Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója."— Előadás másolata:

1 A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója

2 A szájüreg normál flórájának kialakulása I.  Az újszülött szájürege steril, de Candida sp. és Lactobacillus sp. átmenetileg kimutatható a születés utáni időben  Legfontosabb befolyásoló szerepe az anyai szájflórának van!  1-2 órával a születés után megjelennek a normál szájflóra aerob és fakultatív anaerob tagjai, S. salivarius, S. mucilaginosus, Neisseria sp.

3 A szájüreg normál flórájának kialakulása II.  Fogáttörés: a két új kolonizálható felszín megjelenése miatt megváltozik a normál flóra  Zománc: S. mutans S. sanguis } aerob Actinomyces sp. Actinomyces sp. Gingivalis sulcus Fusobacterium sp. Prevotella sp. } anaerob Fusobacterium sp. Prevotella sp. } anaerob Treponema Treponema

4 A szájüreg normál flórájának kialakulása III.  6-14 éves korban: maradó fogazat kialakulása (anaerob akár 90% is lehet)  Időskor: a fogak elvesztése után a S. mutans, S. sanguis, Lactobacillus sp. eltűnnek a normál szájflórából (~ fogatlan gyermek flórája)  Protézis. Candida albicans  Staphylococcus sp.

5 Az emberi szájüregből több mint 800 speciesbe tartozó baktérium izolálható  Gingivalis sulcus: 10 3 CFU/ml  Nyál : CFU/ml  Parodontális tasak: 10 9 CFU/ml

6 Négy alapvetően különböző felszín áll a baktériumok rendelkezésére a szájüregben  Szájnyálkahártya  Gingivalis sulcus  Fogak (implantátumok)  Tömések, fogpótlások

7 Mikrokörnyezetek a szájüregben  Ajkak átmenet a bőr flórája (Staphylococcus sp., Micrococcus, átmenet a bőr flórája (Staphylococcus sp., Micrococcus, Propionibacterium sp.) és a szájüreg (Sterptococcus sp., Gram- negatív anaerobok) flórája között Nyelv Streptococcus a domináló flóra Veillonella sp. Actinomyces sp. Prevotella sp.(rossz szájszag) P alatum Streptococcus sp Haemophilus sp. Actinomyces sp. Veillonella sp. Gram-negatív anaerobok Nyál 10 8 CFU/ml A szilárd felszínekről vagy a nyálkahártyáról való lelökődéssel kerülnek a nyálba, ezért az összetétel igen változó

8 Mikrokörnyezetek a szájüregben Fogak: cariogen flóra S. mutans S. salivarius S. sobrinus L. acidophilus Neisseria sp. Actinomyces sp.

9 Mikrokörnyezetek a szájüregben a gingivalis sulcus normál flórája Gram-pozitív pálca Gram-pozitív coccus Gram-negatív pálca Actinomyces israelii Streptococcus mitis Selenomonas sputigena Actinomyces odontolyticus Streptococus sanguis Fusobacterium nucleatum Actinomyces gerencseriae Streptococcus gordonii Capnocytophaga gingivalis Rothia dentocariosa Streptococcus oralis Actinomyces naeslundii

10 Három fő tényező befolyásolja a mikroorganizmusok megtelepedését a szájüregben  Fizikokémiai faktorok (hőmérséklet, oxigén tenzió, pH)  Gazdaszervezet (nyál, gingivalis sulcus)  Bakteriális faktorok  (szájhigiéne, étkezési szokások)

11 Fizikokémiai faktorok I. hőmérséklet  A normál testhőmérséklet o C  A szájban a hőmérséklet igen széles határok között változhat  Az orális baktériumoknak alkalmazkodniuk kell a szélsőséges hőmérsékleti ingadozáshoz –Jégkrém -5 o C –Forró ételek +55 o C –A hőmérséklet különbség: 60 o C!!!

12 Fizikokémiai faktorok II. oxigén tenzió  Supragingivális plakk: az oxigén nyomás változik a plakk érettségétől függően –Kezdetben aerob körülmények, magas oxido- redukciós potenciál –A fakultatív anaerob baktériumok oxigén felhasználása és bakteriális metabolitok oxigén redukiója révén ▼ –3-5 napos plakkban az oxido-redukciós potenciál mínusz érték → anaerob körülmények

13 Gazdaszervezet nyál  Antitestek –sIgA (a baktériumokkal aggregálódva gátolják a kötődést a szövetekhez) –IgG (az orális baktériumok ellen termelt ellenanyagok)  Glikoproteinek –Nagyszámú, különböző glikoprotein –Gazdag aminósavakban –Az orális streptococcusoknak specifikus glikoprotein- kötő receptoraik vannak, melyek segítik a rögzülést a fogfelszíneken

14 Gazdaszervezet nyál  Nonspecifikus faktorok: olyan anyagok, melyek nem specifikusan gátolják a baktériumok szaporodását  lizozim: a bakteriális peptidoglikánt bontja laktoferrin: fémek megkötése laktoperoxidáz: a hipotiocyanát ion képződését katalizálja

15 Gazdaszervezet gingivalis sulcus folyadék  A gingivalis sulcus a plazmából származó folyadékot tartalmaz  Nagy mennyiségű ellenanyagot és egyéb immunológiailag aktív összetevőket tartalmaz pl.: komplement fehérjéket  A domináló immunglobulin az IgG, melynek feladata a kolonizáció megakadályozása

16 Bakteriális faktorok  Sejthez kötött virulencia faktorok: poliszaccharidtok mikrokapszula nyák s pecifikus adhéziós proteinek: fibrinogén fibrin fibronektin trombin vitronektin kollagén

17 Bakteriális faktorok Szelektív adhézió: két fő mechanizmus  Hidrofobicitás a nem specifikus sejtfelszíni adszorptív hidrofoicitás a tapadást Az aggregatív hidrofobicitás a maszkírozást szolgálja  Specifikus enzim- szubsztrát felismerés: a bakteriális adhezinek és a receptoraik közötti specifikus kapcsolat

18 Adhéziós mechanizmusok Epitheliális sejtfelszín Baktérium - Lipofil felszíni molekulák Hidrofób adhezinek -- - töltésű adhezinek töltésű glikoproteinek Divalens kationok

19 A szájüreg normál flórájának funkciója  A szervezet védelme az exogén, pathogén mikroorganizmusokkal szemben pl.: S. mutans bakteriocin termelése

20 A dentális caries mikrobiológiája

21 A dentális plakk kialakulása  Szerzett pellicula  Iniciális kolonizáció  Másodlagos plakk-képződés, a plakk érése

22 A dentális plakk kialakulása I.  Szerzett pellicula kialakulása fogmosás után szinte azonnal újraképződik a nyál mucinjából, glycoproteinekből, és ásványi anyagokból jön létre

23 A dentális plakk kialakulása II. iniciális kolonizáció  Reverzibilis  nm közelség  Gyenge kötés  Fizikokémiai interakció: –Elektrosztatikus erő –Van der Waal’s erő  Irreverzibilis  2 nm közelség  Erős kötés –Hidrogén kötés –adhezinek

24 A dentális plakk kialakulása III. Másodlagos plakk-képződés, a plakk érése korai kolonizálók Coaggregáció kukoricacső formáció kialakulása Streptococcus + Actinomyces Streptococcus + Corynebacterium Veillonella + Eubacterium

25 A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában I. Streptococcus mutans Extracelluláris glikoziltranszferáz (EC GTF) Extracelluláris invertáz Intracelluláris invertáz

26 A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában II. S mutans+szacharóz IC invertáz - glukóz+fruktóz IC glikoziltranszferáz – glukán = IPS EC invertáz – glukóz EC glikoziltranszferáz glukán = EPS Insolubilis MUTÁN Plakk maturáció solubilis EC invertáz - fruktóz Lebontás – tejsav termelés Demineralizáció= CARIES

27 Szájüregi baktériumok által termelt EC polysacharidok SpeciesSzubsztrátPolysaccharid Streptococcus mutans Szacharóz Szolubilis és inszolubilis glukán, fruktán Streptococcus sanguis Szacharóz Szolubilis és inszolubilis glukán Streptococcus salivarius SzacharózFruktán Actinomyces naeslundii Szacharóz Fruktán, heteroploysacharid Lactobacillus spp. Nincs specifikus szubsztrát Glukán, heteropolysacharid Eubacterium spp. Nincs specifikus szubsztrát heteropolysacharid Rothia dentocariosa Glukóz, szacharóz Heteropolysacharid, leván Neisseria spp. szacharózglikogén

28 A dentális plakk kialakulása IV. késői kolonizálók  Fusobacterium spp.  Prevotella intermedia  Porphyromonas gingivalis  Tannerella forsythensis  Campylobacter rectus  spirochaeták

29 Biofilmképzés  A mikrobák adhézióját követően azok az általuk, vagy a biológiai felszín (nyálkahártya) termelt poliszaccharid matrixba ágyazottan szaporodnak tovább  A képződménybe további mikroorganizmusok települhetnek, ami egy mikrobaközösség, konzorcium kialakulását okozza  A biofilm leszakadó, planktonikus fázisba kerülő részei a szervezet egyéb helyein újabb biofilm kialakulását eredményezhetik

30  A biofilm m ö g é b ú jt bakt é riumok a fagocit á kkal szemben is rezisztensek.  A baktériumok á ltal termelt algin á t, amely a biofilm legfontosabb alkot ó r é sze, a gazdaszervezet immunv á lasz á t provok á lja.  Az algin á t line á ris szerkezetű kopolimer, amelyet  -1,4- kapcsolt D-mannuronsav é s k ü l ö nb ö ző mennyis é gű C-5 epimer L-glukuronsav alkot.  Az algin á t, ill. a biofilm k é pző bakt é riumok folyamatos antig é n-antitest reakci ó t induk á lnak. A termelődő antig é nek hat á s á ra immunkomplexek alakulnak ki, melyek az oda á raml ó neutrophil granulocit á kkal egy ü tt lerak ó dnak a sz ö vetekben é s progressz í v elv á ltoz á sokat okoznak.

31 Biofilmképzés lépései

32 Receptor-ligand Hidrofób kölcsönhatásGlikoprotein üledék Van der Waal’s kötőerők Exopolisaccharid polimer Passzív anyag felszíne Hidrofób molekulák

33

34

35

36

37 Biofilmképzés  A biofilmképzés a speciális példája az ökológiai eseménysorozatoknak, „succesion”-nak  A biofilm fő polimerjei a poliszacharidok é s proteinek, melyek szerepet j á tszanak a bakt é rium stresszel szembeni t ú l é l é s é ben.  megtal á lhat ó sz á mos helyen a norm á l hum á n szervezetben is (fogak felsz í ne, test ü regekbe helyezett kat é terek, kan ü l ö k, prot é zisek, pacemakerek, seb é szeti dr é ncs ö vek)  Megakad á lyozza, az antibiotikumok hozz á f é rését a bakt é riumokhoz é s azt, hogy kifejts é k hat á sukat.


Letölteni ppt "A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések