Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Novák Fruzsina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Novák Fruzsina."— Előadás másolata:

1 Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Novák Fruzsina

2 Kazinczy Ferenc

3 Élete Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt.

4 Munkássága Miután belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, december 14-én éjjel anyja házában elfogták, majd Budára szállították. Kazinczyt az irodalomtörténet a hazai nyelvújítás vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezőjeként tartja nyilván. Írói pályája két részre: fogsága előtti (1794. decemberéig tartó) és szabadulása (1801. június vége) utáni részre osztható.

5 Verseghy Ferenc

6 Élete Atyját, Verseghy Ferenczet, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette, így a nevelése anyja gondviselésére maradt. Az iskoláit 1766-ban Pesten kezdte, s 1769-től Egerben folytatta, ahol 1771-ben a papnövendékek közé vették fel. A teológiát Nagyszombatban végezte, ahol fiatal növendéktársait héber és görög nyelvben oktatta, s április 22-én fölszentelték. A budai egyetemen 1782-től felsőbb mathézist és teológiát hallgatott.

7 Munkássága A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélő költő, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. Fogsága előtt főleg mint költő és elméletíró dolgozott ben jelentek meg első versei a Magyar Musában; 1789-től a kassai Magyar Museumnak és a komáromi Mindenes Gyűjteménynek, fogsága után pedig a Hazai és Külföldi Tudósításokba is dolgozott, s fordításain kívül egy eredeti cikke, „Az egyházi énekről” jelent meg ott az I. kötetben.

8 Szemere Pál

9 Élete Budán, a Krisztinavárosban nevelkedett, ahol apja a magyar királyi helytartótanács ügyviselője volt. Iskoláit Budán, Kiskunhalason, Nagykőrösön, Pápán, Sárospatakon, Pozsonyban és ismét Patakon járta 1791–1804 között. 1808–09-ben Schedius esztétikai előadásait hallgatta a pesti egyetemen; ekkor fordult rá teljes mértékben Kazinczy Ferenc figyelme, és rendszeres levelezésbe kezdtek; ekkor ismerkedett meg Kölcsey Ferenccel.

10 Munkássága Első költői kísérletei a Magyar Hírmondóban (1802–04) jelentek meg. Költeményei, cikkei a 19. század első felében és az es években a legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban, folyóiratban és évkönyvben jelentek meg; ezeken kívül megjelent egy ódája a Magyar Kurirban, a Tavaszi Virágokban. A Kisfaludy Társaságnak február 1-jén lett tagja. Kizárólag az irodalomnak és művészetnek élt.

11 Révai Miklós

12 Élete Révai Miklós és Palásthy Anna fia. A rend jegyzőkönyve szerint 1750-ben született, de ő egy Horvát Istvánhoz írt jegyzetében születési évét 1749-re tette. Csanádon kezdett tanulni, a gimnáziumot pedig Szegeden, a kegyesrendiek iskolájában, végezte, akik rendjébe lépett október 14-én, Kecskeméten. Miután a keresztségben Mátyás nevet kapott, ekkor felvette a Miklós nevet ban Nyitrán teológiát tanult.

13 Munkássága A hazakerült magyar koronának örömünnepére írt versei az Orpheusban (1790) jelentek meg és feltűnést keltettek; írt ezeken kívül több magyar és latin költeményt, többnyire alkalmiakat, melyek az akkori hírlapok (Magyar Hírmondó) mellékletein jelentek meg. Egybe szedte s elő beszédekkel, jegyzésekkel, és szükséges oktatásokkal meg bővítve közre bocsátotta a magyar költeményes gyűjtemény öregbítésére.

14 Barczafalvi Szabó Dávid Született: Bodrogkeresztúr, 1752 Elhunyt: Sárospatak, március 20.

15 Élete Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el között a Magyar Hírmondó szerkesztője volt. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.

16 Munkássága Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon július 16-án a kollégium rektorának választották meg július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.

17 Bessenyei György Született: Tiszabercel Elhunyt: Pusztakovácsi (ma Bakonszeg) február 24.

18 Élete Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fia ig szülőfalujában élt, majd 1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. A végzése után atyja hazavitte, s egy évig házi tanításban részesítette, ami latin stílusgyakorlatokra szorítkozott; ezután tétlenül töltött négy évet az apai házban.

19 Munkássága Szabolcs vármegye ajánlására június 8- ától Mária Terézia frissen felállított magyar testőrségében teljesített bécsi szolgálatot. Itt kezdett tanulni, és évekig kitartó szorgalommal foglalkozott a tudományokkal végén és 1769 elején Itáliába utazott ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve.

20 A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával. /Kazinczy Ferenc/


Letölteni ppt "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők Készítette: Novák Fruzsina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések