Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HAS Centre for Regional Studies A régió tudásbázisai: az egyetemek innovációs potenciálja Dr. Gál Zoltán, CSc. Egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, KTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies A régió tudásbázisai: az egyetemek innovációs potenciálja Dr. Gál Zoltán, CSc. Egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, KTK."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies A régió tudásbázisai: az egyetemek innovációs potenciálja Dr. Gál Zoltán, CSc. Egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, KTK Tudományos főmunkatárs, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete

2 MTA Regionális Kutatások Központja Témaexponálás Az egyetemek szerepe a regionális fejlődésben Tudásbázisok potenciálja a Dél-Dunántúlon Változó egyetem-gazdaság kapcsolatok A kutató és vállalkozó egyetem modellje Az egyetemek integrálódása a régió innovációs intézményrendszerébe Minden régiónak meg kell találni saját innovációját (helyben előállított, de nemzetközileg tesztelt tudás)!

3 MTA Regionális Kutatások Központja Eltérő fejlődési utak Felzárkózás Lemaradás Sikeres integráció „Európa bérmunkásai” szemiperifériák Tudásteremtő régió (Innováció-vezérelt növekedés) INNOVATÍV Tudásakalkalmazó régió (Befektetés-vezérelt növekedés) ADAPTÍV Neo-Fordista régió –olcsó munkaerő– (Tényező-vezérelt növelkedés) Kutató egyetem Képző egyetem

4 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyetemek kulcsszerepe a regionális gazdaságok versenyképességében Az egyetemek regionális hatása és szerepvállalása : 1. Tudás-hatás: helyi tudásbázisok, technológiai információ forrásai a tudás piacosítása révén 2. Foglalkoztatási hatás: meghatározó foglalkoztatók (6200 PTE) 3. Kiadási hatás: jövedelem generáló 4. Fő oktatási és képzési központok (Szakértők képzése a KKV-k számára) 5. A helyi vállalatok potenciális tudás és információs bázisai (alkalmazott kutatási bázisok), 6. Fontos telepítő tényezők a multinacionális vállalatok számára, Valóság: Az egyetemek általában kevésbé integrálódnak régiójukba A KKV-k nagymértékben a helyben előállított tudásra vannak utalva, mégis kevesebb kapcsolatuk van az egyetemekkel, Technológia-paradoxon: A nagyvállalatok számára a technológia (régión kívüli) megvásárlása előnyösebb lehet, mint a helyi K+F fejlesztésébe való beruházás.

5 MTA Regionális Kutatások Központja

6

7 A K+F regionális koncentráció (A K+F foglalkoztaottak fele agglomerációkban koncentrálódik…) USA 1995Germany 1997 Italy 1995UK 1995France 1995 Czech Rep. Hungary 2000 New Jersey, Essex (9%) Boston 8% Los Angeles 7% Philadelphia 6% Detroit 4% Chicago 5% New York 4% San José 3% Washington 3% Muinich 12% Stuttgart 12% Darmsatdt 9% Rhine- Neckar 6% Berlin 4% Düsseldorf 4% Brunswick 3% Cologne 3% Milano (Lomba rdy) 33% Turin (Piemon te) 24% Rome (Lazio) 10% London (South East) 41% East Anglia 11% Paris (Ile de France ) 48% Rhone- Alpes 11% Prague 32% Sredny Cechy 28 Budapest (Central Hungar y) 64 % 9 regions8 regions3 regions2 regions 1 region 49%53%67%52 %59%60 %64 %

8 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyetemek mérete, diszciplináris megoszlása; 9 regionális egyetem Kis létszámú vidéki egyetemek (Brno 80 ezer, Kolozsvár 50E, Kassa 22 E, Miskolc 14 E) Egyenetlen diszciplináris struktúra (Mo. 13% műszaki hallgatók aránya, 82% Budapesten Cseho. 30 %!)   Czech 30 %!

9 MTA Regionális Kutatások Központja Egyetemek a Dél Dunántúlon

10 MTA Regionális Kutatások Központja Egyetemek a Dél Dunántúlon: domináns képzési profil Két egyetem hallgató, Pécsi Tudományegyetem (PTE) 36 ezer hallgató (DD 89%-a), 10 kar, Kaposvári Egyetem, 4 kar+2 intézet, 4700 hallgató, Oktatók: PTE 1700, KE: kutató-fejlesztő, ezek 75%-a egyetemeken, csak 13% vállalati (83%-a Pécsett)! K+F helyek (227) 90%-a egyetemi!! Diszciplináris hátrányok: 16% Természettudományi, mérnöki és orvosi hallgató (S&E) kb. = országos átlaggal Csökken a dél-dunántúli S&E hallgatók országos részaránya a S&E hallgatókon belül ( : 13%-9%) Legnagyobb csökkenés a mérnöki képzésben Orvostanhallgatók kisebb emelkedése Doktori fokozat: 5. régió, országos 5,5%-a

11 MTA Regionális Kutatások Központja A Dél-Dunántúl tudásbázisának faktorai az országos átlag százakékában (=100%), 1997/

12 MTA Regionális Kutatások Központja A magyarországi régiók néhány innovációs indikátora, a Dél-Dunántúl pozíciója 2003

13 MTA Regionális Kutatások Központja Alacsony K+F ráfordítások – gyenge/hiányzó fogadó bázis 5,8 milliárd HUF (2004), országos 3,2%-a(!) a GRP 0,49 %-a =22 M EUR (Karintia K+F ráfordítás 230 M EUR) Pécs 83%-át koncentrálja a K+F ráfordításoknak Az egyetemi szektor: a K+F ráfordítások 2/3-át ¾-ét abszorbálta! A vállalati szerepvállalás BERD mindössze 1,37%-a(!) az országosnak A régió kiszolgáltatottsága az állami támogatásnak (83%!) országosan csak 51%.

14 MTA Regionális Kutatások Központja A régió K+F output-ja Alacsony szabadalmi aktivitás ( 1 % a országosnak, csökkenő trendek) (1991: : 40 szabadalom),100 kutatóra 1,2 szabadalom jut (3,1 Mo.) Publikációs aktivitás: (7,7%-a az országosnak, 5,9%-a külföldi publikációkat tekintve) PTE a régiós publikációk 82%-a (89% külföldi pub.) Projektek és kutatási témák számában: holtversenyben utolsó helyen (6,2%-os részarány)

15 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyetemi K+F zászlóshajói: „erős” diszciplínák Erős orvostudományi bázis (élettudományi kooperációs lehetőség: PTE-KE) Leggyengébb potenciál: műszaki tudományok Pozícióvesztés: bölcsész-, társadalom- és agrártudományok Stagnálás: természettudományok 11 biotech spin-off: 48 alkalmazott, 3 M EUR forgalom (2004)

16 MTA Regionális Kutatások Központja A Triple Helix modell Kutatás Technológia Fejlesztés Egyetem Kormányzat Ipar

17 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyetemek és a vállalatok közötti szemléletbeli eltérések K+F VÁLLALAT „Nobel-díj…” „a tudomány szabadsága…” „kiválóság…” „cél: publikációk, idézettség” „gazdasági eredmény…” „a kutatók fegyelmezetlenek…” „gyors piacra vitel….” „cél: bevétel és nyereség” KÉT KÜLÖN VILÁG?

18 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyetem-ipar kapcsolatok motivációi Csökkenő állami támogatás: plusz forrásszerzés (jövedelmpótlás) A tudás a vállalati versenyképesség megszerzésének fontos eszközévé vált Növekvő K+F költségek: kooperációs kényszer Hozzáférés a tudásbázishoz, a K+F infrastruktúrához (partnerségi hálózat) Fejlődik az egyetem szolgáltató funkciója (tudástranszfere) Outsourcing: az egyetemi szakértelem bevonása, innovatív szolgáltatások elérése Nő az kutatók/oktatók gyakorlati tapasztalata A vállalat külső kapcsolatainak erősítése Új kísérleti fejlesztési kihívásokPre-kompetitív kutatások-fejlesztések erősítése Közvetlen kapcsolat a munkaerőpiaccal; nő a munkaerő mobilitása A hallgatók, mint potenciális munkavállalók megismerése Gyakorlatorientált képzésA képzési struktúra befolyásolása, javítása (vállalati igények) Spin-off vállalkozások megerősödése (munkaerő megtartás) Kedvező start-up feltételek Regionális fejlődést serkentiA gazdasági szféra fejlődése EGYETEMIPAR

19 MTA Regionális Kutatások Központja Oktatás- képzés Publikáció, kutatás- Nemzetközi projektek Szerződéses ipari projektek A kutató/vállalkozó egyetem sokrétű funkciói

20 MTA Regionális Kutatások Központja Elmozdulás az alkalmazott kutatások irányába (oktatási és kutatási kiadások aránya) Share of Expenditure on education Share of Expenditure on research

21 MTA Regionális Kutatások Központja Importance of collaboration with domestic firms and transfer of R&D results to practice

22 MTA Regionális Kutatások Központja Number of foreign companies to be collaborated with in the last 5 years

23 MTA Regionális Kutatások Központja Kutatóegyetem: saját K+F stratégiával, interregionális hálózattal és erős ipari kapcsolatokkal rendelkező multiversitas „ OktatásKutatás-fejlesztés K+F eredmények Tudásáramlás Vállalat Kísérletek Megoldások- alkalmazás Szabadalmak „Know-why” Diplomások „Know-what” Projektek, szakértés Képzési modulok PIAC „Know-who”„Know-how” Know-what: ismeretanyag, a valóságról szerzett tényanyag Know-why: tudományos ismeretanyag, a természet törvényeinek rendszerezése Know-how: technológiai ismeretek és készségek alkalmazásának gyakorlati módszerei Know-who: kooperatív együttműködés, hálózatépítés és partnerkeresés módszertana

24 MTA Regionális Kutatások Központja Összegzés Gyakran nincs kapcsolat az egyetemi kutatási profilok és a helyi gazdaság ágazati szerkezete között K+TF finanszírozása erősen közszféra függő A régió K+TF kapacitása és a gazdasági fejlődés között nincs szoros kapcsolat Csak a nemzetközi hírű kutatóbázisok vonzó telepítőtényezők a nagyvállalatok számára Agglomerációs tényező – méretgazdaságos koncentráció: a befektetések megtérülése és a technológia transzfer hatékonyabb a nagyvárosi agglomerációkban A sikeres régiókban az alulról építkező vállalati vezetésű hálózatépítés meghatározó. A fejletlenebb régiókban az ügynökségek és az egyetemek fontosabb szerepet játszhatnak az együttműködési kézségek kialakításában

25 HAS Centre for Regional Studies Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "HAS Centre for Regional Studies A régió tudásbázisai: az egyetemek innovációs potenciálja Dr. Gál Zoltán, CSc. Egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, KTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések