Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1/19 Az egészségügyről másként: az egészségügy hatása a gazdaságra, versenyképességre Dr. Kincses Gyula Főigazgató 2005. január.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1/19 Az egészségügyről másként: az egészségügy hatása a gazdaságra, versenyképességre Dr. Kincses Gyula Főigazgató 2005. január."— Előadás másolata:

1 1/19 Az egészségügyről másként: az egészségügy hatása a gazdaságra, versenyképességre Dr. Kincses Gyula Főigazgató január.

2 2/19 A korszerű gazdaságok jellemzői Tudás-intenzív: nem a természeti erőforrások léte, hanem a hozzáadott érték a meghatározó. Tőke-intenzív Infrastruktúraigényes: az infrastruktúra fogalma ma már kibővített értelmezésű (egészségügy, oktatás, kultúra), és nem redukálható az autópályára, telefonra.

3 3/19 A szemléletváltás szükségessége I. A fejlett országok GNP-jének egyre nagyobb hányadát a szolgáltatások adják, és ezen belül folyamatosan nő a humán szolgáltatások súlya. A demográfiai és a morbiditási trendek ezen belül is felértékelik az egészségügyi-szociális terület szerepét. A nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünket alapvetően meghatározza az egészségügyi szolgáltatások minősége, korszerűsége.

4 4/19 A szemléletváltás szükségessége II. Az egészségüggyel kapcsolatban alapvető szemléletváltásra van szükség. Az egészségügy nem a gazdaság keresztje, fékje, hanem a korszerű gazdaság motorja. Az egészségügy a világban dinamikusan fejlődő húzóágazat, hatása a hadiiparéval vetekszik: –stratégiai jelentőségű, –innováció-igényes, –tudás- és tőke-intenzív korlát nélküli szükséglet mellett. Tudásalapú társadalomban nemcsak a tudást kell fejleszteni (K+F), hanem a tudás hordozóját, alkalmazóját alapvető erőforrásnak kell tekinteni, és a munkaerő „karbantartását” is meg kell oldani.

5 5/19 A szemléletváltás szükségessége III. Az egészségügyi szolgáltatások piaca folyamatosan bővül, mert felértékelődik az egészség, az életminőség kérdése. Nem mindegy, hogy ezen a nemzetközi piacon hogyan pozícionáljuk magunkat. (Az előző boom- ból -informatika- kimaradtunk, itt jó eséllyel indulhatunk!) A magyar egészségügy értékelhető és jól hivat- kozható tradíciókkal rendelkezik (Semmelweis, a Nobel-díjasaink, stb.). Az egészségügy kiszolgáló háttéripara (gyógyszeripar, orvosi műszeripar) már ma is a világ gazdaságának meghatározó ágazatai. Ezek fejlődése nem lehetséges működőképes, hatékony, korszerű egészségügy nélkül.

6 6/19 A formálódó új szemlélet „Az EU jövőbeli gazdasági növekedése és fenntartható fejlődése az egészségügyi befektetéstől függ. Az egészség egy versenyképes gazdaság produktív tényezőjét képezi.” Markos Kyprianou, az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi főbiztosa European Voice Egészségügyi Konferencia, január 20.

7 7/19 Az egészségügy főbb versenyképesség-fokozó hatásai

8 8/19 Az egészségügy főbb versenyképesség-fokozó hatásai 1.A munkaerő hatékonyságának, rendelkezésre állásának javítása 2.Gazdaságélénkítés 3.A gazdaság terhelésnek csökkentése 4.Tőkevonzás, tőke-befogadás segítése 5.Korlátlan foglalkoztatási potenciál 6.Magyarország „pozícionálása”: a térségi vezető szerep kialakulásának segítése 7.Társadalmi kohézió erősítése

9 9/19 A munkaerő jobb kihasználása Az aktív korú, magasan képzett munkaerő munkaképességének, „rendelkezésre állásának” javulása: –a korai halálozások csökkentésével (prevenció és eredményes gyógyítás), –a gyorsabb gyógyulással (betegségben töltött idő lerövidítése a jobb gyógyítással), –eredményesebb rehabilitációval: munkaképesség visszaszerzése (eredményes rehabilitáció és átképzés), –a korszerű ápolási rendszerek tehermentesítik az aktív lakosságot az ápolási feladatoktól. A munkaképes kor kitolása az egészségben tartással.

10 10/19 Gazdaságélénkítés (GDP növelés) I. Munkahelyteremtés –Új munkahelyek, elsősorban a határterületeken (gyógyturizmus, ápolás- gondoskodás, egészségipar, háttéripar). A kvalifikált munkaerő itthon-tartása (ágazaton belül és kívül) Piacbővítés –Egészségügyi szolgáltatási piac növelése (gyógy-idegenforgalom, regionális vezető szerep az egészségügyi ellátásban, stb.) –Termékpiac (műszer-, gyógyszeripar fejlesztése) –Egészségipar (egészségturizmus, wellness, bio-élelmezés, fitness, szabadidő sport, stb.)

