Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖZÉPKORI VÁROS. 1. A középkori város kialakulása A mezőgazdaság fejlődésével (nehézeke, szügyhám, patkó, háromnyomásos földművelés stb.) megnőtt a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖZÉPKORI VÁROS. 1. A középkori város kialakulása A mezőgazdaság fejlődésével (nehézeke, szügyhám, patkó, háromnyomásos földművelés stb.) megnőtt a."— Előadás másolata:

1 A KÖZÉPKORI VÁROS

2 1. A középkori város kialakulása A mezőgazdaság fejlődésével (nehézeke, szügyhám, patkó, háromnyomásos földművelés stb.) megnőtt a termény mennyisége  fölösleg halmozódik fel  eladható a piacokon  a kereskedelem megélénkül  a piacok helyén kezdtek kialakulni a középkori városok. Ezek olyan helyeken alakultak ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz, megerősítettek (biztonságosak a kereskedőknek), és forgalmasak voltak (eladható legyen minél több áru).

3 Hol voltak a legforgalmasabb helyek? földesúri várak mellett (védelmet ad, sokan kérnek háborúban menedéket) templomok körül (a heti nagymisére sokan összejönnek) A mise napjának elnevezése (vasárnap) is a vásárnap szóból alakult ki. útkereszteződéseknél (nagy átmenő forgalom) folyami átkelőhelyek, hidak mellett (szintén nagy átmenő forgalom) hegy és síkság határvidékén (eltérő árukat lehetett cserélni, pl. a síkság gabonáját vagy tenyésztett állatait a hegyekben vadászott állatbőrökre, vagy kitermelt fára, kőre, építőanyagokra)

4 2. A városok lakói: A kereskedők: a városokat eleinte átmeneti szálláshelyül használták, majd később letelepedtek. A vidéki kézművesek szintén a piacot jelentő helyekre vándoroltak. Itt eladhatták felesleges termékeiket, megszerezhették a szükséges anyagokat, így egész iparágak költöztek a falak közé, pl.: posztókészítés. A föld nélküli emberek a kereskedők segédeiként kaptak munkát. Ez könnyebb volt, mint a földművelők munkája, így sok jobbágy elszökött telkéről, hogy ilyen munkát szerezzen magának. („A városi levegő szabaddá tesz.”) A városok lakosságát összefoglaló néven polgárságnak nevezzük.

5 3. A kommunák kialakulása, a városok jogai A középkorban ezek a városok a földesurak telkein helyezkedtek el. Az egy városban összegyűlt kereskedők, iparosok alkottak egy kommunát. A városlakók folyamatosan erősítették a városfalakat:  túl sok beköltöző esetén a város zsúfolttá vált  emeletes házak és keskeny utcák (sikátorok) kialakulása a polgárok tisztségviselőkből álló tanácsot szerveztek  előteremtették az építkezések, falmegerősítés költségeit  ellátta a városi közigazgatás feladatait.  a tanács élén a polgármester állt. Így született meg a kommuna (városi önkormányzat), fő céljuk: kikerülni a földesurak hatalma alól.

6 A közéleti épületeket adókból tartották fenn, amit az összes polgárra kivetettek, és a vagyon arányában határozták meg. Városi alkotmányok megalkotása is elkezdődött.  tartalmazták a polgárok szabadságát a földesúrral szemben (általában a király támogatását vették igénybe)  törvényekkel szabályozták a polgárok életét. A város kiváltságos területté változott, pl. adójukat egy összegben fizethették a királynak, árumegállító jogot gyakorolhattak az átutazó kereskedőkkel, vásártartó joguk volt stb.

7 4. A céhek Az iparosok érdekvédelmi szervezetekbe, céhekbe tömörültek. céhek legális működését a céhlevél igazolta működését a céhszabályzat határozta meg (pl. munkaidő; céhtagok száma, feldolgozandó nyersanyag minősége; a mesterré válás feltételei árak stb.) Cél: kiiktatni a gazdasági verseny lehetőségét, minden céhbe tartozó mester egyformán meg tudjon élni.

8 A céhszervezet hierarchiája (rangsora):  a mesternek voltak inasai, akik tulajdonképpen mindenesek voltak,  az inasokból lettek a legények, akik a műhelyben dolgoztak. A legények egy bizonyos idő után vándorútra keltek, más városok céheinél tökéletesítették tudásukat, majd hazatérve elkészítették a remeket.  a remek a céh mestereinek elbírálása alá esett, ha megfelelt, a legény mesterré vált, és műhelyt nyithatott.

9 A céhszabályzat tiltotta a céhen belüli munkamegosztást (cél: minden mester ismerje a munkamenet egész folyamatát, szakma lehető legtöbb fortélyát) a céh megvédte tagjait a kontároktól, a céhen kívüli mesterektől (üldözték is őket)  nem tartották be a közös előírásokat  letörhették a közös árakat lényeges szerep a város védelmében, ugyanis veszély esetén minden céhtagnak meg volt határozva, hogy a városfal melyik pontján kell őrszolgálatot teljesítenie. a céhek minden iparágban jelen voltak a kézműipartól a textiliparon át egészen a fémművességig. (pl. varga, csizmadia, szűcs, tímár, szabó, kovács, ötvös, kádár, bognár stb.)

10 5. A távolsági kereskedelem A távolsági kereskedelem elsősorban luxuscikkek szállítását bonyolította le. Jelentős kereskedelmi útvonalak: a) Balti- és az Északi-tenger térségében : Hanza szövetség keletről legfőképp heringet, gabonát, viaszt és más nyersanyagot hoztak, nyugatról pedig iparcikkeket szállítottak. A kereskedelmi útvonalakat észak-német (Rostock, Lübeck, Hamburg, Bréma) és flandriai (Brügge, Gent) városok uralták.

11 b) Földközi-tenger partvidékén: Levante az észak-itáliai városok szövetsége (Velence, Genova, Milánó, Firenze) A Távol-Keletről szállítottak luxuscikkeket (pl. selyem, borostyán) Európába és iparcikkeket vissza keletre c) champagne-i vásárok (Franciaország) : szárazföldi összeköttetést biztosított a Hanza és Levante között


Letölteni ppt "A KÖZÉPKORI VÁROS. 1. A középkori város kialakulása A mezőgazdaság fejlődésével (nehézeke, szügyhám, patkó, háromnyomásos földművelés stb.) megnőtt a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések