Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat."— Előadás másolata:

1 1

2 Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat

3 3 Az előadás vázlata 1. Tranzitológia – Változáselmélet A változás 5 mozzanata A változás 5 mozzanata 2. A változások okai 3. A változások esetei 1. Reform 2. Puccs 3. Forradalom 4. Átmenet 4. Az átmenetek összehasonlítása 1. Az átmenet formáinak összehasonlítása 2. Az Dél- Kelet Európai Átmenet 3. A kelet közép európai átmenetek eredményei

4 4 Bevezetés Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - Tranzitológia Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - Tranzitológia Totalitárius Totalitárius AutoriterDemokratikus AutoriterDemokratikus Totalitárius ►► Autoriter ►► Demokratikus (Mill, Tocqueville) Totalitárius ►► Autoriter ►► Demokratikus (Mill, Tocqueville) Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye – vagyis a változás állandó Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye – vagyis a változás állandó A Változás 5 mozzanata Válság/ Kihívás Válság/ Kihívás Összeomlás Összeomlás Átmenet Átmenet Megújulás Megújulás Konszolidáció Konszolidáció

5 5 A változás okairól Milyen tényezők idézik elő a belső változásokat? Milyen tényezők idézik elő a belső változásokat? Mitől stabil, és mitől omlik össze egy rendszer? Mitől stabil, és mitől omlik össze egy rendszer? 1. A gazdasági és politikai hatalom súlypontjainak eltolódása Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a döntéshozatalba való beleszólásba ►► Polgári forradalmak Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a döntéshozatalba való beleszólásba ►► Polgári forradalmak 2. A lakosság összetételének és mobilitásának megváltozása 3. Háború és más külső beavatkozások Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog a kormányba vetett bizalom Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog a kormányba vetett bizalom Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali pártokat visszaszorítják Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali pártokat visszaszorítják

6 6 4. A kormányzat rossz hatékonysága : Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen Németországban hatalomra kerülnek a nácik Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen Németországban hatalomra kerülnek a nácik 5. Egyének, csoportok, és a politikai elitek hatalmi törekvései, vagy azok kudarcai A történeti személyek szerepe, illetve különbségeik A történeti személyek szerepe, illetve különbségeik Pl.: Trockij ↔ Sztálin Pl.: Trockij ↔ Sztálin 6. A politikai-hatalmi törekvéseket meghatározó ideológiák Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén ►► Erőre kapnak a munkásmozgalmak Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén ►► Erőre kapnak a munkásmozgalmak  Pl.: Nacionalizmus megjelenése a 19. elején- közepén ►► Létrejön az egységes Itália és Németország 7. Nemzetközi erőviszonyok változásának hatása Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása

7 7 A politikai változások Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai rendszerek? Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai rendszerek?Aváltozásoknak 4 fő esete van: 1. Reform 2. Puccs 3. Forradalom 4.DemokratikusPolitikaiÁtmenet

8 8 1. A Reform és annak típusai A reform olyan változás, mely fokozatosan és a törvényes politikai rend alkotmányos folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről, akár alulról kezdeményezzék is a változásokat A reform olyan változás, mely fokozatosan és a törvényes politikai rend alkotmányos folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről, akár alulról kezdeményezzék is a változásokat A Reformok Típusai 1. A politikai változás, mint felülről bevezetett reform: Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a hatékonyabb kormányzás érdekében Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a hatékonyabb kormányzás érdekében Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális reformjai, Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális reformjai, Ha sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakat Ha sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakat

9 9 2. Politikai változás, mint a protestálóknak tett engedmény A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női választójog A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női választójog Jogkiterjesztés: Sztrájkjog megadása Jogkiterjesztés: Sztrájkjog megadása 3. Egyes új népcsoportok mozgósítása politikai célokra Korábban politikailag passzív csoportok mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében Korábban politikailag passzív csoportok mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója” Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója” 4. A politikai fejlődés és politikai modernizáció modelljei Az elmaradott országokban az utoléréshez, felzárkózáshoz szükséges reformintézkedések Az elmaradott országokban az utoléréshez, felzárkózáshoz szükséges reformintézkedések Pl.: Afrikában új intézmények létrehozatala Pl.: Afrikában új intézmények létrehozatala

10 10 2. A Puccs 1. Coup d'état ~ államcsíny 2. A hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai erőt alkalmazva 3. Az irányító hatalmat egy szűk réteg ragadja magához törvénytelenül, a többség akaratának mellőzésével. 4. A hadsereg mindig jelentős szerepet játszik.

