Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Terek, térelemek Térfelosztás. Terek és csoportosításuk a hétköznapi nyelvben sokfajta térfogalom → a többfajta tér több szempont szerint osztályozható.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Terek, térelemek Térfelosztás. Terek és csoportosításuk a hétköznapi nyelvben sokfajta térfogalom → a többfajta tér több szempont szerint osztályozható."— Előadás másolata:

1 Terek, térelemek Térfelosztás

2 Terek és csoportosításuk a hétköznapi nyelvben sokfajta térfogalom → a többfajta tér több szempont szerint osztályozható pl.: a térelemek jellege szerint → objektív terek - külső tér: földrajzi térhez kötött, lokalizált elemekből áll - belső tér: földrajzi térhez nem kötött, sajátos jegyei foga- lompárokkal fejezhetőek ki (pl.: kormány-ellenzék) a társadalmi teret a társadalom külső és belső terei együtt alkotják

3 Terek és csoportosításuk vagy: a terek észlelése szerint → szubjektív terek nem a térelemek jellege áll a középpontban, hanem az észlelő, illetve az észlelés (pl.: mentális tér) átfedés: a társadalmi terek egyszerre objektívek és szub- jektívek (pl.: gazdasági tér)

4 Térelemek a tér térelemekből épül fel - ezek vagy természetesen adódnak - vagy a regionális elemzés maga is létrehoz térfelosztás- sal ilyen elemeket a legáltalánosabb térelem a hely → a tér felfogható úgy, mint a helyek egyenlőtlensége és rendezettsége - külső térben pl. a táj, a település, vagy a vonzáskörzetek - belső terekben pl.: egyének, társadalmi csoportok, intéz- mények

5 Térelemek Számos egyéb térelem-csoportosítási lehetőség: geometriai térelemek: pont, egyenes, sík → segítségük- kel leírhatók a régiók, vonzáskörzetek, határok a városok térelemei (Lynch): 1. utak, útvonalak 2. határok, szegélyek, peremek 3. negyedek, kerületek 4. csomópontok 5. iránypontok, tájékozódási pontok a térbeli társadalmi rsz-ek kialakulása → Paul Haggett (ld.: 1. előadás 12. dia)

6 A csomóponti régiók kialakulásának folyamata Forrás: Haggett, 2001

7 Térfelosztás a területi tudományok maguk is felosztják az általuk vizs- gált teret a térfelosztásban alapvetően két tagolási irány van - vertikális: térségi szinteket jelölünk ki - horizontális: területeket, térségeket határolunk le A vertikális térfelosztás három alapvető formája 1. magassági tagozódás (pl.: domborzat) - szintekre osztottság, egymás feletti elhelyezkedés - külső terekhez kötődik (Mo-n kevésbé kerül szóba)

8 Térfelosztás 2. Vertikumok (pl.: termelési vertikum, oktatási szintek) - munkamegosztás keretében létrejövő egymásraépülés - a belső terekhez kötődik - egy szint sem hagyható el, a szintek egymásra épülnek 3. Hierarchiák (pl.: közlekedési hálózatok) - a belső terekhez kötődik: a szervezetekben működő alá- és fölérendeltség - a szintek felcserélhetők

9 Térfelosztás A területi fejődéssel kapcsolatban további 3 társadalmi szint- rendszer játszik fontos szerepet. a településhálózat szintjei → településtudomány a közigazgatás szintjei → közigazgatás-tudomány Bibó István alapelvei: 1. a központok optimális megközelíthetősége 2. a területegységek arányossága 3. az igazgatás egysége 4. a területegységek egymásba illeszthetősége 5. a súlypontok váltakozása 6. a célszerű hovatartozás elve

10 Térfelosztás a regionális politika szintjei (pl.: EU, a NUTS-rendszer) A horizontális térfelosztás (regionalizáció) (ld.: 1. előadás, 18.dia) a földrajzi tér határvonalakkal való felosztásának eszkö- ze, két fő típusa: - területi dezaggregáció (nagyobb egységek részekre bontása) - területi aggregáció (kisebb területegységek összevo- nása)

11 NUTS-rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statitiques (Terü- leti Statisztikai Egységek Nomenklatúrája) az Eurostat hozta létre → cél: a tagállamok területi egy- ségeinek társadalmi-gazdasági adatai összehasonlíthatók legyenek öt szint: NUTS 1: makrorégió NUTS 2: tervezési-statisztikai régió NUTS 3: fejlesztési régió NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések

12

13 NUTS-rendszer 1059/2003 EK-rendelet: a NUTS egységeknek létező közigazgatási egységekből kell felépülniük az egyes területi szintekhez népességhatárokat állapí- tottak meg: NUTS 1: 3-7 millió fő NUTS 2: 800 ezer – 3 millió NUTS 3: 150 ezer – 800 ezer a területbeosztáson 3 évente lehet változtatni úgy, hogy a népességadatok közelebb kerüljenek a fenti értékekhez

14 NUTS-szintek az egyes tagországokban OrszágNUTS I.NUTS II.NUTS III. Ausztria3935 Belgium31143 Bulgária2628 Ciprus111 Csehország1814 Dánia1115 Egyesült Királyság Észtország115 Finnország2520 Franciaország Görögország41351 Hollandia41240 Írország128

15 NUTS-szintek az egyes tagországokban OrszágNUTS I.NUTS II.NUTS III. Lengyelország61645 Lettország116 Litvánia1110 Luxemburg111 Magyarország3720 Málta112 Németország Olaszország Portugália3730 Románia1842 Spanyolország71952 Svédország1821 Szlovákia148 Szlovénia1112

16 NUTS-szintek az egyes tagországokban EU-27 összesen: 268 NUTS 2 régió Magyarország: NUTS 13 makrorégió NUTS 27 tervezési-statisztikai régió NUTS megye NUTS 4168 statisztikai kistérség NUTS 5kb település

17 Magyarország régiói, megyéi, kistérségei

18 Területi egyenlőtlenségek

19 térelemek folyamatosan átrendeződnek → a tér fogal- ma elválaszthatatlan az egyenlőtlenség fogalmától a területi egyenlőtlenségek vizsgálata a regionális kuta- tások középpontjában áll de: komplex kérdés - az egyenlőtlenségrendszer egy- egy dimenzióját tudjuk csak mennyiségi vagy minőségi ismérvek segítségével bemutatni

20 A területi egyenlőtlenségek kialakulásának okai földrajzi elhelyezkedés természetföldrajzi jellemzők történelmi múlt államhatárok a népesség összetétele infrastrukturális fejlettség világgazdasági folyamatok gazdaságpolitikai intézkedések

21 Esettanulmány: Olaszország politikai egység: 1861, de re- gionális egyenlőtlenségek okai: - földrajzi - természetföldrajzi - történelmi - gazdaságfejlesztési - kulturális

22 Az olasz régiók fejlettségi szintje

23 Az olasz régiók munkanélküliségi rátája

24 A területi egyenlőtlenségek mérséklésének eszközei pénzügyi ösztönzők (pl.: tőkejuttatás, adókedvezmény, kamattámogatás) központi szabályozás (pl.: tervezés, programozás, in- tézményrendszer decentralizálása) infrastrukturális beruházások (pl.: közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatás-fejlesztési kapacitások)

25 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta háztartások jövedelme kutatás-fejlesztési aktivitás százezer lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma termelékenység bérköltség az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a havi bruttó átlagkeresetek mértéke az autópálya-hálózat sűrűsége

26 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Egydimenziós területi egyenlőtlenségi mutatók Relatív terjedelem (Q): Q = (ymax – ymin)/y az adatsorban előforduló legnagyobb illetve legkisebb érték különbségét az adatsor átlagához viszonyítja Relatív szórás (V): V = (1/y) √ ∑(yi - y)² a szórás átlaghoz viszonyított nagyságát fejezi ki egyes értékek az átlagtól relatíve átlagosan hány száza- lékkal térnek el

27 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Duál mutató (D): D = ym / ya a teljes megoszlás átlaga fölötti értékek átlagának és a teljes megoszlás átlaga alatti értékek átlagának a hánya- dosa Hoover-mutató (H): H = 1/2∑| xi - fi | az egyik vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség mennyi- ségének hány százalékát kell a területegységek között átcsoportosítanunk ahhoz, hogy területi megoszlása a másik jellemzőével azonos legyen (pl.: jövedelem és népesség → Robin Hood-index)

28 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Koncentrációs mutató (K): K = ∑(xi / ∑ xi)² valamely naturális jellemző területegységek közötti koncentráltságának az értékét számszerűsíti Konvergencia-számítások a konvergencia fogalma - egymáshoz közelítés - egy konvergencia-pont elérését célzó (tehát felzárkó- zási) törekvés

29 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók σ-konvergencia a területi egységekben az egy főre jutó GDP logaritmusá- nak szórása időben csökkenő tendenciát mutat Forrás: EUROSTAT (2006) alapján Ferkelt Balázs számításai

30 A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók abszolút β-konvergencia a szegényebb országok egy főre jutó jövedelme gyor- sabban növekszik, mint a gazdagabb országok egy főre jutó jövedelme a β-konvergencia megléte σ-konvergenciához vezet

31 Regionális különbségek az Európai Unióban

32 A regionális egy főre jutó GDP területi különbségeinek alakulása 2005-ben, EU 27=100 (forrás: Eurostat) A 15 legmagasabbA 15 legalacsonyabb 1.Belső-London (UK)3031.Nord-Est (RO)24 2.Luxemburg (LU)2642.Severozapaden (BG)27 3.Brüsszel2413.Yuzhen tsentralen (BG)27 4.Hamburg (DE)2024.Severen tsentralen (BG)28 5.Wien (AT)1785.Sud-Vest Oltenia (RO)28 6.Île-de-France (FR)1736.Sud-Muntenia (RO)29 7.Stockholm (SE)1727.Severoiztochen (BG)31 8.Berkshire, Buckhingam- shire, Oxfordshire (UK) 1688.Sud-Est (RO)31 9.Felső-Bajorország (DE)1669.Yugoiztochen (BG)33 10.Groningen (NL)16410.Nord-Vest (RO)34 11.Hovedstaden (DK)16111.Lubelskie (PL)35 12.Praha (CZ)16012.Podkarpackie (PL)35 13.Utrecht (NL)15813.Centru (RO)36 14.Southern & Eastern (IE)15814.Podlaskie (PL)38 15.Darmstadt (DE)15815.Swietokrzyskie (PL)38

33 Az egy főre jutó GDP az EU legfejlettebb és legfejletlenebb régióiban (2004)

34 Luxemburg2161.Luxemburg279 2.Dánia1342.Írország143 3.Ausztria1333.Hollandia132 4.Hollandia1284.Ausztria129 5.Belgium1265.Dánia127 6.Németország1256.Belgium123 7.Svédország1237.Svédország120 8.Olaszország1208.Egyesült Királyság119 9.Egyesült Királyság1179.Finnország Franciaország11510.Németország Írország11511.Franciaország Finnország11112.Olaszország Spanyolország9413.Spanyolország Ciprus8614.Görögország97 15.Málta8115.Ciprus93 Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek alakulása a tagállamokban, EU 27=100 (forrás: Eurostat)

35 OrszágGDP/fő (euró)Az EU 27 átlagában (%) 1.Ciprus Szlovénia Cseh Köztársaság Málta Észtország Magyarország Szlovákia Litvánia Lettország Lengyelország Románia Bulgária EU Euro-övezet Az egy főre jutó GDP folyó árakon vásárlóerő-paritáson az új tagállamokban 2006-ban, EU 27=100 (forrás: Eurostat)

36

37

38

39 Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon

40 Forrás: KSH

41 A magyar régiók egy főre jutó GDP-je az EU-27 százalékában (2005) RégióEU-27=100 Közép-Magyarország104,9 Nyugat-Dunántúl63,7 Közép-Dunántúl60,4 Dél-Dunántúl44,6 Dél-Alföld43,6 Észak-Magyarország42,3 Észak-Alföld40,9 Magyarország64,3 Forrás: Eurostat

42 Forrás: Enyedi, in: Magyar Tudomány 2004/9 Magyarország hármas térszerkezete


Letölteni ppt "Terek, térelemek Térfelosztás. Terek és csoportosításuk a hétköznapi nyelvben sokfajta térfogalom → a többfajta tér több szempont szerint osztályozható."

Hasonló előadás


Google Hirdetések