Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Zounok. A város első évszázadai 6. osztály. A korai Árpád-kor: Szolnok várost 1075-ben említi először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Zounok. A város első évszázadai 6. osztály. A korai Árpád-kor: Szolnok várost 1075-ben említi először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele."— Előadás másolata:

1 1. Zounok. A város első évszázadai 6. osztály

2 A korai Árpád-kor: Szolnok várost 1075-ben említi először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele.

3 Garamszentbenedek kolostora. Ma Szlovákiában van.

4 Feladat Szolnok könyvének 13. oldalán keresd meg annak az írásos forrásnak a jellemzőit, amelyben először említik Szolnok nevét! –Mikor? –Ki adta ki? –Mi ez az írás? –Milyen formában szerepel benne a név?

5 Megoldás ben 2.I. Géza király adta ki 3.a garamszentbenedeki bencés apátság alapítólevele 4.Zounok

6 Honnan kapta a város a nevét?  A 19. században a város nevét szláv eredetűnek tartották (a só szóval hozták kapcsolatba)  Ennek cáfolata:  a sószállítás csak a 12. századtól jellemző  Szolnok környékén szláv eredetű lakosság nyomát nem találták

7 Honnan kapta a város a nevét? Mai álláspont: Szolnok városának neve személynévi eredetű, névadó az 1046-ban vértanúhalált halt Szolnok ispán

8 Pogány Gábor Benő alkotása: Szolnok ispán szobra

9 Hol volt a város Árpád-kori központja? A Tisza – Zagyva szögében a honfoglalás előtt emelt földvár a városközpont Szolnok ispánsági és vármegyei székhely is volt (királyi birtokhoz tartozott, mert fontos átkelőhely) Várispánság: a várakhoz tartozó földek és ezek népe, feladatuk a katonai védelem Vármegye: összefüggő közigazgatási terület

10 A várjobbágyok  A várjobbágyok jelentették az új hatalom támaszát.  Nagyobb részük földműveléssel és állattartással foglalkozott.  Ők adót is fizettek.  Kisebb részük katona volt

11 Hogyan gyakorolja a király a hatalmat?  a királyi udvar háza népével, katonai kíséretével leköltözik egy birtokrészre  a beszedett adót fölélik  ekkor gyakran törvénynapokat is tartottak

12 Kinek a feladatait soroltuk fel? A király törvényeit kihirdeti bíráskodik beszedi az adót háború esetén a várkatonaságot vezeti

13 Szolgálófalvak A várat a szükséges javakkal a szolgálófalvak látták el adó fejében azonos termékekkel. (18. o. utolsó bekezdés)

14 Olvasd le a 19. oldali térképről, hogy milyen szolgáló falvak voltak Szolnok környékén! 1.ácsok faluja 2.kovácsok faluja 3.halászok faluja 4.azoknak a halászoknak a faluja, akik az élő Tisza vízfolyásait, fokait gondozták és halászták 5.fegyverkovácsok faluja 6.molnárok faluja

15 Szolgálófalvak 1.Ácsok faluja: Ácsi 2.Kovácsok faluja: Kovácsi 3.Halászok faluja: Halásztelek 4.Azoknak a halászoknak a faluja, akik az élő Tisza vízfolyásait, fokait gondozták és halászták: Fokorú 5.Fegyverkovácsok faluja: Fegyvernek 6.Molnárok faluja: Örményes

16 Szolnok a só szállításának és elosztásának központja A só ebben a korban az egyik legfontosabb kereskedelmi cikk. Miért?

17 Mire használták a középkorban a sót? Élelmiszerek tartósítása? Állatok táplálása? Szépségápolás? Az állatbőrök kikészítése? Festékek előállítása? Az egyik állítás kilóg a sorból. Melyik nem igaz?

18 Megoldás A só felhasználása: élelmiszerek tartósítása, savanyítása, állatok táplálása, kézműipari nyersanyag (pl. a bőr kikészítéséhez, festékek előállításához használták)

19 Hogyan szállítják a sót? A szárazföldi szállítás a rossz utak miatt nehézkes Szolnok folyóparti elhelyezkedése és központi fekvése miatt a távolsági sókereskedés központja lett

20 Sóbányászat. Figyeld meg, hogyan termelik ki a sót!

21 A parajdi sóbánya napjainkban

22 A Szamoson úsztak a tutajok a Tiszáig, a Tiszán Szolnokig

23 A só útja a dési és máramarosi sóbányákból Szolnokig

24 Kövessétek a térképen a sószállító tutajok útját! (20. oldal a könyvben) Segít a következő vázlat: –Dés első királyaink idejétől fogva a sóbányászat központja. Mivel a vízi sószállítás a Szamoson és a Tiszán Szolnokig folyamatos volt, Dést és környékét a szolnoki ispán fennhatóság alá rendelték. Az 1200-as évek első évtizedeiben szabad királyi város lett, kiváltságokat kapott.

25 –Szamos: az Árpádok korában szeszélyesen kanyargó folyó, amely a Szatmári-síkságon csendesedik meg. (Azóta szabályozták, mint a Tiszát) Déstől km-es út után érték el a tutajok a Tiszát Gergelyiugornyánál. –A Tiszán még km-t tettek meg a sótömbökkel megrakott tutajok, míg Szolnokig értek.

26 Milyen lehetett a sószállítók élete? „Hatalmas szálfákból összekötözött tutajok úsztak el. A méter hosszú, méter széles tutajt elöl és hátul fehér ruhás emberek kormányozták, furcsa, messziszálló hangon kiabálták egymásnak a vezényszavakat. A tutaj közepén volt egy kicsiny, fából épített kunyhó. A fészerébe volt bekötve a kecske, a másik oldalra meg két aprócska ló, a szekér farához. Az asszonyok a kunyhó előtt bográcsban főztek, a gyerekek meg összevissza szaladoztak, ugrándoztak a szálfákon.”

27 Feladat A 26. oldal alapján mutassátok be, mi mindent adott a természet a Tisza-Zagyva környéki embereknek a folyószabályozások előtt!

28 Megoldás halat vadat tojást mézet vadgyümölcsöket fűszer- és gyógynövényeket

29 A Sóház utca falán angyal vigyázza az arra járókat


Letölteni ppt "1. Zounok. A város első évszázadai 6. osztály. A korai Árpád-kor: Szolnok várost 1075-ben említi először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele."

Hasonló előadás


Google Hirdetések