11 11 3. A Forradalom A politikatudományban: A politikatudományban: mélyreható társadalmi-gazdasági és a hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező átalakulás, mélyreható társadalmi-gazdasági és a hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező átalakulás, jelentős tömegek részvételével és gyakran erőszakos eszközökkel megy végbe. jelentős tömegek részvételével és gyakran erőszakos eszközökkel megy végbe. Egyik értelme a társadalmi viszonyok átrendeződése, ha csak a hatalom pozícióiban történik változás, az csak puccs, államcsíny Egyik értelme a társadalmi viszonyok átrendeződése, ha csak a hatalom pozícióiban történik változás, az csak puccs, államcsíny

12 12 A Forradalom jellemzői Gyökeresen átformálja a politikai rendszert Gyökeresen átformálja a politikai rendszert Új intézményeket teremt Új intézményeket teremt A régi hatalom képviselőivel való éles konfrontációban új képviseleti és legitimációs alapokra helyezi a hatalmat A régi hatalom képviselőivel való éles konfrontációban új képviseleti és legitimációs alapokra helyezi a hatalmat A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom Pl.: 1789, 1830, 1848 A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom Pl.: 1789, 1830, 1848

13 13 4. A demokratikus átmenet tekintélyuralmi rezsimek demokratikus átalakulása tekintélyuralmi rezsimek demokratikus átalakulása Elsőként a 70’es - 80’as években a latin- amerikai és dél európai diktatúrák gyors átalakulása Elsőként a 70’es - 80’as években a latin- amerikai és dél európai diktatúrák gyors átalakulása közép és kelet európai szocialista rendszerek összeomlása közép és kelet európai szocialista rendszerek összeomlása

14 14 Különbségek a Közép –Kelet Európai és aDél Európai átmenetek között Közép Kelet Európai ÁtmenetekDél Európai Átmenetek Előzmény A Szovjet Birodalom RészeSzuverén államok A Válság jellege Teljes: Politikai, Gazdasági, TársadalmiPolitikai Legitimáció Állampárt (gyenge)Egyszemélyi vezető Ideológia MarxizmusEgyszemélyi vezető Tulajdonviszonyok Állami tulajdon a dominánsMagántulajdon a domináns Érdekképviseleti szervek Nincsenek, integrálva a állampárt szerveibeLéteznek Szuverenitás Korlátozott, A Birodalom RészeiTeljes területi szuverenitás Társ átalakulás szereplői Elhanyagolható középosztály A nemzeti polgárság demokrácia alapja Egyház szerepe Nem jellemző (kiv. L.o.)Aktívan közreműködik Civil társadalom NincsLétezik

15 15 A Politikai Átmenet folyamata 2 végpont: tekintélyuralomból ►► pluralista demokráciába 2 végpont: tekintélyuralomból ►► pluralista demokráciába Menete: Menete: A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő támogatás reményében több politikai engedményt tesz A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő támogatás reményében több politikai engedményt tesz dialógust kezdeményez az ellenzékkel, dialógust kezdeményez az ellenzékkel, széleskörű demokratizálódási folyamat kezdődik széleskörű demokratizálódási folyamat kezdődik kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, háttérbe szorítania a reformereknek kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, háttérbe szorítania a reformereknek A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz két választás A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz két választás

16 16 A szereplői Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett szerepe a változásokban Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett szerepe a változásokban Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3 fajtáját különböztetjük meg: Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3 fajtáját különböztetjük meg: 1. Transformation: A régi elit kezdeményezi a változást, és végig döntő szerepet játszik abban. Pl.: Magyarország 2. Transplacement: A régi és az új elit összjáték szabja meg az átalakulás forgatókönyvét Pl.: Lengyelország, Replacement: 3. A régi elit képtelen a változásra, így a változások elsöprik, egy új elit veszi át a helyét Pl.: NDK, Románia

17 17 A politikai változások A változásoknak 4 fő esete van: 1. Reform 2. Puccs 3. Forradalom 4.DemokratikusPolitikaiÁtmenet

18 18 A politikai változások összehasonlítása ReformPuccsForradalomÁtmenet Indulása:Felülről AlulrólFelülről+Alulról Lefolyása:Békés Békés vagy erőszakos ErőszakosBékés Szemben álló aktorai Konzervatívok vs. Reformerek Rivális hatalmi Csoportok Régi elit vs. Társadalmi ellenzék Vezetés: Konzervatívok vs. Reformerek vs. Ellenzék: Mérsékeltek vs. Radikálisok Társada- lomhoz való viszonya: Demobilizáció Mobilizáció Demobilizáció és Mobilizáció Eredménye: A rendszer általában nem változik meg Rendszerváltozás

19 19 Az Átmenet eredményei A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem korlátozódik a politikai berendezkedés megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a társadalmi és gazdasági rendszer is átalakult A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem korlátozódik a politikai berendezkedés megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a társadalmi és gazdasági rendszer is átalakult A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló feltétele a változásoknak, melyek végül a kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) problémát, feszültséget vetett fel A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló feltétele a változásoknak, melyek végül a kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) problémát, feszültséget vetett fel A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a következő választásokon A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a következő választásokon Forradalmi jelentőségű változások, de nem forradalmi formában, legtöbbször sem széles tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri ►► ”Refolution” Forradalmi jelentőségű változások, de nem forradalmi formában, legtöbbször sem széles tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri ►► ”Refolution”

20 20 Az átmenetek tanulságai Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer természete és a politikai változás típusa között. Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer természete és a politikai változás típusa között. Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az emberi szabadságjogokat, vagy az életkörülmények romlása már elviselhetetlen, annál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Románia Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az emberi szabadságjogokat, vagy az életkörülmények romlása már elviselhetetlen, annál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Románia Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, Lengyelország Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, Lengyelország


Letölteni ppt "1. Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések