A német és a finn nemzeti pályaorientációs rendszerek

Az előadások a következő témára: "A német és a finn nemzeti pályaorientációs rendszerek"— Előadás másolata:

1 A német és a finn nemzeti pályaorientációs rendszerek
Pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlítása 2.) ea. A német és a finn nemzeti pályaorientációs rendszerek Előadó: Borbély-Pecze Tibor Bors

2 A német rendszer elemei
A képzési és pályaorientációs tanácsadás a németországi felfogás szerint alapvetően személyközi, pedagógiai-pszichológiai jellegű szolgáltatás. A szolgáltatás-nyújtásban és a fejlesztésben is hagyományosan a német ÁFSZ, a BA a főszereplő, bár a 2000-es években privát szereplők is megjelentek a területen

3 A német rendszer elemei II.
A pályatanácsadás, pályaorientáció feladatát a vonatkozó előírások a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit, BA, a továbbiakban SZMÜ) hatáskörébe utalják. Megvalósításában részt vehetnek további szereplők, pl. közintézmények, iskolák, iparkamarák vagy magánszolgáltatók. A pályatanácsadás jogi feltételeit a Szociális Törvénykönyv (Sozialgesetzbuch, SGB.) III7. kötet paragrafusai rögzítik.

4 Az SZMÜ átdolgozott tanácsadói modellje
Az első szolgáltatási lépcsőben információs anyagokhoz férhetnek hozzá, online formában illetve különféle kiadványok alakjában. Ezeket az információkat önkiszolgáló módon kezelhetik a rendelkezésükre bocsátott gépeken, olvasóhelyiségekben. A második szintet csoportos tanácsadási programok képviselik. A különböző programok között megtaláljuk az álláskeresők klubját, az önértékelést erősítő csoportfoglalkozásokat, de az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) fejlesztését szolgáló tematikus csoportokat is. Az ellátás egyik kulcselemét az álláskeresési stratégiák és kompetenciák fejlesztése jelenti – az önéletrajzok és pályázati anyagok elkészítésében nyújtott készségfejlesztő támogatás, az állásinterjú felkészítés és további, foglalkoztatási esélyt javító programokra történő felkészítés. A harmadik szintet az igen költséges személyes pályatanácsadás képviseli.

5 Iskolai pályaorientáció Németországban
Az első változatban teljes egészében iskolai szervezésben, egy-vagy több pályatanácsadó szakember, vagy pályaválasztási szaktanácsadóval kiegészített szakértői team készíti elő és bonyolítja le a pályaorientációs folyamatot. Második változatként pályaorientációval foglalkozó közszolgálati vagy magáncég szolgáltatását veszik igénybe az iskolák. Végül a pályaorientációban együttműködői szerződés keretében is kapcsolódhatnak egymással tanácsadói szolgáltatást végző intézmények, civil szervezetek vagy magánvállalkozások és a munkaerő-piaci szereplők.

6 Távtanácsadás- információs adatbázisok a német pályaorientációs munkában
BERUFENET Szakmabemutatások A leírás tartalmazza - a tevékenység rövid bemutatását, - a képzési információkat (milyen szakképesítések tartoznak hozzá, és ezeket milyen képzési formában, mennyi idő alatt, milyen feltételekkel lehet megszerezni – a rövid leírás mellett megnyithatók a következő leírások: A képzés tartalma, Milyen iskolatípusokban tanulható, financiális kérdések, képzési idő, vizsga, fontos tantárgyak és tartalmuk, lehetőségek a képzettséggel, a szakma gyakorlását lehetővé tevő más szakképesítések), - milyen érdeklődési területhez kapcsolható, milyen kompetenciák szükségesek, - információforrások – bőséges, részben az adott szakmához, részben a szakmacsoporthoz tartozó – internetes források, könyvek, folyóiratok, szakmai és egyéb szervezetek, - besorolások (pl. FEOR-szerű szám stb.) - munkaerőpiaci adatok – átlépés a Berufe im Spiegel der Statistik 1999 – 2007 megfelelő oldalára

7 Távtanácsadás- információs adatbázisok a német pályaorientációs munkában II.
Machs Richtig KURSNET – Das Portal für berufliche Aus- und Weiterbildung

8 A finn rendszer elemei Finnországban a 2004-es NAT az elemi oktatás osztályaiban a tanulók életkori sajátosságaiból kiindulva részletes feladatokat jelöl meg a pályaorientációban Az oktatásügy és a munkaügy között országos és területi alapon (55 pályaorientációs tanács) is erőteljes kooperáció és feladatmegosztás valósul meg egyazon nemzeti rendszer keretei között.

9 Különbségtétel a munkavállalási tanácsadás és információs tanácsadás között a finn ÁFSZ-ben I.
Sultana és Watts (2005) p.31-32

10 Különbségtétel a munkavállalási tanácsadás és információs tanácsadás között a finn ÁFSZ-ben II.

11 Szakmai szolgáltatási szintek a finn ÁFSZ-ben
Sultana és Watts (2005) p.67

12 Pályaorientáció a finn tanárképzésben, iskolában, iskolai humán szolgáltatások

13 Pályaorientáció a finn tanárképzésben, iskolában, iskolai humán szolgáltatások II.
Kötelező pályaorientációs kreditek a mestertanár kepézés során minden finn tanárképzőben Pályaorientáció osztályig (tanárok+ szakszemélyzet) A tanárok szerepe finn NAT (2004) 4.3. Folyamatos feladat az alapfokú oktatásban Tanárok együttműködése a tanulást segítő tanácsadókkal A helyi tantervnek be kell mutatnia az iskola és a helyi intézmények és munkaerőpiac közötti kapcsolódást ! Az egyes foglalkozások képviselői osztálytermi látogatásokat tesznek Kötelező a munkahelyek meglátogatása (vö. üzemlátogatás) Különböző helyekről tájékoztatókat gyűjtenek a tanárok Tananyag modulok beépítése

14 1-10. évfolyamig G. feladatok a finn oktatási rendszerben 1.
NAT (2004) old. 1-2. osztály Tanulók tanulási képességeinek fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése, tanulási zavarok kiküszöbölése, beszoktatás az iskolai életbe, a G. tevékenységek az iskolai életbe építve jelennek meg. 3-6. osztály tanulói függetlenség és felelősségérzet kialakítása 6. osztálytól szakmák bemutatása A helyi tantervben 6.-tól megjelennek a G. elemek

15 1-10. évfolyamig G. feladatok a finn oktatási rendszerben 2.
7-9. osztály G. a tanórákon személyre szabott, a tanuló személyiségjegyeit érintő egyéni counselling kiscsoportos pályaorientáció a munka és felnőtt élet bemutatása a tanulóknak Segítségnyújtás a továbbtanuláshoz

16 A pályaorientációs tevékenység értékelése a finn oktatásügyben (szereplők, összetevők)

17 2. ea. háttéranyagai R.G. Sultana & A.G. Watts Career Guidance in Europe's Public Employment Services DG EMPL. (2005) Kiss István A német modell old. (2008) In A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsőoktatásban – lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban FSZH (2008) Borbély-Pecze Tibor Bors (témavezető) Pályaorientációs portálok szerkezeti és tartalmi vizsgálata Tematikus hazai és nemzetközi áttekintés FSZH (2008) Nemzeti Alaptanterv, Finnország (2004)