok működésének lehetővé tétele A Bankfelügyelet és az Értékpapírpiaci Felügyelet összeolvad Létrejön az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) A Bankfelügyeleti Bizottság megszűnik Felügyeleti rendelkezési jog megszűnik Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 9

10 10 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Államigazgatási szerv Döntései már csak bíróságon támadhatóak meg Egy fedél alatt, de szektorális integráció nem történik Állami Biztosításfelügyelet PM-ben Elsőfokú államigazgatási szerv Döntései fellebbezhetőek másodfokon Állami Pénztárfelügyelet Elsőfokú államigazgatási szerv Döntései fellebbezhetőek másodfokon

11 1998: Dél-kelet ázsiai pénzügyi válság1999: Orosz pénzügyi válság1999: az euro bevezetése számlapénzként 11 országban A kockázatok, tranzakciók egyre inkább átlépik a szektorális és földrajzi határokat Megjelenik és terjed az integrált pénzügyi felügyeleti modell (Dánia, Norvégia, Svédország, UK) Az EU szabályozás hatása egyre erősebb pénzügyi szabályozásunkra – harmonizációs folyamat kezdete Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 11

12 A magyar pénzügyi piacot egyre inkább a szektorokon átnyúló pénzügyi csoportok dominálják A magyar hitelintézeti- és biztosítási szektor meghatározó része külföldi tulajdonosok által kontrollált Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU-val A felügyeleti struktúra inhomogén és fragmentált, eltérő a jogi státuszuk, divergens a célrendszerük, egymással együttműködésük minimális Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 12

13 A csoportok aránya a pénzügyi szektorban (%) 79,181,883,2 Éves növekedésük(%) n.a18,320,4 A pénzügyi csoportok száma 2120 Hozzájuk tartozó pénzügyi vállalkozások száma Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 13

14 FSAP A megalakulás pillanatában FSAP (IMF-WB) kísérleti átvilágítás – ajánlások a nemzetközi felügyeleti normák eléréséhez Funkcionális felépítés Felügyeleti módszerek harmonizálása, de nem uniformizálása!A felügyelet nemzetközi áramlatokba való érdemi bekapcsolása Kétoldalú MoU-k létrehozása partnerfelügyeletekkel; legyen párbeszéd az anya felügyeletekkel! Felügyeleti adatok nemzetközi szakmai átadása hazai jogi feltételeinek megteremtése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 14

15  A konszolidált felügyelés alapjainak megteremtése  Egységes felügyeleti módszertan kialakítása  A kockázatalapú felügyelés alapjainak kialakítása  A kockázatok meghatározása: bottom up (felügyelők, monitoring) és top down (elemzés) alapon  A vizsgálatok mélységének, szélességének és súlyponjainak előzetes meghatározása  A pénzügyi joganyag harmonizálásának kezdeményezése  Felügyeleti szakmai ajánlások rendszerének kialakítása Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 15

16  A felügyeleti önállóság és függetlenség számos elemének biztosítása,  Működési  Gazdálkodási  Személyi  Szabályozási  Több nekifutás a rendelkezési jog biztosításához, az a politika falába ütközik (2/3)  Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése – kétoldalú együttműködési megállapodások  Érdemi szakmai párbeszéd, konzultációk folytatása külföldi társfelügyeletekkel, ezek fokozatos beépülése a napi felügyelésbe – nemzetközi beágyazottság  Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, IOSCO, IAIS, EU munkakapcsolat, Integrált felügyeletek csoportosulása Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 16

17  A konszolidált (csoportszintű) felügyelés követelménye  A hazai csoportok konszolidált felügyelése értelmezhetetlen nemzetközi együttműködés nélkül – csoportok zömének székhelye külföldön  Újabb felügyeletek integrálódnak Európában: Ausztria  Észtország, Belgium, Németország, Írország, Ausztria, Hollandia, stb. ..és a világban:  Korea, Japán,  Felkészülés az EU csatlakozásra – Peer Review  A teljes EU jogharmonizáció megkezdése a csatlakozás előkészítéseként Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 17

18  Bekapcsolódás a Lámfalussy Bizottságok munkájába  3L3 Bizottságok:  CEBS  CESR  CEIOPS  3L3 ajánlások, iránymutatások, irányelvek kidolgozása, beépítése a hazai felügyelési gyakorlatba,  a magyar tapasztalatok megosztása a 3L3 bizottságokban Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 18

19  2003: PSZÁF: erős, követelmények szerinti függetlenség  Politikai indíttatások - túl szenzitív felügyeleti vizsgálatok?  A felügyelet vezetőjét a törvény védi, elmozdítása egyszerű eszközökkel nem lehetséges  A PSZÁF törvény átszabása – Lex Szász  Alkotmányossági kifogások, AB részben helyt ad  Erős EKB kifogás (még EU-n kívül vagyunk) +(OECD, EU Bizottság) – ignorálva  Az EU tagságunk 8. napján az új PSZÁF trv. lép életbe  Jelentős visszalépés a korábbi intézményi önállósághoz képest, az intézmény és a jogkörök tudatos gyengítése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 19

20  A Felügyeleti Tanács és a Hivatal szétválasztása  A policy-alakítás és az operatív működés elkülönítése  Tisztázatlan határvonalak, jogkörök elvonása  Később számos működési zavar forrása  Még a függetlenség látszatát is kerüli a törvény  Erős alárendeltség a Pénzügyminisztériumnak  Negyedéves jelentéstételi kötelezettség a PM-nek – a miniszter jogosult a felügyelet működési hiányosságainak kijavítására felszólítani  A PSZÁF SZMSZ módosítását is a miniszternek kell jóváhagynia  Később: kormányhivatali státusz Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 20

21  Helyszíni vizsgálatok megszüntetése nem- helyszíni vizsgálatának  A kockázatok követésének, a felügyelés nem- helyszíni vizsgálatának majdnem kizárólagossá tétele  Erős igazodás a kormányzati és az iparági elvárásokhoz, követelményekhez  Kettős szorításban: „government and industry capture”  Az erős kormányzati gyámság miatt a szükséges felügyeleti lépések késlekedése, elmaradása vagy bizonytalan jellege  Az önállóság gyengítése = a felelősség gyengítésével És jön a válság … és az IMF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 21

22  Kettős irányítás nem hatékony, ki kell iktatni  A felügyeleti függetlenség erősen sérült – helyreállítása szükséges (autonóm szervezet)  Súlyos hiba a helyszíni vizsgálatok kiiktatása, vissza kell azokat állítani  A 8 legnagyobb bankcsoport gyorsított, ütemezett átfogó (helyszíni vizsgálatot is involváló) vizsgálata egy év alatt Pénzügyi Stabilitási Tanács  A makroprudenciális és mikroprudenciális megközelítés erős intézményesített összehangolása – Pénzügyi Stabilitási Tanács  Rendeletalkotási jog megteremtése a PSZÁF számára január 1-től már új PSZÁF törvény – válaszkísérlet az IMF kritikákra és szempontokra (a rendelkezési jog azonban hiányzik) – visszatérés a 2003-as alapokhoz Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 22

23 2011. január 1 – új korszak kezdete itthon és Európában  Új PSZÁF törvény  Alkotmányos intézmény  Rendeletalkotási joggal  Erős függetlenség  Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (  Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS), az Központi Bankok Európai Rendszere mintájára  Az Európai Felügyeleti Hatóságok (ESAs)  EBA  ESMA  EIOPA  Nemzeti felügyeleti hatóságok A felügyeleti integráció újabb fokozata európai szinten!  ESRB (Európai Rendszerkockázati Tanács) – makroprudenciális funkció Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 23

24  Szabályozói jog: tartalommal való megtöltése  A törvényben meghatározott tárgykörökben  Egyeztetési, konzultációs kötelezettség  Supervisorból regulator - összhang  Fogyasztóvédelmi szerepkör növekedése  Bizalom helyreállítása elengedhetetlen, a szektor érdeke is  Transzparencia, kiszámíthatóság növelése  Szabályozási kezdeményezések  Pénzügyi kultúra  Együttműködés a civil szervezetekkel: országos lefedettségű tanácsadói, tájékoztató hálózat  Békéltető Testület – vitás helyzetek gyors, hatékony, alacsony költségű, pártatlan rendezése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 24

25  Bekapcsolódás az Európai Felügyeletek munkájába, a PSZÁF megfelelő pozicionálása  EU magyar elnökség – aktív szerepvállalás  Az európai jogalkotási folyamatban (NGM-mel)  Az ESA-k létrehozatalában és beindításában  Az EU-n belül a régió felügyeleteivel való szorosabb szakmai együttműködés kialakítása  a host ország érdekeinek erősebb megjelenítése  a host-host együttműködés erősítése  A piaci szereplőkkel való párbeszéd, konzultációs szerep erősítése  Solvencia2, Basel3, CRD4, QIS5 – nemzetközi szabályozási kihívások Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 25

26  20 év alatt a fejlődés trendvonala felrajzolható, kisebb-nagyobb törésekkel és itt-ott késedelemmel  3 fő fejlődési vonal:  Fokozatos intézményi függetlenedés,  Intézményi integrálódás – konszolidált felügyelet  Fokozatos nemzetköziesedés a felügyelésben  A szűken vett (hagyományos) prudenciális felügyelés fokozatosan tágul - kiegészül: fogyasztóvédelem, IT felügyelés, AML, belső modellek validációja stb.  A compliance típusú felügyelés folyamatosan elmozdul a kockázatalapú, proaktív felügyelés felé Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 26

27 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 27


Letölteni ppt "Fejezetek a felügyelés történetéből Balogh László, alelnök PSZÁF 2010. december 16. 1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések