Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956

2 Háttér, mozgástér Vesztes háború, sikertelen kiugrás –hatalmas veszteségek és anyagi károk; „félszabadulás”, „felszabadúlás” Nagyhatalmak egyenlőtlen érdekei a térségben –USA: zömmel érdektelen, szólamok szintjén lép fel a Kö-Eu.-i államokért –SzU.: új, fordított cordon sanitaire terve, négy zónával –Majszkij-terv (területi növekedés, legnagyobb hadsereg, év béke, népfrontos kormányok Kö-Eu.-ban) –eleve szovjetizálni akarta a térséget, vagy a hidegháború kényszerítette rá? Moszkva, Jalta és Potsdam: paktum és/vagy ellentétek? –százalékos megegyezés Sztálin és Churchill között, okt. –Nyilatkozat a felszabadított Európáról, febr. –Jalta hosszú távú következményei –viták Lengyelország nyugatra tolásáról és Németország sorsáról, a szabad választások szovjet elutasítása, júl.–aug.

3 Új államhatalmi szervek létrehozása dec. 2. Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front –programja megegyezik a kommunista pártéval dec. „spontán” megalakuló nemzeti bizottságok dec. Moszkva: döntés egy ideiglenes nemzetgyűlésről és az ideiglenes kormány tagjairól (!) népgyűléseken „megválasztják” a képviselőket –közfelkiáltással, a nemzeti bizottság (pártok) által jelölt személyeket dec. 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés (Sztálin születésnapja) –ideiglenes, mert nem rendes választás előzte meg –mivel csak az ország keleti fele képviselteti magát, csak határozatokat hoz –szakítás a Horthy-rendszer jogfolytonosságával dec. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány –élén Miklós Béla miniszterelnök („horthysta” átállt tábornok) –a tagok között két nyílt kommunista (pl. Nagy Imre), két titkos kommunista (az egyik a „parasztpárti” Erdei Ferenc belügyminiszter; három tábornok, két- két szocdem. és kisgazda, ill. egy polgári demokrata miniszter

4 A hatalom megosztása Törvényhozás: egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés –csak kétszer ülésezett, össz. 8 napig (a szovjetek/ MKP meggátolta munkáját) –házelnök Zsedényi Béla, két alenökkel együtt ők az Elnökség –ápr.-ban és jún.-ban pótválasztások, MKP aránya csökken az FKGP javára –ülések között a 22 tagú PB gyakorolja az INGY jogait Államfői poszt ideiglenes szabályozása –az INGY, az INGY Eln., az INK és a NFT (Nemzeti Főtanács) látja el. –NFT: jan. 26, három fős testület, inkább reprezentatív Végrehajtás: Ideiglenes Nemzeti Kormány –folyamatos ülésezés, 1945 ápr.-tól Budapesten, de szoros szovjet kontroll –rendeleti kormányzás az INGY-től kapott felhatalmazással –nyári személycserék: az MKP-hez lojálisabb miniszterek Igazságszolgáltatás: ld. később, de a rendes bíróságok változatlanok Összegzés. Nincs írott alkotmány, de facto köztársasági jelleg –INGY háttérbe szorul, tv.hozás-végrehajtás összefonódik, de nincs ellenzék; –rendeleti kormányzás, pártközi tárgyalások nagy szerepe

5 Pártok és irányzataik MKP – ideológiai egység, a két szárny mégsem egyenrangú –moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy –hazai kommunisták: Kádár János, Rajk László FKGP – jobbold. gyűjtőpárt (másikat a szovjetek nem engedtek) –kereszténydemokraták: Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán –paraszti bázisú centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla –baloldal (MKP-hoz húz): Dobi István*, Dinnyés Lajos* SZDP – szintén megosztott, belső harcok gyengítik –jobboldal: Peyer Károly, Valentiny Ágoston –centrum: Kéthly Anna, Szélig Imre –balszárny: Szakasits Árpád, Marosán György*, Ries István*, Rónai Sándor* NPP – szintén megosztott –jobboldal: Kovács Imre –baloldal: Veres Péter, Erdei Ferenc* PDP – szűk befolyású, főleg nagyvárosokban jelentős –hamar kiszorul a kormánykoalícióból, nemzeti bizottságokból stb. *kriptokommunisták, az MKP beépített emberei

6 Fegyverszünet dec. 28. hadüzenet Németországnak jan. 20. Moszkva: fegyverszünet –1937 végi határok mögé kell visszavonulni (végső döntés a békekonf.-é) –8 hadosztály a náciellenes harc rendelkezésére bocsátása (tényleges bevetésükre nem került sor) –300millió $ jóvátétel (ebből 200 a SzU. részére) –„fasiszta” maradványok felszámolása, „demokratizálás” (hamarosan hatálytalanítják a zsidótörvényeket; a fasiszta lapokat, szervezeteket feloszlatják; faji okból v. baloldaliság miatt üldözötteket rehabilitálják) –Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felállítása a SZEB szerepe Magyarországon –kizárólag a szovjetek véleményét képviselte, elnöke Vorosilov marsall –korlátozta Mo. szuverenitását, beleszólt a belpolitikai életbe (pártok, újságok, sőt külföldre utazások engedélyezése, INGY összehívásának gátlása stb.) –az MKP anyagi és erkölcsi támogatása szovjet forrásokból

7 Földreform márc. 17. – 600/1945. ME. r. (Nagy Imre), majd VI. tc. Földek elkobzásának szabályai –háborús bűnösök, nyilas és más fasiszta vezetők teljes földjét –szintén kárpótlás nélkül a teljes 1000 kat. h. feletti birtokokat –kárpótlással az úri birtokok 100 kh. és a parasztiak 200 kh. feletti részét (de Pest megyében 50 kh. felett, az antifasiszta ellenállók földjének pedig csak a 300 kh. feletti részét) Földjuttatás szabályai –főleg a földnélküli cselédek, napszámosok, ill. nagycsaládos törpe- és kisbirtokosok kaptak, átlagosan 5 kh. birtokot –földigénylő, majd földösztó bizottságok létrejötte –5,6m kh. elkobzása, ennek 58%-t osztják szét 640ezer család között –erdők, mintagazdaságok, nagygépek, mg.-i üzemek nem oszthatók szét (utóbbi kettő közös használatát a földműves-szövetkezetekre bízzák) Értékelés –megszűnt a nagybirtok-rendszer, általánossá lett a kisbirtok –társadalmi igényeket elégített ki, gazdaságilag visszalépést jelentett

8 Háborús bűnösök felelősségre vonása jan. 25. – 81/1945. ME. r. (később: VII. tc.) –a „megbízhatatlan” szakbíróságok helyett laikus népbíróságokat állít fel minden törvényszéki központban –tagjai: az öt koalíciós párt 1-1 tagja, ill. szav. jog nélküli szakbíró (elnök) –fellebbviteli fóruma a NOT (az 5 párt delegálja tagjait, de ők szakbírák) ápr. hatodik tagként a szakszervezet is tagot delegál –szavazategyenlőség esetén az elnök is szavazhat –internálás helyett kényszermunkát szabhat ki –a PDP-t hamarosan innen is kirekesztik 1950-ig 58,6e fő állt népbíróság elé, 477 halálos ítélet, 189 kivégzés Népügyészség Igazolóbizottságok –az öt párt delegáltja + jogász + az érintett intézmény képviselője –az eljárás alá vont állami, önkormányzati stb. intézmények tagjai nyilatkozatot töltöttek ki, majd nyilvános tárgyaláson meg is hallgatták őket –eredménye lehetett: igazolás melletti feddés, áthelyezés, előléptetésből 5 évre kizárás, vezető állásból kizárás, nyugdíjazás; ill. igazolás nélkül állásvesztés, internálás, népügyészségi vizsgálat

9 Népbíróságok működése a jogszabály visszamenőleges hatályú pártbíróságok voltak, politikai megrendelésre/elvárások alapján dolgoztak, de az egyéni bosszúállás szempontjai is jelentősek a tárgyalások nyilvánosak, a közönség zajos véleményét nem tartották féken, ezáltal nyomást gyakoroltak minden szereplőre a tanúk, ügyvédek könnyen maguk is vádlottak lehettek a hatályos jogot is gyakran megsértették a vádiratok jogi előkészítése igen gyenge, a vádbeszédek a közönségnek szóló nagy szavak, jogilag nem szabatosak nincs meg az ártatlanság vélelme, az ártatlanságot kell bizonyítani az igazság alapos feltárása helyett gyors bűnbakkeresés jellemzi –emiatt gyakran a kisebb bűnösök kaptak nagyobb büntetést, a nagyobbak sokszor megúszták – az elmarasztaló ítélet nem szégyen, hanem pech –időnként tudatosan ítéltek el ártatlanokat is –az elítéltek zöme bűnös volt, de nem kaptak lehetőséget a tisztességes eljárásra

10 Rendőrség, politikai rendőrség Kezdettől az MKP szervezte meg és irányította –ők döntik el, ki a „nép ellensége” –csendőrség feloszlatása, a rőr. állami szerv (Magyar Államrendőrség), Budapesti és Vidéki Főkapitánysággal, helyi szinten kap.-ok, 4 osztállyal (bűnügyi, politikai, igazgatásrendészeti, rendőrbírói) Politikai rendőrség (Politikai Rendészeti Osztály, PRO) –Budapesten az MKP hozza létre Péter Gábor vezetésével, Debrecenben pedig a kormány (vezetője ott Tömpe András) –a szovjet állambiztonsági szervek segítségével dolgoznak –36 helyi vezetőből 34 a kommunista –a szocdem. és kisgazda helyetteseket elszigetelték a döntésektől Első törvénysértések –pártrendőrségként lép fel, gyakori brutalitások, túlkapások –májustól csak a PRO kezébe kerül az internálás eszköze, a jogerősen felmentett vádlottakat „harmadfokon” internálták –a visszaéléseket kivizsgálni akaró Valentiny igazságügy-min.-t leváltják

11 A politikai rendőrség a hatalmi hierarchiában jan okt szept.1950 jan júl. BM ÁVHBM MÁR MÁR BM ÁVHÁVH BFK+VFKBFK VFK ÁVOBFK VFK PRO+PRO


Letölteni ppt "1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések