Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok

Az előadások a következő témára: "Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok"— Előadás másolata:

1 Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok
Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben

2 Felhasznált irodalom:
Dr. Békefy Lajos: Képes Kálvin életrajz D. Dr. Csohány János: Kálvin János Pályája, I. rész. Lelkészegyesület C-folyóirat, 2009/II. szám. Stickelberger: Kálvin. Sylvester kiadás, 1937 Theodor Béza: Kálvin János élete. Kálvin j. Kiadó, 2004. Képes Kálvin Kalendárium, 2009 Niesel Vilmos: Kálvin teológiája. Debrecen, 1943. Joachim Staedke: Kálvin János (fordította: Dr. Pótor Imre) Az evangéliumi kálvinizmus füzetei: A pedagógus Kálvin. Zsinati Iroda Sajtó-osztály, 1987 Kálvin emberi arca. Zsinati Iroda Sajtóosztály, 1986 Pallas Lexikona: Kálvin János. 1897 Reformátusok Lapja: 2009-es számok Jean Cadier: Kálvin; egy ember Isten igájában. Budapest, 1980 Kálvin János 500 éve született: Egy európai reformátor élete és munkája. Dr. Pótor Imre fordítása. Makai Rozália: A teáscsésze. Vetés és Aratás folyóirat, 2009/1.

3

4 1. Az az években az akkori Egyház nagyon eltért a Biblia tanításától. Az egyházi építkezésekre a pénzt bűnbocsátó cédulák árusításával gyűjtötték. Elmúlt évben, a „Biblia éve” keretén belül foglalkoztunk Luther Márton Egyházat megújító tevé-kenységével, a reformáció megindulásával október 31-én kiszegezte 95 tételét a Wittenbergi vártemplom kapujára. Lefor-dította a Bibliát német nyelvre, hogy azt mindenki olvashassa. – Luthert és kortársait „első generációs reformátoroknak” nevezzük. A francia-országi hitújítókat pedig huge-nottáknak nevezték. A hitújítókat a hivatalos Egyház (belső szervezete, az Inkvizíció) üldözte. – Kálvin János a második generációs reformátorok közé tartozik. „Kálvin elkép-zelhetetlen lenne a német lutheri reformáció nélkül, de a lutheri reformáció csak egy epizód maradt volna a történelemben, ha nem jött volna Kálvin.” (Joachim Staedke) Kálvin János 500 éve, július 10-én, született. Mostani évünk ezért „Kálvin emlékév”.

5

6 2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlí-tottuk
2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlí-tottuk. A mester meggyúrja, pörgeti, égeti, festi. A csésze sokat szenved, de így lesz szép, erős, tartós és hasznos. A csésze a fazekasmester keze alatt-, Kálvin élete pedig Isten keze alatt formálódott.

7

8 3. A térképen az 1500-as évek Európája látható
3. A térképen az 1500-as évek Európája látható. Kálvin Franciaországban, Noyonban született. Noyon Párizstól 100 km-re északra található. A térképen Kálvin élete szem-pontjából fontos települések vannak kiemelve. A narancs-sárgával satírozott részek a reformáció hitének térhó-dításait jelzik. – (Magyarország az 1526-os mohácsi vész után három részre szakadt. Az Erdélyi Fejedelemség alá tar-tozó területek lettek refor-mátussá.)

9

10 4. Kálvin édesapja, Gerald Cauvin a katolikus egyháznál dolgozott ügyvédként és gaz-dasági igazgatóként. Édes-anyja Jeanne Le Farnc. Min-dketten polgári családból származtak. Kálvinék 7-en voltak testvérek; közülük ő volt a második. Édesanyja fiatalon meghalt, apja újra nősült. Kálvinnak még 2 fél-testvére született. Testvérei közül több meghalt gyer-mekkorban.

11

12 5. Kálvin Noyonban, a „Kámzsások Kollégiumá-ban-,” majd pedig 14 éve-sen, a pestis járvány miatt Párizsban tanul, a nemes Mommor család gyerme-keivel együtt. Apja papnak szánja az okos fiút, aki hamar kitűnik társai közül. Csendes, visszahúzódó fiú. Gyerekkorától fejfájások gyötrik, keveset eszik és al-szik, ám sokat tanul. Tanul-mányait egyházi ösztöndíj biztosítja.

13

14 6. Párizsban a de la Marche gimnáziumban so-kat tanul latin tanárától, Maturin Cordiertől, akivel életre szóló barátságot is köt.

15

16 7. Másik iskolába kerül, a Montaigne nevű spanyol kollé-giumba, ahol szigorú katolikus nevelést kap. Sok híres ember került ki ebből az iskolából. - Ott a diákok sokat éheztek, húst nem kaptak. - Itt megy tönkre Kálvin gyomra. De megtanulja az ön-fegyelmezést és az alázatot.

17

18 8. Bibliafordító rokona, Pierre Robert Olivetan a Biblia tanulmányozására hívja fel a figyelmét. (Későbbiekben Kál-vin ír előszót Olivetan biblia-fordítása elé. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.) (1529.)

19

20 9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal
9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal. Fiát inkább jogi egyetemre szánja. Kálvin Orleáns-ban és Bourges-ben tanul, megszerzi a doktorátust. Sok híres tanárral, professzorral ismerkedik meg. Nagy hatással van rá görög professzora Melchior Wolmar, aki Luther tanaival is megismerteti. Wolmar-nál kosztos diák a nemesi származású, 9 éves Béza Tódor, akivel Kálvin barátságot köt. - Kálvin tanulási szokása az volt, hogy szerény vacsora után éjfélig tanult, majd kora reggel, még az ágyban mindent átismételt elméjében, amit előző este olvasott. Ennek köszönhette kitűnő emlékező te-hetségét. ( )

21

22 10. Édesapja halála (1531) után inkább irodalommal foglalkozik, Seneca művéhez (De clementia) ír magyarázatot (1532); a munka jól sikerült, de nem aratott vele elismerést. Rádöbben, hogy nem ez az ő útja. – Ugyanakkor Párizsban lektorként a Fortet kollégiumban oktatott, és teológiát tanult. A pelikán fogadóban, De La Forge úrnál összeismerkedik hitújítókkal, hugenottákkal, akik hitükért máglyahalált is vállalnak (pl. egy hugenotta orvos azt vallotta, hogy a papi paráznaság oka a cölibátus; ezért a tanításáért elégették). Kálvin is rádöbben arra, hogy az egyház megújításra szorul, mert letért a Bibliában kijelölt útról. Ekkorra tehető megtérése. Sokat foglalkozik a Bibliával, sőt másoknak is beszél róla. Bölcsessége már ekkor megmutatkozott: sokan kérnek tőle eligazítást hitbeli dolgokban.

23

24 11. A Párizsi Sorbonne egyetem rektorának, Nicolas Cop-nak segít megírni tanévnyitó beszédét, amely – Mindenszentek napján, november 1-én - nem a szentek közbenjárásáról, hanem az új hitnek megfelelően Isten kegyelméről szól. A kato-likus egyház el akarja fogatni a rektort is és Kálvint is, de a diá-kok figyelmeztetik őket. Cop édesapjához Bázelbe menekül, Kálvint ágytakarókból készült kö-télen engedték le a Kollégium ab-lakán, és parasztnak öltözve me-nekül el Párizsból.

25

26 12. Barátjához, Luis du Tillet kanonokhoz menekül Angoulémba, ott tölt hóna-pokat. Álnevet használ. Sokat olvas, jegyzetel, keresi az igazságot, amit baráti körnek tovább ad. Segít katolikus pap barátainak megírni a prédi-kációikat. A környék falvaiban a kikiáltó kövön állva a hal-piacon, vagy a hídon beszél a jelenlévőknek az új tanokról.

27

28 13. I. Ferenc, francia király testvére, Navarai Margit király-né védelmébe veszi az új tanok hirdetőit, akiket üldöznek. Kál-vin is többször megfordult nála a dél franciaországi Nerac váro-sában. Ott sok neves, tudós emberrel találkozott. Egyik al-kalommal egy idős professzor, d’ Estaple Faber Jakab felismeri Kálvin történelmet formáló sze-mélyiségét: általa fogja Isten francia földön felállítani a nagy országát.

29

30 14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I
14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I. Ferenc király dühös lesz, elrendeli 4 helyen az új hit követőinek máglyán elégetését és vezeklésül égő fáklyával, gyermekeivel megy a misére. A király még saját gyer-mekeit is megfenyegeti: ti is így fogtok járni, ha az új hit követői lesztek. Elindítja a protestánsok kiirtását, üldözését. Kálvin barátai, ismerősei közül is többen áldo-zatul esnek, például a fogadós, De La Forge úr is. (1534)

31

32 15. A király a német fejedelmek előtt azzal mentegeti magát, hogy „ő bűnözőket és felforgatókat ítélt el”. Kálvin Bázelben tartózkodik, ott írja meg a máglyán meghalt hívek védelmében fő művét az Institutiót, vagyis a Keresztyén Vallás Rend-szerét. Könyvét I. Ferenc francia királynak ajánlja. Ez élete főműve, később többször bővíti. Ez a mai református egyházunk felépítésének az alapja. Sajnos a király nem olvasta el a művet, és tovább üldözte az új hit követőit. Európa szerte sokakhoz eljutott ez a könyv és Kálvin neve ismertté lett. (1536)

33

34 16. I. napi aranymondás: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” Máté 5,10

35

36 17. Kálvin és barátja, du Tillet Felső-Itáliába, Ferraraba utazik, a francia királylány, olasz hercegné udvarába. Renée de France - aki, ha fiúnak születik, Franciaország királya lett volna; - ő is az új hit követője, védelmébe veszi az üldözötteket. Renée a későbbiekben sokat szenved hitéért, börtönbe is kerül, gyermekeit elszakítják tőle. Veje kegyetlen protestáns üldöző lesz. Renée névlegesen visszatér a katolikus egyházba, de férje halála után Franciaországban protestáns lesz, és kórházat alapít hittest-véreinek. – Kálvin leveleivel támo-gatta őt egész életében. (1536)

37

38 18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban
18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban. Testvérének a katolikus egyházzal sok összetűzése volt, ezért kiátkozták, és az akasztófa alá temették. Kálvin eladja házukat, 2 élő testvérével, Antallal és Máriával el akarják hagyni Franciaországot, Bázelben, vagy Strassburgban akarnak letelepedni. Útközben betérnek Párizsba, hogy meglátogassák a hittestvéreket. - Itt kell megemlíteni Szervét Mihályt, aki nagy tudású orvos és teológus volt. Tanai eltértek Kálvinétól. Tagadta a szent-háromságot, és a gyermekkeresztséget; tanai miatt üldözték. Kálvinnal Párizsban akart vitázni, de a találkozóra Szervét nem ment el. Sokak szerint, ha ez a találkozó létrejön, nem kerül sor 20 évvel később Genfben Szervét máglya-halálára. – Az üldözések miatt Kálvinék hamar elhagyják Párizst, de háború miatt az út Bázel felé el van zárva, ezért kerülni kell Genf irányába. (1536)

39

40 19. Genf a felbomlott Burgund Királyság része volt, és nem tartozott sem Svájchoz, sem Franciaországhoz. Önálló városállam volt, de szö-vetségben állt Bern kantonnal. Genf az új hit követője lett, elűzte kato-likus püspökét. Az új hit lelkészei Fa-rel Vilmos és Viret Péter megtudják, hogy Kálvin Genfbe érkezett. Ekkor még az új egyház megszületőben volt. Farel és Viret nagyon jól tudott prédikálni, de az egyház szerve-zéséhez nem értettek. Megörültek, hogy az Institutio szerzője meg-érkezett városukba.

41

42 20. Farel átokkal fenyegetve veszi rá Kálvint, hogy maradjon Genfben és segítsen az új egyházat létrehozni. Kálvin nem akar maradni, mert a tudo-mányban akar elmélyedni. Visszahúzódó természetére hivat-kozik, nem akar előtérbe kerülni. Farel ezt mondja: „Te tanul-mányaiddal védekezel, de a Min-denható Isten nevében mondom neked: Isten átka fog érni, ha tőlünk az Úr munkájában segít-ségedet megtagadod, és magadat elébb teszed, mint Krisztust.”

43

44 21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genf-ben
21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genf-ben. A várost vezető tanács-ban még a nevét sem ismerik, hónapokig fizetést sem kap. Hozzálát az Egyház szerve-zéséhez, Hitvallást dolgoz ki, amire a városban lakóknak esküt kell tenni, és el kell kötelezni magukat az új vallás mellett. Az eskütétel sokaknak nem tetszik, akár csak a bibliához hű, szigorú életvitel.

45

46 22. Az istentisztelet központi része lesz az igehirdetés, biblia-magyarázat. Kálvint egyre többen hallgatják. A Reformáció visszatér Istenhez és a Bibliához.

47

48 23. A gyülekezeti élet fontos része az úrvacsora, ami Jézus testének és vérének a jele. Kálvin szerette volna, hogy minden vasárnap úrvacso-rázzanak, de a városi tanács évi négyszeri úrvacsora osztást en-gedélyezett. Az úrvacsoránál kenyeret és bort használtak, szemben az evangélikusokkal, akik ostyát és bort osztottak. Az úrvacsora sok vitának volt központi témája.

49

50 24. A bibliai zsoltárokat énekké formálják és isten-tiszteleteken éneklik. A szövegeket Marot Kele-men, udvari költő, és Béza Tódor – Kálvin barátai írják, de a teljes 150 Zsoltár vers-be szedése Kálvin élete végére készül el. – Ma-gyarra Szenczi Molnár Al-bert fordítja le, 1606-ban. – A zsoltárok dallamát Loys Bourgeois szerezte.

51

52 25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását
25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását. A gyermekeket nem kicsi felnőtteknek tekintette. A gyerme-keknek kátét ír és azt oktatják.

53

54 26. A város vezetése beleszól az egyházi életbe, az úrvacsoraosztásba
26. A város vezetése beleszól az egyházi életbe, az úrvacsoraosztásba. Arra akarják rávenni őket, hogy –berni szokás szerint – ostyával osszák az úrva-csorát. De a lelkészek ellen-állnak, ezért kiutasítják őket a városból, április 25-én.

55

56 27. Kálvin előbb Bázelbe megy, hogy megvalósítsa korábbi tervét, és a tudománynak éljen, majd Martin Bucer lelkész kérésére Strassburgba megy, az egyetemen tanít és a francia menekültek lelkésze lesz. Bucer kérésének is nehezen tesz eleget, ezért az Jónás próféta példáját idézi, aki szintén el akart futni a feladat elől. Strassburg sokszínű város, több ország találkozásánál helyezkedik el. Kálvin Bucertől sokat tanul az egyházépítés terén. Genffel ellentétben itt a város vezetése nem szól bele az egyház életébe. Strassburgban több egyház képviselője is megtalálható. Több országból sokan menekülnek ide olyanok, akiket a hitükért üldöznek. A városban a különböző egyházak toleránsak voltak egymás iránt. Kálvin prédikálására sok anabaptista megkeresz-telkedik, és reformátussá lesz. Kálvin itt adja ki az Institutio második, bővített kiadását, a Római levélhez írt magyarázatát, valamint első zsoltároskönyvét, amelyből Genfnek is küld 100 darabot. Velük továbbra is levelezett.

57

58 28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni
28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni. Ő azt mondta, hogy ezek a tulaj-donságok tudnának engem egy asszonynak megnyerni: erköl-csösség, háziasság, türelem. En-nek az elvárásnak megfelel a 2 gyermekes, korábban anabaptis-ta, holland származású fiatal öz-vegyasszony, Idelette de Bure, akit Kálvin feleségül vesz, és vele boldog házasságban él. Felesége segítette Kálvin munkáját. Meg-halni is kész lett volna vele. (1540)

59

60 29. Hitviták miatt több hónapon át van távol felesé-gétől, különböző városokban: Frankfurt, 1539; Hagen, 1540; Worms, 1540; Regensburg, Megismeri a lutherá-nusokat, barátságot köt Mel-lanchton Fülöppel. Más fele-kezetekkel is próbál közös álláspontra jutni, nem nagy si-kerrel. A hitvitákat V. Károly Német-Római császár szorgal-mazta, hogy a felekezetek újra egyesüljenek. De ez a törekvés kudarcot vallott.

61

62 30. Genfben Kálvinék távo-zása után zűrzavar uralkodik, Szadoleto bíboros levelet ír a városnak, hogy térjenek vissza a katolikus egyházba. A genfiek Bern városához fordulnak, azok pedig Kálvint kérik meg a válaszadásra. Nagy tudásával bölcsen megválaszolt a levélre, amelyben saját érveit fordította a bíboros ellen. Ennek hatására Szadoleto bíboros meghátrált.

63

64 31. II. napi arany-mondás: „Útaid, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” Zsoltárok 25:4

65

66 32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen en-ged
32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen en-ged. Szívemet áldozatul ajánlom Istennek, vála-szolja, - később ez jel-mondata is lesz, és pecsétjén szerepel kie-gészítve a „szorgalmasan és becsületesen” szöveg-gel. Feltételekhez köti visszatérését, amelyeket a Tanács elfogad. (1541. szeptember)

67

68 33. Nem sértődik meg, a prédikációt ott folytatja, ahol 3 évvel korábban abba-hagyta. A városi tanács elfogadja az egyházi rendtartást. A gyülekezet tisztviselői: lelki-pásztorok, tanítók, presbiterek – a lelki élet tisztaságára vigyáznak. - Diakónusok – az adományok összegyűjtésével, szegények közötti adományozásával, kórházi, szegény-házi, árvaházi munkával foglalkoztak. Ezeket a tisztségeket az ősegyház mintájára ala-kították ki. - A Presbitérium feladata volt az egyházfegyelem gyakorlása: tehát a figyel-meztetés, kiközösítés, a Városi Tanács előtti büntető eljárás. A lelkészek éltek azzal a joggal, hogy aki erkölcstelenül élt, annak nem adtak úrvacsorát. Az erkölcsöt a Bib-liában a 10 parancsolat szabályozza. Ezért Kálvin szerint az I. kőtábla megszegése, vagyis az Isten elleni vétek is büntetendő.

69

70 34. Kálvin sokat dolgozott: sokat prédikált, egyetemen tanított Biblia isme-retet. Külföldről is eljöttek meghallgatni ta-nításait. Hétköznap az Ószövetséget, vasár-nap pedig az Újszövetséget magyarázta. Könyveket írt, levelezéssel buzdított, bátorított, lelkigondozott. Megrendítő tör-ténet, amikor 5 Genfben tanuló, frissen végzett lelkészt küldenek franciaországi szolgálatra. Csapdába csalták őket, és börtönbe kerültek. Máglyahaláluk előtt Kálvin buzdító levelet írt nekik. Zsoltárt énekelve, igéket idézve tettek bizonyságot a máglyán is. – Kálvin sokat betegeskedett. – Munkáját lelkésztársai segítették. Pestis idején a város vezetése lelkésztársait küldte a járványkórházba szolgálni, mert nem akarták elveszíteni Kálvint.

71

72 35. Kilencévi házasság után, súlyos betegségben elveszítette hűséges feleségét, 1549-ben. - 3 gyermekük született, de csecse-mőkorban mind meghalt. Ezt mondta feleségéről: „Elvesztet-tem életem oly kitűnő társát, aki, ha kellett volna, velem együtt vállalta volna nemcsak a szám-űzetést és a nyomort, hanem a halált is. Egész életemben hűsé-ges segítőtársam volt a szol-gálatban. Soha nem hátráltatott semmiben, a legcsekélyebb mér-tékben sem.”

73

74 36. Genfi gyülekezet és városépítő munkája során sokat vitázik, harcol a szentháromság-tagadókkal, az anabap-tistákkal, a szabadelvűekkel. Védi az egyre több helyről menekülteket. Az úrvacsoráról az evangélikusokkal vitázik, predestináció (eleve elrendelés) tanával sokan nem értenek egyet. Sok az irigye, a rosszakarója, ellensége. Régi barátai közül is ellene fordulnak. Rendíthetetlenül harcol a Biblia igazáért. Második ottlétének első kilenc évében a városi tanácsból sokan harcolnak Kálvin ellen. Közel áll ahhoz, hogy ismét elüldözzék. Szervét Mihály, akit Párizsban halálra ítéltek, de onnan megszökött, ezt a helyzetet akarta kihasználni. Kálvin helyére pályázik. A Városi Tanács végül Szervétet kivégzi (1553), és Kálvin hívei többségbe kerülnek, ezzel Kálvin helyzete megerő-södik.

75

76 37. Munkájának gyümölcse a járványok, nélkülözések ellené-re a város felvirágoztatása. Kór-házak, árvaházak, szegényházak épülnek. Megszünteti a koldu-lást. Felvirágzik a szövőipar, óra-ipar. 30 nyomda működik. Ban-kok segítik a munkát. Az iskolát megerősíti, így a tudomány is felvirágzik. Az akkori általános és középiskolát Kollégiumnak nevezték. Az osztályok elne-vezése fordítva volt, így a vég-zősök voltak az elsősök.

77

78 38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben
38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben. Súlyos betegségei ellenére szemé-lyesen gyűjt pénzt az építkezésre. Híres taná-rokat szerez: a Lausanne-i egyetem elbo-csájtja tanárait, mert nem ért egyet azok kálvinista szemléletével. Kálvin Isten kezét látja a dologban: befogadja az elbocsátott, kiváló tanárokat az Akadémiára. Gyerekkori latin tanárát, Mathurin Cordier -t is meghívja oktatni. Az Akadémiát a zsoltárokat énekbe szedő Béza Tódor professzorra bízza, aki hű barátja, és lelkésztársa is. Itt képeznek lel-készeket a világ minden részére. Kálvin azt mondta: „küldjetek faágakat, mi nyíl-vesszőket küldünk vissza.” – Valóban szükség van lelkészekre: megalakul a Francia Refor-mátus Egyház. Ekkor, 50 évesen adja ki az Institució végső változatát. Megkapja a genfi polgár-jogot. (1559)

79

80 39. Kálvin fiatal korától sok betegségben szenvedett: fejfájás, gyomorbetegség, aranyér, váltóláz, köszvény, TBC. Halálos ágyán, 55 éves korában még Biblia magya-rázatot diktál: a Józsué könyvéhez. 2 könyv kivételével (Énekek-éneke; János Jelenések könyve) az egész Bibliához magyarázatot ír. Halála előtt elbúcsúzik a város vezetésétől, lelkésztársaitól. Mindenki siratja. Bocsánatot kér, ha valakit meg-bántott volna. Munkáját semmi-ségnek mondja. Soli deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség! (1564. május 27.)

81

82 40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte
40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte. Nem engedte, hogy sírját megjelöljék.

83

84 41. Kálvin munkássága: Kálvin az igemagyarázók fejedelme – többen gyorsírással jegyezték le Biblia-magya-rázatait, amit ő utána átnézett, és szük-ség esetén kijavított személyhez összesen 4271 levelet írt, királyokhoz, érsekekhez, hercegekhez, gyülekeze-tekhez, egyszerű emberekhez. Levelek-kel buzdította a máglyahalálra készülő mártírokat is. – Egyik fő műve: az Ins-titutio – amelyben református hitünk alapjait rakta le. A másik fő műve maga Genf városa. - Szemére vetették, hogy nem volt gyermeke: „Nekem az egész világon vannak utódaim” - mondta. Jelenleg a Földön kb. 50 millió református él, Kálvin utódai, köztük Magyarországon is közel két millió.

85

86 42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300
42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300. évfordulójára készült el. 12 alak található rajta. A négy főalak, a genfi reformációt meghatározó 4 lelkész: Farel, Kálvin, Béza és Knox (ő menekült skót re-formátor, Kálvin tanítványa, majd pedig az angol nyelvű menekültek lelkésze Genfben). Református hitünk hősei között Bocskai István fejedelem szob-ra is ott látható.