Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adam Smith második eljövetele. Adam Smith (1723-1790)  Skót közgazdász és filozófus  Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adam Smith második eljövetele. Adam Smith (1723-1790)  Skót közgazdász és filozófus  Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus."— Előadás másolata:

1 Adam Smith második eljövetele

2 Adam Smith ( )  Skót közgazdász és filozófus  Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus közgazdaságtan kezdetének

3 Háttér  18.sz.-ban Fro.-ban és Amerikában is pezsgett a politikai élet Kereskedelem a Britt-szigetek és a Nagyvilág között növekvő népesség, kisüzemeke szaporodása,bankrendszer terjedése  Felvilágosodás gondolkodói a környező világ jelenségeire kerestek új magyarázatokat. Középkortól - Kolombusz idejéig teológusok uralták az európaiak gondolkodását  Mikolaj Kopernikusz és Francis Bacon (17.sz): Természeti jelenségekre racinális magyarázatot kerestek - tekintet nélkül az egyházra.  Galileo Galilei: Isten az embereknek két könyvet adott, a Bibliát és a természetet. Természet nyelve a matematika, számolással és kísérletekkel igazolta a szabadon eső testek törvényét.  René Descartes: Értekezés a Módszerről alkalmazott tudományok + megismerés és tapasztalat = az ember a természet parancsolója lehet  Isaac Newton: Tömegmozgás, mozgástörvények, differenciál számítás Isten csak a zaciban az órásember

4 A. Smith  nem a bolygókra,hanem az emberekre koncentrált  Születési helye: Kircadly (Forth folyó partja)  Glasgow-i egyetemen, később az oxfordi balloil collegeban teológiát tanult.  David Hume Értekezés az emberi természetről c. könyve olyan nagy hatással volt rá, hogy Kircadly-ben retorikát és jogot tanított a papi pálya helyett.  glasgowi egyetemen logikát tanít – Erkölcsfilozófiát tanított Hamar kedvelt professzorrá vált az előadásai, vitái, szemináriumai által.  Soha nem tanított közgazdaságtant. Nem is tanulta ig nem volt önálló erkölcstantól elkülönített közgazdasági kurzus a cambridge-i egyetemen sem. Gazdaságtani nézeteit belepréselte a jogi előadásaiba.

5 Fiziokraták

6 Gondolatok, elvek  Fiziokrata közgazdasági iskola alapítója: Francois Quensay  Gazdasági tábla  Fiziokrácia = természet uralma  Társadalom 3 osztálya: földművesek iparosok földbirtokosok

7 Nemzetek gazdagsága természetének és okainak vizsgálata  Cél: a jólét elérésének módja  Az emberek természetes ösztönei és hajlamai  Az önérdek  A szabadpiac

8 John példája  Ötlet: miért ne faragjon fakeselyűket és adja el őket?  John azt gyártja, amit maga akar, túl nagy összeget kér érte  a „láthatatlan kéz” a bolt bezárását javasolja! Miért?  Mert John nehezen kapható, ritka nyersanyagot használt. Vagyis a lényeg az lenne, hogy csak akkor kezdjünk bele a termelésbe, ha valami értékesebbet tudunk előállítani.

9 Munkában a szabadpiac

10 Új ötlet  Asztalokat kezd készíteni  Így a társadalom szükségletét elégítette ki, ráadásul kevés nyersanyagot használt fel.

11 Miként szabályozza a piac az árakat?  Smithi szereplők önzők és személyes érdeküket követik  miért nem emeli John az asztal árát 585 dollár fölé?  Mert így ugrana a profit, és az emberek máshol vásárolnának!!!

12 Piaci ár  Adam Smith szerint függ: Kereslettől Kínálat nagyságától Vevők vagyonosságától  Áruk értéke: mekkora az a munkamennyiség, amely fölött az áru rendelkezik.  Vannak olyan munkák, amelyek különlegesen nagy ügyességet, erőkifejtést igényelnek. Ezeket a termékeket, árukat magasabbra fogják értékelni.

13 A munkamegosztás

14 A társadalom gazdagsága függ: 1) A termelő munkával foglalkozó lakosság hányadától 2) A munka termelékenységétől, aminek Adam Smith szerint nagyobb a jelentősége  Ebben a korban még nem voltak gépek, ezért a kibocsátás a munkaintenzitástól függött.

