Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

16/2.  Mit is jelent a hullám?  Minden olyan változás/zavar/rezgés (mechanikai, elektromágneses, termikus stb.) amely valamilyen közegben továbbterjed.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "16/2.  Mit is jelent a hullám?  Minden olyan változás/zavar/rezgés (mechanikai, elektromágneses, termikus stb.) amely valamilyen közegben továbbterjed."— Előadás másolata:

1

2 16/2.  Mit is jelent a hullám?  Minden olyan változás/zavar/rezgés (mechanikai, elektromágneses, termikus stb.) amely valamilyen közegben továbbterjed

3 16/3.  Hogyan csoportosíthatók a hullámok?  1.) A bennük végbemenő változás jellege szerint: - Mechanikai hullámok pl.: hanghullám - Elektromágneses hullámok pl.: látható fény  2.) Közeg szerint:  vonal menti hullám (pontsoron terjedő = egydimenziós hullám) pl.: gumikötélnél  felületi hullám = kétdimenziós hullám pl.: víz felületén kialakuló hullám  térbeli hullám = háromdimenziós hullám pl.: hanghullám

4 16/4.  3.) Rezgés iránya szerint:  transzverzális hullám (a rugalmas közeg részecskéi a hullám terjedési irányára merőleges irányban rezegnek)  longitudinális hullám (a rugalmas közeg részecskéi a hullám terjedési iránya mentém rezegnek)

5 16/5. Hullámjelenségek  I.) Hullámok visszaverődése - ha a hullám valamilyen felületnek ütközik, és az addigi irányba nem tud továbbhaladni pl.: - a tenger hullámai visszaverődnek egy meredek sziklafalon (felületi hullám) - egy gumikötélen terjedő hullám a kötél végét elérve visszaverődik (vonal menti hullám) - hegyek között járva gyakran visszhangot hallhatunk (térbeli hullám)

6 16/6. 1.) Vonal menti hullámok visszaverődése (pontsoron terjedő hullámok)  Példa: gumikötél a) Rögzített végről: - a hullám ellentétes fázisban verődik vissza - a hullámban terjedő energia a visszaverődés után is megmarad

7 16/7. b) Szabad végről: - a hullám azonos fázisban verődik vissza - amikor a zavar elérkezik a szabad véghez, akkor a rugalmatlan kapcsolat miatt nincs olyan erő, amely ellentétes fázisba lendítené a gumikötelet

8 16/8. 2.) Felületi hullámok és azok visszaverődése (kétdimenziós hullámok) pl.: vízbe hulló csepp által keltett felületi hullámok

9 16/9. 3.) Térbeli hullámok visszaverődése pl.: delfinek - A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül - A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik ( Hz-nél magasabb frekvenciájú hangok) - A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel

10 16/10. pl.: tihanyi apátság - A Visszhang-dombon állított,, echó-kőtől ’’ (az echo latinul visszhangot jelent) elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot

11 16/11.  II. ) Hullámok törése - amikor a hullám egy új közeg határát eléri… - a hullám egy része visszaverődik, - másik része behatol a közegbe, ahol általában megváltozott terjedési iránnyal halad tovább (megtörik a haladási iránya) - az új közegben eltérő terjedési sebességgel ezért eltérő hullámhosszal de azonos frekvenciával terjed a hullám - Mechanikusan sűrűbb közegben –> a mechanikai hullám gyorsabban terjed - Mechanikusan ritkább közegben –> a mechanikai hullám gyorsabban terjed

12 16/12.  III. A hullámok elhajlása = diffrakció - csak térbeli és felületi hullámoknál figyelhető meg. (vonal menti = egydimenziós hullámoknál nem!) - a hullámelhajlás jelensége – a résen áthaladó hullámok az árnyéktérbe is képesek eljutni ( „egyenes vonalú” terjedésük miatt nem tudnának) - Még kisebb rés -> még jobban bejutnak a hullámok - a nyílás pontszerű hullámforrásként viselkedik (körhullám indul ki belőle) – Huygens – Fresnel elve.

13 16/13.  a kisméretű rések kis körhullámok (elemi hullámok) kiindulópontjai

14 16/14.  IV. Hullámok interferenciája - egymással találkozó hullámoknak egymásra való kölcsönös behatása - a vízfelszínen keltett zavar hullám formájában, táguló koncentrikus körökben terjed tovább - Ha több, egymáshoz közeli helyen is zavart keltünk, a koncentrikus körök egy idő után összeérnek, a hullámok „találkoznak” - a hullámok mintegy „összegződnek”, szuperponálódnak - A hullámok erősítik egymást, ha azonos fázisban találkoznak - A hullámok gyengítik egymást ha ellentétes fázisban találkoznak

15 16/15.  V. A Doppler-jelenség - a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás - a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest való mozgása alakítja ki - a megfigyelő ilyenkor eltérő rezgésszámú hullámot észlel pl.: - mozgó jármű hangjának változása - a kocsi hangja hirtelen mélyebb lesz ahogy elhalad mellettünk azaz a hanghullám frekvenciája lecsökken

16 16/16.  V. A hangrobbanás - Azt a hangjelenséget, amikor a hullámforrás megelőzi a feltorlódott hullámfrontokat, hangrobbanásnak nevezik - Ez a jelenség figyelhető meg a felgyorsuló szuperszonikus repülőgépek hangjánál is, amikor azok átlépik a hangsebességet Készítette: Huszta Szabolcs

17 16/17. Készítette: Huszta Szabolcs 11/B


Letölteni ppt "16/2.  Mit is jelent a hullám?  Minden olyan változás/zavar/rezgés (mechanikai, elektromágneses, termikus stb.) amely valamilyen közegben továbbterjed."

Hasonló előadás


Google Hirdetések