Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956

2 A „Lex Sulyok” A parlament feloszlatásának okai –a Nemzetgyűlésben megszűnt az FKGP többsége, de még 44,5%-a van –az ellenzékkel együtt még mindig leszavazhatja a BB-t Az új választójogi törvény (1947. XXII. tc., júl. 23.) újdonságai –egykamarás országgyűlést hoz létre, elvileg ismét négy évre –14ezer voks = 1 mandátum, a töredékszavazatokat országosan egyesítik –országos listán 60 hely van, de csak a 80ezer voksot szerző pártoknak (ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, övé e lista 92%-a – prémiumos rsz.) –az 1945-ben még nem engedélyezett pártoknak ajánlást kell gyűjtenie –ideiglenes névjegyzékkivonattal (kék cédula) bárhol lehet szavazni –tovább nő a választójogból kizártak köre (26 újonnan felsorolt szervezet és a Magyar Közösség vezetői és választmányi tagjai, B-listázottak, németek, korábban internáltak stb. akkor is, ha feltétel nélkül igazolták őket –nem választható, aki 1935-ben vagy később a kormánypárt képviselő(jelölt)je volt – innen a Lex Sulyok elnevezés; erre a SzP feloszlik, Sulyok emigrál (hatására Pfeiffer Zoltán pártot alapít Magyar Függetlenségi Párt néven, ide csatlakozott Miklós B. és Zsedényi B. is, ill. a SzP tagjainak egy része) –a választói névjegyzék összeírását „laikus” bizottságokra bízza, valójában az MKP küldötteire, mivel az összeírás a Belügyminisztérium feladata

3 Választási kampány és a kizárások Kommunista választási taktika –minél több párt engedélyezése (szalámizás a parlamenten belül is): Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata P., Keresztény Női Tábor. –a választópolgárok megrostálása, kék cédulás csalás előkészítése –valódi célok leplezése: vallásszabadságot, magántulajdont, jólétet ígér –éles támadások az ellenzék, sőt az SZDP ellen is (egységes munkáspárt terve) Adminisztratív csalások (kizárások) végrehajtása –a törvény által kizártak száma 248 ezer fő –törvényellenesen további 467 ezer főt zártak ki: az MKP-s utcabizalmiak felmérték, kik a „reakciós” szavazók; a kommunista összeíróbiztosok nem kézbesítették nekik a névjegyzékeket, fellebbezésüket elutasították (vagy a szűk határidő miatt be sem tudták azt adni) –sokan csak a választás napján jöttek rá, hogy kimaradtak –ezen csalások mértéke lényegesen nagyobb, mint a két céduláké! Más pártok és programjaik –SZDP: szocializmus, államosítás, hároméves terv (radikálisabb az MKP-nél) –NPP: paraszti hatalom, államosítás, de kismagántulajdon, reakció eltávolítása –DNP: szabadságjogok, parl.-i dem., népi önkorm., de keresztény világnézettel –MFP: Sulyokék örököse, nemzeti–polgári demokrata, magántulajdon, vallás. Gyűléseiket az MKP betiltja, felheccelt tömegekkel verekedéseket provokál

4 A kékcédulás választások Előkészületek a választási csalásra –12 ezer munkás-aktivista fejenként 17 szavazatot adna le (=208 ezer voks) –teherautóval járnak faluról falura (mint „turisták”) –a rendőrséget beavatták, hogy ne lépjen fel a visszaélésekkel szemben –egyes források szerint be akarták vonni az SZDP-t is, de ők kihátráltak A voksolás napja, aug. 31. –még a SZEB megszűnése (szept. 15.) előtt bonyolították le –a csalásokat több párt észlelte, botrány tört ki (néhány csalót a rendőrök elvittek, majd a hátsó ajtón kiengedték) –néhány tiltakozót a szovjet szervek deportáltak (pl. Karig Sárát – SZDP) –a felhasznált kék cédulák száma: 63e vagy 208e vagy 500e (ahhoz mindenképp elég, hogy életbe lépje a prémium-rendszer!) –kisebb csalások: urnacserék, utólagos szavazat-átírások A következő napok –SZDP, FKGP is MKP-ellenes, tervek születtek egy polgári koalícióra, több szocdem. miniszter le is mondott –baloldali elemeik később a régi koalícióban való maradásra beszélik rá őket

5 Eredmények hivatalos eredmények: –a BB nem ért el abszolút többséget –FKGP + ellenzék együtt csaknem 55% csalásokat kiküszöbölve: –a győztes párt az FKGP, DNP, MKP v. SZDP, lenne (17%), de az MFP is kb. 15% körül volna. –koalíció: 55-58%, ellenzék: 42-45% voksaránymandátumarány MKP , ,3 SZDP ,906716,3 Munkásp , ,6 NPP ,31368,7 Baloldal , ,3 FKGP ,406816,5 Koalíció , ,8 DNP ,416014,6 MFP ,424911,9 FMDP ,21184,4 MRP ,6861,5 KNT ,3941,0 PDP ,0030,7 Ellenzék , ,1

6 Utólagos csalások, visszaélések A „petíciós per” az MFP és az MKP között –mindkét párt petíciót ad be a választási csalások miatt a bíróságra –az MKP célja a választók döntésének korrekciója, a BB abszolút többsége –a Választási Bíróság (Major Ákos – MKP) elutasítja Pfeiffer beadványát –a csalást elkövető MKP vádaskodását viszont megalapozottnak tekinti –az MFP-t ajánló választókat az ÁVO kihallgatta, s azok hamisnak nevezték aláírásukat, így az MFP összes mandátumát megsemmisítették Az MFP likvidálása –az MKP Pfeiffert összeesküvéssel és bűnpártolással vádolva kéri mentelmi jogának kiadását és a párt „fasiszta” volta miatti felszámolását is –ehhez statisztált az SZDP, ám eddigre Pfeiffer emigrált (nov. 5.) A „mandátumtolvajlás” –Peyer Károly (ex-SZDP) az MRP-vel kötött választási megállapodást –ennek révén az MRP 15×-re növelte szavazatszámát, 0-ról 6-ra képviselői számát; a megegyezés szerint ennek felét Peyer emberei kapták volna –az MKP nyomására az MRP nem tartja be az alkut, 5 mandátumot tart meg –Peyert is megvádolják, ő is emigrált nov.-ben –ezt lett a sorsa Kovács Imrének (ex-NPP, FMDP) és Teleki Gézának (PDP) is

7 A Kominform hatása hazánkra szept.: Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája –Lengyelországban jön létre, tagja a Francia és Olasz KP is –a KP-k Nyugaton eddigre kiszorultak a kormányokból –Zsdanov-elv meghirdetése: a világ két táborra szakadt –fel kell gyorsítani a szovjetizálás folyamatát –fel kell lépni a szociáldemokrata jobboldallal szemben, mely „az imperia- lizmus szekértolója” lett Következmények –Magyarországon is felgyorsul az ellenzék likvidálása (ld. Pfeiffer, Peyer, Kovács Imre stb. esetét) és a népi demokratikus rendszer kiépítése –zászlóra tűzik az SZDP beolvasztását is (még a Kominform-ülés előtt!) –az SZDP-ben nyolc fős baloldali csoport alakul a tisztogatásokra –elhitetik a vezetéssel, hogy a jobbszárny kizárása szükséges, de cserébe a párt önállósága hosszan megmaradhat – lényegében „önszalámizás” kezdődött –még az SZDP baloldala is azt reméli, hogy a két párt egyesülése a programok kompromisszuma, kölcsönös engedmények révén megy végbe jún.: Jugoszlávia kiátkozása a Kominformból –a Rajk–Péter rivalizálás utóbbi javára dőlt el, az új belügyminiszter Kádár –1948 szept.-ben az ÁVO átalakul BM ÁVH-vá

8 Támadás az SZDP jobbszárnya ellen A valódi jobbszárny eltávolítása még 1947 nyarán megtörtént A pártnak ezután három erőssége volt, ezeket kellett megtörni: Az SZDP Szervezési Főosztálya (Szélig Imre) –1947. dec. 31. a Fővárosi VB szilveszteri határozata (pártalkotmány- ellenesen) bírálja a párt lapját (a Népszavát) és Széliget, ideológiai fegyelmet és pártegységet követel, elveti a „harmadik út” elképzelését –válaszul jan. 7-én a Pestkörnyéki VB tiltakozik ez ellen –a vita rendezésére márciusra pártkongresszust hívtak össze Az Iparügyi Minisztérium (Bán Antal) –letartóztatják államtitkárát, Kelemen Gyulát (Nitrokémia-per) –a koncepciós ügy valódi vádlottja Bán, akinek lehetővé teszik az emigrálást A párt frakciója (Kéthly Anna) –Szakasits távollétében Marosán febr. 18-án (szintén pártalkotmány-ellenesen) „összvezetőségi gyűlést” hívott össze a Sportcsarnokba, ahol 35 vezető „lemondását” jelentette be –egyes lemondó nyilatkozatokra hamisított aláírások kerültek –Kéthlyt azzal zsarolták, ha nem engedelmeskedik, Kelement kivégzik –febr. 20. Kéthly lemond az ogy. alelnöki posztjáról, ápr.-ban 33 képviselőt cserélnek le baloldaliakra

9 Koncepciós perek az SZDP ellen Peyer Károly, Gábor Róbert, Pisky-Schmidt Frigyes –Peyertől febr.-ban elhatárolódott a vezetés, nem jelölték képviselőnek –1947. okt.-ben pártot alapított Független Szoc. Párt néven –állam- és köztársaságellenes összeesküvéssel, kémkedéssel vádolják –előbbinek nem ő a vezetője, csak tudott róla és segített nekik Ny-ra szökni –miután Peyer is emigrált, a vádlottakat távollétében perbe fogták –1948. febr. Peyer 8 évet, Gábor halálbüntetést, Pisky-Schmidt 10 évet kapott A Nitrokémia-ügy: gazdaságinak álcázott koncepciós per –Kö-Eu. egyik legnagyobb hadianyag-gyártó üzeme, külföldi telephelyekkel (1944 előtt Brazília, ekkor új üzem épül Svájcban) –a hadianyag-szabadalmak külföldre vitelét az illetékes államtitkárok engedték meg, de letartóztatták őket (Sárkány József – HM, Kelemen Gyula – IpM) –a vállalat igazgatóját, Szabó Kornélt hűtlen kezeléssel, szabotázzsal vádolják –1948. febr. 25. a per kezdete, Bán Antal ipari min.-t is vádolják, de őt másnap hagyják külföldre menekülni –a per eredménye: Szabót kivégzik, a két államtitkár életfogytiglanit kapott márc. 4-én, az SZDP XXXVI. kongr. kezdete előtti napon Mindkét ítélet szemérmetlen propaganda a pártegyesülés mellett

10 Az SZDP bekebelezése Az MKP tagkönyvcsere akciója –aki átlép, SZDP tagságának kezdetét MKP-tagság kezdetének tekintik –tömeges átlépések után tagfelvételi zárlat (a febr. 18-i kizárásokért cserébe!) Az SZDP XXXVI. kongresszusa, márc. 6. –megerősítik a febr. közepi kizárásokat –felhatalmazzák a vezetőséget a fúzióról való tárgyalásra –a két munkáspárt összekötő biz.-t, közös PB-t és Szervező Biz.-t hoz létre –kidolgozzák a közös programot (1948. márc. 19.), a leendő egyesült párt nevét Sztálin hagyja jóvá Helyi egységbizottságok –tömeges, de módszeres és gyors felülvizsgálat, kizárások, elbocsátások –felszámolták az SZDP apparátusát, szervezetét, vagyonát, lapjait –Rákosi célja nem az egyesülés, hanem a likvidálás volt (egy vezetőt sem akart átvenni) Egyesítő kongresszus, jún. 12–14.: Magyar Dolgozók Pártja –a 800e egykori szd. tagból 240e került az új pártba (őket később újra szűrik) –az MDP befolyás nélküli elnöke Szakasits, főtitkára Rákosi lett –a PB-be 5 ex-szocdem és 9 kommunista került be –elfogadják az MDP programját, szervezeti szabályzatát (MKP-s elvek!)

