8. Ellenzéki mozgalmak (Charta ’77 stb.) Csehszlovákia története 1948–1992.

Az előadások a következő témára: "8. Ellenzéki mozgalmak (Charta ’77 stb.) Csehszlovákia története 1948–1992."— Előadás másolata:

1 8. Ellenzéki mozgalmak (Charta ’77 stb.) Csehszlovákia története 1948–1992

2 Korai ellenzéki akciók A 10 pontos kiáltvány (1969. aug. 21.) –két funkcionárius, négy újságíró, két író (Vaculík, Havel) és két tudós írta alá –e petíciót több párt- és állami szervnek elküldték, az alkotmány 29. §-a alapján –elvetette a VSZ intervencióját, a cenzúrát, aggódott az emberi jogok helyzete miatt; kifejezte, hogy a CSKP nem állhat a választott szervek felett. –demokratikus választójogot követelt és tiltakozott a vál.-ok elhalasztása miatt –a föderalizációt támogatta, de az nem lehet formális –három aláírót őrizetbe vettek, de perük végül elmaradt (ill. később más váddal) Az Új Baloldal nevű szervezet működése –vezetője Petr Uhl, nézetei radikálisabbak az írókénál (támadta is a 10 pontot) –addig feszítették a húrt, míg a csoport minden tagját őrizetbe vették A Csehszlovák Polgárok Szocialista Mozgalma (SHČO) –1970. okt. 28-án adták ki első nyilatkozatukat (elvetette az erőszakot, kiállt a szabadságjogok mellett, a hatalom intézményes garanciáinak létrehozását köv.) –dec.-ben szolidaritást vállalt a lengyel tüntetőkkel –1971 elején rövid akcióprogramot is kidolgozott, a prágai tavasz céljait megerősítve, de az azóta eltelt idő változásait is figyelembe véve –vezetőit hamarosan őrizetbe vették, a nyomozás nem valós tetteiket akarta felderíteni (=koncepciós jellegű volt)

3 Az SHČO és az 1971-es választások Az SHČO „választási ellenkampánya” –sok tízezer röplapon a várható választási csalásokról beszélt –arra buzdított, hogy a választók maradjanak távol a szavazástól vagy húzzák át a jelöltlistát a lapon, esetleg cseréljék ki egy üres lapra A választás (1971. nov.) és eredményei –a hivatalos eredmények ennek ellenére (vagy épp ezért) 99,45% részvételt és 99,77–99,94% támogatást jeleztek, választás-típustól függően –ez ellentmondásban volt a sajtóban szereplő „nagyszámú veszélyes ellen- séggel” (a Rudé právo szerint az ellenség is a NF-ra szavazott, félve, hogy kirekesztik magukat a közösségből) –az ellenzék ígéretet tett a voksolási adatok alternatív megszámolására –kb. 10% nem szavazott és 10-25% húzta át a jelöltek nevét a nagyvárosokban A retorzió: letartóztatás és perek –1971 végétől 200 aktivistát vettek őrizetbe –1972 nyarán 10 (5 prágai, 4 brnoi és 1 pozsonyi) perben 47 vádlott állt bíróság elé és kapott 118 év összbüntetést; a legsúlyosabb ítéletet Milan Hübl (egykori KB-tag, történész, a Pártakadémia rektora) kapta 6,5 évi börtönnel –Husák aug.-i beszéde nyilvánosan is szólt a perről: a felforgatókat sikerült elszigetelni, letartóztatásuk előtt többször figyelmeztették őket, de hiába –1972. dec.: cseh írók petícióban kérték Svobodát, adjon amnesztiát, de az aktivistákat letartóztatták, sok aláírót rákényszerítettek a visszavonásra is

4 A represszió növekedése A büntetőjogszabályok újabb szigorítása, 1973. ápr. –(febr. 25.: politikai amnesztia, de a felforgatásért elítéltekre nem vonatkozott) –tovább könnyítették a rendőrség levélellenőrző tevékenységét –bevezették a korábbi elítéltek rendőri „védőfelügyeletét” –súlyosabb büntetéseket vezettek be egyes cselekményekre Dubček megtöri a csendet, 1974 –levelet írt Smrkovský özvegyének, mivel a hatóságok manipulációja miatt már csak házelnöki hivatali elődje temetése után kapta meg annak halálhírét –okt. 28-án pedig levelet írt a Szöv. Gyűlésnek, felsorolta az őt ért folyamatos, tv.-ellenes zaklatásokat (holott tartózkodott a pol.-tól). Bírálta a normalizációt is, amely ellentétes a marxizmussal. Követelte az emberi jogok védelmét –mindkét 1974-es levele szamizdatban is terjedt, ill. a nyugati sajtóban –a vezetés előbb nem reagált, majd a dühös Husák emigrációt javasolt neki (a Nemzeti Front előtt pedig kijelenti: hiba volt ilyen enyhe megtorlást alkalm.) A rendőrség („Gustapo”) ismételt megerősítése –a szövetségi belügym. ellenforradalmi veszélyt emlegetett rendőrtisztek előtt –jelentős fizetésemelést kaptak, cserébe a szoc. megvédését várják tőlük –civil ruhás rendőrök figyelik meg az ellenzékieket, elérik azok elbocsátását –sokakat megfigyeltek, bevonták útlevelüket, sőt gyakran jogosítványukat is –az érintettek gyerekeit nem engedték továbbtanulni, százezreket zaklattak rendőri kihallgatásokkal

5 A hetvenes évek közepe A helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, 1975 –a nemzetközi enyhülés nehéz helyzetbe hozta a Husák-rezsimet: akkor kellett emberi jogi engedményeket tennie, amikor szüksége volt a kemény kézre –elődei példája is mutatta: az enyhülés bukáshoz vezet; de követni kell a SzU-t –Csehszlovákia tehát némi meglepetésre részt vett az értekezleten –majd 1975. nov. 11-én a Szöv. Gyűlés ratifikált két ENSZ egyezményt, a Polgári és Politikai Jogokról, ill. a Gazd., Szoc. és Kult. Jogokról szólót –amelyek 1976. márc.-ban hatályba léptek, okt.-ben a Törvénytárban kihirdették A CSKP XV. kongresszusa és az ellene való tiltakozások –1976. ápr.-ban meglepetések nélkül zajlott le a kongresszus, ahol Svobodát kivéve az egész Elnökséget újraválasztották –Brezsnyev most személyesen nem jelent meg, de támogatta a vezetést –szó sem volt már „kis amnesztiáról”, a pártba csak azokat veszik vissza, akik nem voltak aktív opportunisták, jól dolgoznak és aktívan támogatják a pártot –csak Prágában 2000 fiatalt vettek őrizetbe azért, mert személyi igazolványa- ikból kitépték a 15. oldalt (némelyek az SZKP „tiszteletére” a 25.-et is) –Dubček levelet ír az európai KP-ok K-Berlini konferenciájára is (de hiába) Választások, 1976. okt. –99,7% részvétellel és 99%-kal a NF listája mellett bonyolódott le

6 „Abszurdisztán” – írók, zenészek ügyei Az irodalmi élet elnyomása –a normalizáció idején az Írószövetség tagjainak 2/3-t zárták ki –1969–71 között egyetlen irodalmi–kulturális lap sem jelent meg (!) –az emigrációban Milan Kundera és Josef Skvorecký alkotott –a hazai írók, pl. Ivan Klima, Václav Havel fizikai munkások lettek, vád alá is helyezték őket, bár perük elmaradt; műveik feketelistára kerültek –az eltiltott írók a „fióknak írtak”, ill. szamizdatozni kezdtek Havel nyílt levele 1975-ben: „Tisztelt Doktor Úr!” (Husáknak) –elítélte a normalizáció folyamatát és intézkedéseit –a társadalmi alkalmazkodás csak félelemből származik és nem őszinte –szamizdatban terjedt, ill. híre ment Nyugaton is –» Havel „a nép ellensége” A Plastic People of the Universe ügye –Ivan M. Jirous underground zenekara 1968-ban alakult, 1970-ben megvonták működési engedélyét s öt éven át féllegálisan játszott; 1976-ban tagjait letartóztatták a nyugalom megzavarása és huliganizmus vádjával –8-18 hónapi börtönt kaptak, a banda volt kanadai tagját kiutasították –bebörtönzésük még Čs.-ban is megütközést keltett; hét író, köztük Havel nyílt levélben fordult Heinrich Böll német íróhoz, h. nemzetközi szolid.-t érjen el (egy másik cikke pedig katalizálta a Charta ’77 megalakulását) –a PPU tagjai nem voltak politikai aktivisták, csak zenélni akartak…

7 A Charta ’77 Az 1977. jan. 1-jén keletkezett proklamáció tartalma –az EBEÉ zárónyilatkozatban és az 1976-ban hatályba lépett nemzetközi emberi jogi egyezményekben szereplő jogok betartása az állam kötelessége –„számos polgári alapjog […] csak papíron érvényesül”, köztük a szabad vélemény-nyilvánítás, a tanulás joga –a sajtót és kulturális intézményeket központi igazgatás nyomja el –nem biztosítják a tisztesség és jó hírnév elleni támadásokkal szembeni védekezés lehetőségét, sem a vallásszabadságot –az uralkodó párt minden szervezetet irányít, a politikai rendőrség egész sor területen sérti meg az emberi jogokat –švejki álnaivitással közli, hogy minden állampolgárnak segítenie kell a törvények betartását, s most ők ezt szeretnék –nem vádolja a szoc.-t, a pártot, szigorúan a törvényes keretek közt marad A Charta aláírói, szóvivői, céljai –239 cseh és 3 szlovák aktivista, köztük Mlynář, Drtina, Pavel Kohout; később az aláírók száma 1200-ra nőtt, így széleskörű „tagsággal” bírt: katolikusok (pl. Václav Benda), szocdemek, reformkomm.-k, liberálisok stb. –szóvivői: Jan Patočka filozófus, Václav Havel és Jiří Hájek –a politikai foglyok nemzetközi évének elején lépnek fel nyomásgyakorló csoportként; nem kívántak politikai párttá válni –kapcsolatba kerültek a lengyel és magyar ellenzékkel, sőt Ny.-i körökkel –legális ellenzék, csak a rendszer saját törvényeinek betartását követelte

8 A Charta rövid távú következményei A petíció átadásának kísérlete –Havel, Vaculík és Pavel Landovský jan. 6-án megpróbálta a Charta szövegét személyesen eljuttatni a Szöv.Gyűléshez, kormányhoz, a čs. hírügynökséghez –őrizetbe veszik, de egy nap után elengedik őket –miután a szöveg kijutott Ny-ra, jan. 14-én már a szóvivőket vették őrizetbe, s máj.-ban felforgatással vádolták meg Havelt –a többieket is zaklatták, kihallgatták, egy időre őrizetbe véve őket –Mlynář emigrált, alantas sajtótámadások indultak ellene, de a lapok a Charta többi vezetőjét és a tartalmát is keményen bírálták, jan. végén egy anti-chartát is aláírattak a Nemzeti Színház művészeivel, de elhatárolódott a prágai érsek is A hatalom bosszúja, a retorziók –márc. 13-án az idős Patočka meghalt a rendőri őrizetben (agyvérzésben) –okt.-ben Havel és társainak pere; Havel 14 hónapot kap (3 évre felfüggesztve) –dec.-ben ennek ellenére újabb nyílt levél aláírója lett, ezúttal a EBEÉ belgrádi utóértekezletnek címezve szabad véleménycserét kér, a betiltott művek publ.-t –1978 jan.-ban letartóztatták, két hónapra őrizetben tartották. A mozgalommá szerveződés kezdetei –1978. ápr. 27-én az Igazságtalanul Üldözötteket Védő Bizottság (VONS) néven önálló szervezetet hoztak létre 18 fővel –jogi tanácsokat adtak a megvádoltaknak, de 15 tagjukat letartóztatták (1979.) –a chartások találkoztak a lengyel Munkásvédelmi Bizottság (KOR) vezetőivel (Jacek Kuroń, Adam Michnik) 1978. aug.–szept. folyamán, persze titkosan

9 Hogyan tovább? Filozófiai gondolatok Václav Benda: Párhuzamos polisz (1978 máj.) –mivel a fennálló rendszert nem lehet megdönteni, arra van szükség, hogy a fekete/második gazdasághoz hasonló második kultúrát, sőt párhuzamos struktúrákat, saját rendszert, „árnyék-köztársaságot” építsünk ki –e párhuzamos struktúrák idővel kiszoríthatják a régieket! Václav Havel: A kiszolgáltatottak hatalma (1978 okt.) –az 1968 utáni Csehszlovákia (és más diktatúrák) talán legjobb leírása –a „poszttotalitárius rendszer” alapvetően eltér a klasszikus diktatúráktól (térben és időben kiterjedt; alaposan kiépült hatalmi–ideol. rendje van stb.; valójában a dikt. és a fogyasztói társadalom legrosszabb találkozását jelenti) –a rendszer alapja a hazugság, az élet csak pszeudo-életnek tekinthető –mindenki azt teszi, amit elvárnak tőle: a szolgaságért cserébe békén hagyja őket a rezsim; a sok kisember sok kis megalkuvása teszi lehetővé a normalizáció sikerét; mindenki egyszerre a hatalom eszköze és áldozata is –ha a zöldséges kiteszi kirakatába a „világ proletárjai egyesüljetek” jelszót, miért teszi? mi történik, ha később leveszi azt onnan? egyéniség lesz (tehát veszélyes), elkezd valódi életet élni, ám így számolnia kell a retorziókkal Václav Havel: Levelek Olgának (1979–82) –Havel börtönből hetente írott levelei feleségének, amit irodalmi–filozófiai alkotásra is kihasznált (összesen 144 levél, melyeket persze cenzúráztak)

10 További eljárások és perek A VONS–Charta-vezetők pere, 1979 –10 főt vádoltak felforgatással, köztük hat főt bíróság előtt is –Benda, Jiří Dientsbier, Havel és Uhl 4–5 évi börtönt kapott, a legsúlyosabb (fegyház)büntetést a forradalmi trockista Uhl kapta –1980 jan.-ban Havel, Dienstbier és Benda egy Ostrava-környéki munkatábor- ba került. Havel később súlyosan megbetegedett, ekkor Plzeňbe helyezték –tüdőgyulladást kapott (1983), halálától félve kiengedték, szabadulásuk után valamennyien újra csak fizikai munkát kaptak (Dienstbier éjjeliőr, majd fűtő) Az ügy nagy nemzetközi figyelmet kapott –a perről Nyugaton színházi előadás született, melyet TV-k is bemutattak –Havel darabjait is műsorra tűzték (még Varsóban is), –az Európai Parlament pedig a foglyok kiengedését követelte –Havelt 1982-ben egy nemzetközi szervezet Jan Palach Díjjal jutalmazta irod.- i és emberi jogi munkájáért, több nyugati egyetem díszdoktorrá választotta –Havelt és Bendát emigrációba akarják kényszeríteni, de ők inkább a börtönt választják; Kohout akarata ellenére emigrált (nem engedték vissza Čs.-ba) Egyéb chartás vezetők ügyei (csak példaként) –Rudolf Battek szociológus (KAN, Charta, VONS) 1980-ban 5 évet kapott –Pavel Bratinka orvost csak kirúgták, a metróban dolgozott gondnokként –időnként a nem kiérdemelt üldözés miatt lett valaki ellenzéki!

11 Pártállami intézkedések 1980 körül Áremelések és pártkongresszus –1979-ben a kormány kénytelen volt megemelni az olaj, benzin, postai díjak, gyerekruhák árát. A lengyel példák miatt Čs.-ban kétszeres erővel figyeltek az ellenzéki/független szervezetekre, pl. a Chartára is. –1981-ben a lengyel Szolidaritást látva elhalasztották a további áremeléseket –propagandatámadás indult a Szolid. ellen, korlátozták a lengyel határforgalmat –a XVI. kongresszuson (1981. ápr. 6–11.) megjelent Brezsnyev. Husák a lengyel eseményeket párhuzamba állította ‘56-tal és ‘68-cal –Husák javasolja a fegyveres beavatkozást Lengyelo.-ban! –Brezsnyev halála után is ragaszkodik a keményvonalas úthoz Az állambiztonság változatlan (növekvő?) szigora –megerősítették a besúgóhálózatot, kétszer megreformálták az StB-t (1980, 1982), a lehallgatások, titkos filmezés stb. lehetséges időtartamát újra megnövelték, egyre több levelet olvastak el stb. –az StB egyre többször razziázott a chartások lakásain, hogy földalatti egyetemi előadásokat számoljon fel (s a külföldi előadókat kiutasította) –1981. máj. elején 40 aktivistát fedeztek fel, köztük Hájeket, s júl.-ban perbe fogták őket; szept.-ben pedig hat katolikus papot ítéltek el –egyre több nemzetközi tiltakozás született ezek miatt –az StB-ügynökök mindenütt jelen voltak, sokakat megfigyeltek –a Zenei Szövetség jazz szekciója ellen is perek indultak (1986)

12 Újszerű ellenzéki akciók a 80-as években Vallási reneszánsz –Morvaország, 1985 júl.: Szt. Metód halálának 1100. évfordulója. František Tomášek prágai érsek és a vatikáni delegátus jelenlétében a felszólaló kommunista vezetőt kifütyülik, mert „békefesztiválról” beszélt –ugyanitt „Vallásszabadságot!” skandálnak, a művelődési min.-t is támadják –1987 dec. August Návratil gazda petíciót hirdetett az egyház államtól való függetl.-e, a szabad katol. sajtó és az üres püspöki székek betöltése érdekében –Tomášek támogatta; összesen kb. 5-600ezer ember írta alá (300e szlovák) –Szlk.-ban Ján Chryzostom Korec püspök és Ján Čárnogurský állt a katol. ellenállás élén; a szlk.-ok zöme hívő és figyelt a lengyel eseményekre is –számos „vallási” megmozdulás tk. szlk. nemzeti és antikomm. jellegű volt –1988-ban Prágában, Pozsonyban katolikus tüntetések, tömeges zarándoklatok –állandó volt a klérus (sőt a hívők) üldözése felforgatási vádakkal Környezetvédelmi mozgalmak –szocialista (nehéz)ipar: súlyos környezeti károk (urán- és barnaszénbányák, légszennyezés, savas eső) – Európa legszennyezettebb vidéke (Ostrava stb.) –súlyos aggodalmakat kelt Csernobil, felmerül Bős–Nagymaros ügye is –„Fennhangon Pozsonyról” – Mária Filková engedélyezett mérései után közzé- tett környezetvédelmi jelentés (1987. okt.), amely a katasztrofális helyzetért a vezetést teszi felelőssé (olyan hatást kelt Szlk.-ban, mint a Charta Cseho.-ban)