11 11/19 Gazdaságélénkítés (GDP növelés) II. Magyarország szerepe átalakul a nemzetközi munkamegosztásban. Az olcsó munkaerőre épített stratégia lejárt, ma már a képzett, megbízható rendelkezésre állású (egészséges) munkaerő alapozza meg az új szerepet. Additív hatások –fokozza a kis-középvállalkozások bekapcsolódását, –elősegíti a korszerű technológiák megjelenését, –igényli az oktatás színvonalának emelését, –magas a korszerű informatikai igénye.

12 12/19 A gyógy-idegenforgalom jelentősége A gyógy-idegenforgalom fejlődése adhat lehetőséget: a felesleges egészségügyi kapacitások jobb kihasználására, az egészségügy jövedelempozíciójának javítására, az innovatív technikák költséghatékony működésére, az idegenforgalmi kapacitások jobb, négy évszakos kihasználására.

13 13/19 A gazdaság terhelésnek csökkentése Az eddigi defenzív taktika (az egészségügy jelenlegi nem hatékony szerkezete és működése melletti utólagos hiányfinanszírozás) a költségvetés folyamatos terhe. Az egészségügy korszerű, offenzív szemlélete ad arra esélyt, hogy az egészségügy egy fenntartható fejlődési pályára álljon, és a költségvetésnek ne terhe, hanem támasza legyen.

14 14/19 Tőkebefogadás A korszerű infrastruktúra meghatározó eleme az egészségügyi ellátás minősége, korszerűsége. A tágabb értelemben vett infrastruktúra meghatározza azt, hogy milyen tőke jön az országba, meghatározza a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünket. A kérdés: összeszerelő üzem, vagy K+F, headquarter és logisztikai központ… A cél: Magyarország hídfőállás a tagállamok számára a környező nem EU tag országok felé. Az egészségügy így hozzájárul: –tőkevonzás, –a minőségi befektetések ösztönzése, –a térségi központ szerep kialakulása.

15 15/19 Az egészségügy foglalkoztatási potenciálja Az egészségügy hatalmas foglalkoztatási potenciállal rendelkezik. –Az egészségügyi és határterületi szükségletek növekedése és a társadalmi változások miatt az igények folyamatosan növekedni fognak. –Az egészségügyben –más ágazatokkal ellentétben– a technológiai fejlődés nem vált ki munkaerőt, hanem újabb munkaerő-igény generál. –Jók az adottságaink a szolgáltatás-exportra.

16 16/19 A társadalmi kohézió erősítése Az egészségügyi rendszer fejlesztése Növeli a biztonságérzetet; Csökkenti az egyenlőtlenségeket –területi vonatkozásban, –társadalmi csoportok (szociális, etnikai, stb.) tekintetében. Csökkenti a társadalmi feszültséget, az egészségügynek a közbeszédben elfoglalt kiemelt helyét.

17 17/19 Az egészségügy szükséges invesztíciói Ahhoz, hogy az egészségügy valóban a gazdaság motorja és ne kolonca legyen, invesztícióra van szükség. Egyszeri invesztíció: szerkezetváltás költségei Folyamatos invesztíció: –Lakossági tájékoztatás –A központi K+F források kiterjesztése az egészségügyi területre és az egészség-iparra –Egészség-és biztosításpolitikai kutatások –Technológiaértékelés

18 18/19 A szükséges invesztíció lehetséges forrásai Szerkezetváltás költségei: –EU források, –Költségvetés, –PPP. Folyamatos invesztíció: az egészségügy priorálása –NFT pályázati rendszer –Hazai K+F alapok (Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Alap, GVOP) –E. Alap meghatározott %-a biztosítás-politikai és EBM kutatásokra, technológiaértékelésre.

19 19/19 Összefoglalás Az egészségügy a gazdaságban nem a fék, hanem a gázpedál! Az egészségügy megfelelő pozícionálása elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország –tudásalapú társadalom legyen, –a térségben központi, vezető szerepet játsszon, és meghatározó szerepe legyen a K+F-ben, –a térség kulturális, humánszolgáltatási, kulturális, turisztikai központjává váljon, –csökkenjenek az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi-gazdasági feszültségek.


Letölteni ppt "1/19 Az egészségügyről másként: az egészségügy hatása a gazdaságra, versenyképességre Dr. Kincses Gyula Főigazgató 2005. január."

Hasonló előadás


Google Hirdetések