11 Az iskolák államosítása és következményei A Pócspetri-ügy, jún. 3. –a falu lakói tüntetnek a tervezett államosítás ellen –a kirendelt rendőr saját fegyverével halálos sebet ejt magán (baleset!) –Péter Gábor és Kádár személyesen „göngyölítik fel” az ügyet –letartóztatják a falu segédjegyzőjét és katolikus papját (gyilkosság; felbújtás) –halálra ítélik őket, de a pap elnöki kegyelmet kapott Tildytől A törvény elfogadása, XXXIII. tv., jún. 16. –akár polgári demokratikus lépés is lehetne, de sokan másként élték át –a szavazás után a baloldal elénekelte a Himnuszt, Slachta Margit ülve maradt –kétszer félévre kizárják a parlamentből büntetésül További egyházellenes támadások, perek –lemondatják Ravasz László református püspököt –Mihalovits Zsigmond kanonok és az Actio Catholica (AC) pere: az öt vádlottat az isk. államosítás elleni körlevél szerzőjének tekintették. Mihalovits emigrált, 10 évre ítélik. Lénárd Ödön szerzetes 6 évet kapott. –Perneczky Béla és az FM-ben működő AC csoport elleni fellépés –Ordass Lajos evangélikus püspök koholt uzsorabírósági pere (két évi börtön) –a protestáns egyházak és a zsidók okt.–dec. folyamán aláírták az állammal való megegyezést, ezért néhány középiskolát visszakaptak

12 Tildy Zoltán eltávolítása Miért állítják félre a baloldali, lojális kisgazda elnököt? –Kominform határozata Jugoszlávia kizárásáról (tsz-szervezés hiánya miatt is) –Mo.-on is felgyorsul a tsz-esítés, de ehhez az államfő már nem asszisztált Elegáns távozás vagy befeketítés? –ürügyként használják fel Tildy veje, Csornoky Viktor üzelmeit –a feketéző kairói diplomata tetteit felnagyították, koncepcióssá tették; nov. közepén halálra ítélték és kivégezték –Tildyvel Rákosi két levelet íratott: az elsőt a nyilvánosságnak, a másodikat tartaléknak. Az elsőben környezetében tapasztalt antidemokratikus jelenség miatt bejelentette lemondását (1948. júl. 31.), a másikban elismerte a demokr. eredményeit és részletesen beszámolt veje ügyeiről –az ÁVO közben vádemelésre is készült Tildy ellen, de ez nem volt szükséges –mégis 1956-ig házi őrizetbe kényszerült a volt elnök Következmények –államfővé aug. 3-án Szakasits Árpádot (MDP) választják –a Csornoky-ügy ismét szétzilálta a sorait rendező FKGP-t; az emigrációba vonuló pénzügyminiszter ügye miatt lemondott Dinnyés Lajos min.elnök, utóda dec. 10-én Dobi István (kriptokommunista „kisgazda” pártelnök)

13 A Mindszenty-per és következményei Az ÁVO és az MKP célkeresztjében –a bíboros-prímást nem tettei, hanem pozíciója miatt figyelték meg –éles komm.-ellenessége, legitimizmusa, reakcióssága is fontos tényező volt (támogatják a kulákok, ellenzi az iskolaállamosítást, az állammal megegy.-t) Vádak, vádlott-társak és a per –méltatlan és ostoba, dilettáns vádak: valutaüzérkedés, hűtlenség, kémkedés, a Szent Korona amerikai visszatartása, „fasiszta múlt”; lényegében: Habsburg- restaurációra törekvő államellenes szervezkedés előkészítése (Ottó király) –1948. dec. 26-án őrizetbe vették Mindszentyt, a per febr.-ban zajlott le –tárgyi „bizonyítékok”: titkára, Zakar András maga gyűjtötte össze, rejtette el –Esterházy Pál hg. a pénzt adta, a szellemi mozgató Baranyay Jusztin volt –ítélet: a közvéleményre tekintettel nem merték halálra ítélni: életfogytiglan Politikai mellékperek és következmények –Barankovics István DNP-elnök febr. 2-án emigrált, pártját 4-én feloszlatta –a DNP és a KNT végső lejáratása: Matheovits Ferenc és társainak pere: a DNP-ből már kilépett ellenzékit, ill. a KNT-s Gróh Józsefet és Kisházi Mihályt ápr.-ban Mindszentyvel való együttműködésért, a köztársaság megdöntésére való összeesküvésért 12, 2, ill. 7 évre ítélték.


Letölteni ppt "4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések