Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErik Horváth Megváltozta több, mint 10 éve
1
MTA Regionális Kutatások Központja Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában Hajdú Zoltán MTA RKK, Pécs
2
MTA Regionális Kutatások Központja 2 Vofkori László (1944-2008) emlékének, akivel többször „nekiindultunk” az összehasonlító tanulmány megírásának, de az sajnos életében nem készülhetett el.
3
MTA Regionális Kutatások Központja 3 Előzmények A két világháború közötti államépítés eltérő vonásai, a területiség fontos, de eltérő jellege A magyar falukutatás, szociográfia és Gusti bukaresti szociológiai iskolája Közös kérdés: Milyen lehet a falvak helyzete, szerepe a modernizáció időszakában
4
MTA Regionális Kutatások Központja 4 Nemzetközi hatások 1945 után mindenütt előtérbe kerülnek a településekkel kapcsolatos kérdések (Anglia, Skandinávia, de az ENSZ-ben is) Közös elem a települések, különösen a falvak „racionális nagyságának” keresése A modernizáció és az ideológia kapcsolata a „szocialista táborban”
5
MTA Regionális Kutatások Központja 5 Az államszocialista korszak sajátosságai és eltérései 1947 romániai kommunista fordulat 1948 magyarországi kommunista fordulat A szocializmus építésének sztálini modellje, szűk nemzeti sajátosságokkal Törések: Magyarország – 1956 Románia: 1965
6
MTA Regionális Kutatások Központja 6 A településhálózat sajátosságai Románia: A történeti országrészek eltérő jellegű településállománya és hálózata Alacsony városi népességarány: 1930 – 21,4%, 1948 – 23,4 %, 1956 – 31,3%, 1966 – 38,2%, 1977 – 43,6%, 1980 - 45,8%, 1985: 50-50% Elaprózott faluállomány, 13 ezer falu Bukarest 1947-ben kis, ellentmondásosan fejlett város Nemzetiségi kérdés települési összefüggései Erdélyben
7
MTA Regionális Kutatások Központja 7 Román válaszok a települési, területi kérdésekre 1967 október, RKP KB a közigazgatási reform alapelvei, a falusi helységek szisztematizálására irányuló alapelvek 1968 – közigazgatási reform, megyei beosztás, A községi reform kezdete, 14 205 település, (10 ezer 1000 fő alatt, azon belül 7 ezer 500 fő alatt) „egyenlő életfeltételek megteremtése” (kezdetben közigazgatási összevonás, hatékony településnagyság) 1972. július, RKP KB: területrendezési irányelvek, a falvak koncentrálása, a beépítés növelése, társadalmi, gazdasági, etnikai homogenizálás koncepciója 58/1974. sz. Törvény a területrendezésről, valamint a a városi és falusi települések rendezéséről, 300-350 új város felépítése, 1984. november, RKP XIII. kongresszusa, „kis agráripari városok” létrehozása a községek egy részéből 1986 RKP „Új települési rendszer” 1988. április 29: Nicolae Ceausescu: három szakaszban, 2000-ig végre kell végre hajtani a település-szisztematizálási terveket, 7-8 ezer falut fizikailag is fel kell számolni
8
MTA Regionális Kutatások Központja 8 Az államszocialista korszak közös eleme, a pártállam Alapkérdés: Milyen település és településhálózat felel meg az új társadalom igényeinek Ellenség: az autonóm ember, a viszonylag autonóm közösség „Leképezés-folyamat” Politikai döntések, MDP, MSZMP, RKP Politikai döntések kormányzati végrehajtása, (ágazati minisztériumok) Szakintézmények (tervező, tudományos) 1949 ICSOR – ma URBANPROIECT
9
MTA Regionális Kutatások Központja 9 Magyar folyamatok, tiltakozások a romániai falurombolás ellen Magyar falupolitika fordulópontjai 1951 1963 1969 1971 1973: „Gyűrűfű-szindróma” 1985 1988. június 27, 40-50 ezer fős tüntetés a Hősök-terén a romániai falurombolás ellen
10
MTA Regionális Kutatások Központja 10 Országos makrostruktúra terve, 1977
11
MTA Regionális Kutatások Központja 11 Románián belüli város-falu kapcsolat, 1982
12
MTA Regionális Kutatások Központja 12 Országközépponti gyűrűs szerkezet, 1982
13
MTA Regionális Kutatások Központja 13 Köszönöm a figyelmet!
14
MTA Regionális Kutatások Központja 14 PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.