Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése

Az előadások a következő témára: "Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése"— Előadás másolata:

1 Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
Budapest, november 8. dr. Klész Tibor osztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály NGM

2 A szakképzés fejlesztésének alapja:
a kormányzat az elmúlt két évi szakképzési intézkedései kiemelt cél a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez való igazítása új szakképzési jogszabályok megalkotása fontos eszköz a megfelelő pályaválasztás és az eredményes pályaorientáció. A szakképzés fejlesztésének lehetőségét a kormányzat az elmúlt két év intézkedéseivel teremtette meg. A szakképzés átalakításának egyik kiemelt célja a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása. A változások eredménye azonban nem azonnal jelentkezik, az iskolai rendszerben később, a felnőttképzésben hamarabb. A lépések egy része a jogszabályok módosulásában és újak kiadásában, valamint tartalmi fejlesztésben (pl. új OKJ) testesült meg. A fejlesztés fontos eszköze a megfelelő pályaválasztás és az eredményes pályaorientáció.

3 Lépések 2011-ben Lépések 2012-ben A szakképzési stratégia elfogadása
Az új szakképzési törvény elfogadása Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása A „Gyakorlati normatíva” kormányrendelet Lépések 2012-ben A szakképzési törvény nyár eleji módosítása Az új OKJ megjelenése A „Követelménymodul” kormányrendelet megjelenése 77 db NGM-es szakma szakmai és vizsgakövetelményei A szakképzési tantervi ajánlások kiadása 77 szakmára 2011: A szakképzési stratégia elfogadása Az új szakképzési törvény elfogadása (2011. évi CLXXXVII törvény) Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása (2011. évi CLV. törvény) A „Gyakorlati normatíva” kormányrendelet megjelenése (280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet) 2012: A szakképzési törvény nyár eleji módosítása Az új OKJ megjelenése (150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet) A „Követelménymodul” korm. rendelet megjelenése (217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák (77 db) szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet) A szakképzési tantervi ajánlások kiadása 77 szakmára

4 A gyakorlati képzés elvei
Duális szemlélet erősítése Főfelelősség a gyakorlati képzés megszervezéséért A tanulószerződés erősítése, kiterjesztése A tanuló és a gyakorlati képzést szervező jogainak és kötelezettségeinek kiegyensúlyozása Tartalmi szabályozók átalakítása A gazdasági kamara szerepének erősödése A finanszírozás szabályainak változása

5 A duális képzés A gazdálkodó érdeke, hogy tanulót képezzen
Nem német, osztrák modell, hanem magyar Elmélet az iskolában, több gyakorlat külső képzőhelyen Egységes, három éves szakiskolai képzés Szakközépiskolában kötelező szakmai érettségi Lehetőség 2012-től, kötelező 2013-tól Koncepció és új törvény

6 Szakképzési törvény módosítása
Főbb módosítási pontok: Tanulószerződés kötése már a 9. évfolyamon is A szintvizsga szabályainak módosulása A szakiskolai oktatásban biztosítandó közismeret A szakképzési tantervi ajánlások megjelentetése Egyes átmeneti szabályok megváltoztatása Hatálybalépése: június 27. illetve 2012. szeptember 1. 2012 nyarán módosult a szakképzési törvény, elsősorban a gazdaság részéről megfogalmazott igények alapján. A változások már szeptember 1-jén hatályba léptek. Ennek főbb pontjai: tanulószerződés kötésének lehetősége már a 9. évfolyamon is ehhez igazodóan a szintvizsga szabályainak módosulása a szakiskolai oktatásban biztosítandó közismeret „fix” 33% a három évfolyam átlagában a szakképzési tantervi ajánlások megjelentetésére szóló felhatalmazás

7 Tanulószerződés kötése már a 9. évfolyamon is
Hatálybalépés: szeptember 1. Eddig csak a 10. évfolyamtól lehetett kötni Csak a szakiskolai képzésre vonatkozik a változás Szigorú feltételei vannak: csak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében ezt a gazdasági kamara ellenőrzi Vagy továbbra is iskolai tanműhelyben Tanulószerződés kötése a 9. évfolyamon már a 2012/2013-as tanévtől lehetséges, de csak a szakiskolai képzésben. (Eddig csak a 10. évfolyamtól lehetett kötni.) Ennek szigorú feltétele, hogy a gyakorlati képzőnél csak a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelybe kerülhet először a tanuló, amelyet a gazdasági kamara ellenőriz. A tanulószerződés megkötésének egyéb szabályai nem változtak.

8 A szintvizsga szabályainak változása
Hatálybalépés: szeptember 1. Már nem a tanulószerződés megkötésének a feltétele, hanem annak, hogy a tanuló 10. évfolyamon külsős, vállalati tanműhelyben is részt vehet gyakorlaton azaz nem csak kizárólag tanműhelyi célokat szolgáló gyakorlati képzőhelyen azt méri, hogy a tanuló alkalmas-e az irányítás melletti munkavégzésre A szintvizsga szeptember 1-jétől már nem a tanulószerződés megkötésének a feltétele, hanem annak, hogy a tanuló 10. évfolyamon külsős, vállalati (azaz nem csak kizárólag tanműhelyi célokat szolgáló) tanműhelyben is részt vehessen gyakorlaton. A szintvizsga továbbra is kötelező a szakiskolában, és azt méri, hogy a tanuló alkalmas-e az irányítás melletti munkavégzésre, de eredménye a tanuló év végi jegyébe nem számít bele.

9 A szakiskolában biztosítandó közismeret
A szakiskolai, szakközépiskolai szakképzési keret-tantervnek minimális közismeretet kell biztosítani Változás szeptember 1-jétől az új, duális szakiskolai képzésben: - „fix” 33% (korábban „legalább” 33%-ot kellett biztosítani, sem legalább, sem legfeljebb) - a három szakiskolai év „átlagában” kell az egyharmadnyi (33%) közismeretet biztosítani (nem minden évfolyamon külön-külön kell minimum elérni)

10 Változások az átmeneti szabályozásban
1. Szakképzési tantervi ajánlások 2. Törzslapok elektronikus megküldése 3. Szakmaszerkezeti döntés

11 A szakképzési tantervi ajánlás
A szakképzési kerettanterv és a korábbi központi programok szerepét tölti be A 2012/2013-as tanévben induló „pilot projektek” (az új hároméves duális képzés) alapja Az új OKJ, az új „Követelménymodul” kormányrendelet és az új szvk-k alapján készültek 77 db NGM-es szakképesítés tantervi ajánlása Az NMH SZFI honlapjáról letölthetőek A szakképzési kerettantervek végéig minden szakmára kiadásra kerülnek jogszabályban A szakképzési tantervi ajánlások, amelyek augusztus végén jelentek meg, a leendő szakképzési kerettantervek és a korábbi központi programok szerepét töltik be. Az ajánlások, valamint az új OKJ és az szvk-k a 2012/2013-as tanévben induló „pilot projektek” (új hároméves duális képzés) alapja. Összesen 77 db NGM-es szakképesítés tantervi ajánlása jelent meg, amelyek az Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága (NMH SZFI) honlapjáról tölthetőek le. A szakképzési kerettantervek 2012 végéig minden szakmára kiadásra kerülnek jogszabályban.

12 Szakmaszerkezeti döntés
A javaslatot július 31-ig a regionális fejlesztési és képzési bizottságok tették meg a Kormány rendeletben adja ki a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan Változás, hogy csak az iskolai rendszerű képzése vonatkozik, a felnőttképzésre nem 2013. március 31-ig már a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot, a Kormány május 31-ig hozza meg döntését A felnőttképzésre július 1-től kötelező Az ún. szakmaszerkezeti döntés a regionális (2013-tól a megyei) fejlesztési és képzési bizottságok által tett javaslat alapján születik meg. A jövőben a megyei munkaerő-piaci helyzet és trendek alapján tesz javaslatot a bizottság a az államilag támogatható képzések körére, azaz a szakmaszerkezeti struktúrára, amelyről a Kormány dönt évente, először a 2013/2014-es tanévre. A szakképesítések három csoportba kerülnek besorolásra: a korlátozás nélkül támogatható, a korlátozottan támogatható és az egyáltalán nem támogatható szakmákra. A korlátozottan támogatható körben megyénként és fenntartónként keretszámok is meghatározásra kerülnek. A Kormány hamarosan rendeletben adja ki a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan az iskolai rendszerű szakképzésben. Fontos, hogy ez a döntés a felnőttképzésre még nem vonatkozik március 31-ig már a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot a 2014/2015-ös tanévre, a Kormány május 31-ig hozza meg döntését, amely július 1-től kötelező lesz a felnőttképzésben is. A szakmaszerkezeti döntés határozza meg, hogy mely szakmák képzését támogatja az állam költségvetési forrásból, és melyekét nem, illetőleg melyeket csak meghatározott keretszámok között. A 2013/2014-es tanévben tehát még csak „kételemű” döntés fog érvényesülni, keretszámok nem kerülnek meghatározásra (csupán az állami támogatásban nem részesíthető és korlátozás nélkül részesíthető szakmák kategóriája kerül kialakításra). A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. A szakmaszerkezeti döntés az biztosítja, hogy az államilag finanszírozott szakképzésben megszerzett szakma minél nagyobb arányban hasznosuljon a munkaerőpiacon, így az érintett fiatalok is kisebb arányban válnak pályakezdő munkanélkülivé.

13 2012/2013-a tanév A szakközépiskolai képzésben nincs változás,
de a szakképzési tantervi ajánlások a szakközépiskola szakképzési évfolyamára is kiadásra kerültek egyes NGM-es szakmák esetében A szakiskolai képzés ebben a tanévben még háromféleképpen indulhat: „2+2-es”, „előrehozott” és az új „duális” képzési formában Utóbbi nem kötelező, de 2013/2014-től már igen

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Nemzetgazdasági Minisztérium