15 Kétfajta munkamegosztás 1) Az üzemen belüli specializáción alapuló  Smith, híres példájában egy gombostűgyártó üzemet ír le: tíz ember  2-3 művelet egyszerre  mégis napi 48 ezer tű  külön-külön talán naponta 20 tű sem További előnyök: munkaidőt lehet megtakarítani, specifikus szakképzettségre, ezáltal technikai tökéletesítésre is lehetőség adódik 2) A társadalmi termelésben egyes vállalatok illetve az ágazatok közötti munkamegosztás Minden termelési ágazatban keletkezik értéktöbblet

16 3 mód amivel növelhető a teljesítmény 1) Nagyobb gyakorlottság egy adott részmunka elvégzésével 2) Kevesebb idő pazarlása az átállással 3) Új gépek feltalálása a munka gyorsításához

17 Bérdifferenciálódás Érvek felsorakoztatása: Kompenzációs különbség  veszélyes körülmények (pl.: felhőkarcoló) Különleges képzettség (pl.: bírósági gyorsíró) Rendszertelen vagy bizonytalan munka (pl.: építkezésen dolgozók) Nagyfokú bizalom (pl.: gyémántárus) Siker valószínűsége (pl.: ügyvédek)

18 Belföldi és nemzetközi munkamegosztás  A munkamegosztáshoz szükség van: termelőkre szállítókra szabad kereskedelemre városok és falvak között  A munkamegosztás nemcsak egy gyárban, hanem városok és falvak specializációjával is végbe mehet.  Ahogy fejlődött a közlekedés (tengeri és szárazföldi egyaránt), úgy vált egyre olcsóbbá és gyorsabbá a kereskedelem. (Pl. Anglia és a gyarmatai)  Smith a szabad kereskedelmet hirdette, de hangsúlyozta hogy egyes termékek előállításában abszolút előnyt élvező országoktól, lehet exportálni.  Az emberek azzal többet tesznek a közösségért, hogyha elsősorban saját érdekeiket követik mert ahhoz hogy mindenkinek meg tudjunk felelni, legalább annyira kéne ismernünk másokat is, mint magunkat.

19 Dolgozat a kisemberért  Smith magasztalta a szabadpiacot de azért, hogy a szegényebb rétegeknek kedvezzen és ne pedig a gazdagok nézeteit vegye figyelembe.  Követőihez hasonlóan naivul hitte: a piacgazdaságban még a szegény és politikailag erőtlen ember is boldogulhat.  Milton Friedman azt bizonygatta, hogy a piacgazdaság hatékonyan csökkenti a faji és etnikai megkülönböztetést.  Smith hitt a fizikai körülmények emberre való hatásában, ezért félt hogy a futószalag kizsákmányolja az ember agyát és lelkét. Ennek megoldására a közoktatást javasolta.

20 Gyakorlati politika Lesznek bizonyos érdekek, akik ellenállnak majd!

21 Belföldi kereskedelmi korlátozások Extra profit okai: 1. vállalkozók nem tudnak belépni a piacra külső akadályok miatt. 2. kartellek megjelenése

22  Kartell: konkurens vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közötti verseny korlátozására.  Ezáltal meghatározhatják: - árakat - kínált mennyiséget - piac felosztását  Akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek.  Kartellellenes törvények megjelenése

23 Monopóliumok jellemzői:  Egy eladó van a piacon  Ez az eladó ármeghatározó, illetve meghatározza a kínált mennyiséget. Általában magasak az árak.  Nehéz vagy lehetetlen bekerülni a piacra  Vannak állami monopóliumok is (pénzverés)  A kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. (hadiipar, űrhajózás,energetika)

24 Nemzetközi kereskedelmi korlátozások Vámok A nemzetközi kereskedők a fogyasztókkal fizettetik meg a vámokat. Smith szerint: 1, a vámok a nagyobb gazdasági gyarapodástól fosztják meg a világot. 2, a ‘30-as években a válságot a magas vámok mélyítették el. 3, elképzelhetőnek tartotta a vámokat, ha kompenzálják egy hazai termék belföldi adóját. 4, nemzetvédelmi okokból elfogadta a védővámokat.

25 Smith meghatározta a kormány szerepét is: 1. gondoskodás az ország biztonságáról 2. igazságszolgáltatás a bíróságokon keresztül 3. közintézmények fenntartása (pl.: oktatási rendszer, úthálózat, csatornák, hidak) Hitték, hogy a szabadpiaci verseny biztosítani tudja a legtöbb dolgot,amire az állampolgárnak szüksége van.

26 Kapcsolódó irodalmak  Madarász Aladár: Közgazdaságtani eszmetörténet Osiris Kiadó 2000 A szükségletek és az igazságosság A nemzetek gazdagságában  Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története Aula Kiadó 2001 A közgazdasági elmélet fejlődésének áttekintése  Mátyás Antal: A korai közgazdaságtan története III.fej. – A kozmikus kgt. Keletkezése Fro.-ban IV.fej. – A fejlett angol kozmikus közgazdaságtan  Francis Fukuyama: Bizalom a társadalmi esélyek és a jólét megteremtéséreEurópa Kiadó 2007

27 Kapcsolódó irodalmak (2)  Navratil Ákos: Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban Aula Kiadó 2007 Smith Ádám rendszere és annak bölcseleti alapja  Vilmos József: Munkamegosztás, csere, tulajdon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1977  Közgazdaságtani enciklopédia IV.kötet Athenaeum Kiadó Szervezési elvek – munkamegosztás  Phyllis Deane: A modern közgazdaságtan eredete Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1984

28 Köszönjük a figyelmet


Letölteni ppt "Adam Smith második eljövetele. Adam Smith (1723-1790)  Skót közgazdász és filozófus  Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések