Új elemek a vidékfejlesztésben

Az előadások a következő témára: "Új elemek a vidékfejlesztésben"— Előadás másolata:

1 Új elemek a vidékfejlesztésben
A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A VIDÉKGAZDASÁGBAN A HELYI FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEINEK TÜKRÉBEN A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a hátrányos helyzetű vidéki térségekben c. RGVI kutatási program Dr. Ritter Krisztián Ph.D. Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Szent István Egyetem Gödöllő Új elemek a vidékfejlesztésben Gödöllő, december

2 A témát megalapozó legfontosabb folyamatok, tendenciák;
Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek összefüggése hazánkban; A szakirodalom és a kutatás alapján levonható legfontosabb következtetések; További kutatási (stratégiai) irányok meghatározása. Csak a 3. pont kiemelése és megemlítése! Bevezetés

3 Globalizáció - lokalizáció A témát megalapozó legfontosabb folyamatok
A területi verseny előtérbe kerülése, erősödése; Az endogén fejlesztések előtérbe kerülése; A tudás felértékelődése. „Az új területi egyenlőtlenségek az emberi tudás földrajzi különbségeit tükrözik” (Enyedi 2004). a globalizáció egyszerre lehetőség és fenyegetés a globalizáció - legtöbb esetben negatívan értelmezett - társadalmi hatásai különösképpen érintik a vidéki területeket: kulturális homogenizálódás, a helyi társadalmak sebezhetőségének, a szegénységnek és az egyenlőtlenségeknek a fokozódása. A témát megalapozó legfontosabb folyamatok

4 „The new rural paradigm”
„Post-productivist countryside” (Ilbery és Bowler 1998); „New rurality” (Granberg et al. 2001); „Rural economy”, „Rural clusters” (EDA 2007, Isserman 2000, Porter et al. 2004, Rosenfeld 2004). A vidék általános lemaradása A vidék több, mint az élelmiszeralapanyag-ellátás színhelye → új tulajdonságok és dimenziók (pl. rekreáció, biológiai sokszínűség, lakóhely funkció, környezetvédelem stb.), Egyértelmű versenyelőnyök a nem-vidéki területekkel szemben. Már észlelik, sőt mérik, hogy hamarosan az emberekben felébredő természethiány kielégítésének lesz igazi piaca. a térhasználat újfajta módjai fedezhetők fel (pl. turizmus, rekreáció, környezetmegőrzés stb.), erősödik a szolgáltatások, az ipar és a technológia terjedése, miközben a vidéki területek egyre inkább differenciálódnak. az „új ruralitás” folyamata: amikor a posztindusztriális társadalomban a rurális térségekbe szolgáltatások, új iparágak és technológiák települnek, és ezáltal a rurális térségek a tőke szempontjából is felértékelődnek (Granberg és társai 2001). Nyugat-Európa: „New rural paradigm” - a legdinamikusabban fejlődő térségek vidékiek (Főleg Olaszország, Franciaország, Anglia, Hollandia - OECD 2006) A témát megalapozó legfontosabb folyamatok

5 A foglalkoztatottság csökkenésének hatása hagyományos mezőgazdasági területeken (a halmozott körforgás elve - Patrick, 1997) Forrás: OECD, 2006

6 „The new rural paradigm”
Mg. foglalkoztatás csökkenése (OECD 2006, SERA 2006), átrendeződése; „Mezőgazdaság utáni” vidék (Csite 2005); A szektoriális politika alkalmatlansága. Multifunkcionális mezőgazdaság! Korábban elsődleges funkció: élelmiszer és ipari nyersanyag-termelés. A vidéki nyersanyagok és erőforrások városi feldolgozása, értéksokszorozása (multiplikálás - OLÁH, 2003). A szállítás, tárolás, kereskedés és feldolgozás munkahelye és haszna is kikerül a vidéki népesség élőhelyéből. Felértékelődő vidéki erőforrások, bővülő funkciók, diverzifikálódó, multiplikálódó vidékgazdaság ↓ Európai modell - többfunkciós, természettermelő mezőgazdaság, és annak helyet adó vidék: élelmiszer-termelés, ökológiai-környezeti-, társadalmi-, gazdasági-, szociális-, kulturális funkció. Forrás: OECD 2006 Forrás: Eurostat A témát megalapozó legfontosabb folyamatok

7 A piacgazdasági átmenet hatásai Magyarországon
A főváros (agglomeráció) kiugró fejlődése, A kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága, A településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága, A vidék és az aprófalvak leszakadása (!) A témát megalapozó legfontosabb folyamatok

8 Agrárfoglalkoztatási válsággal küzdő kistérségek lehatárolása
1. Klaszter 2. Klaszter 3. Klaszter Barcsi Bácsalmási Enyingi Csurgói Jánoshalmai Kisbéri Nagyatádi Szeghalomi Polgári Sásdi Berettyóújfalui Vasvári Sellyei Zalaszentgróti Siklósi Baktalórántházai Fehérgyarmati Vásárosnaményi A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának változása Magyarországon ( ); A mezőgazdasági munkanélküliség területi eloszlása ( ); A tartós mezőgazdasági munkanélküliség területi eloszlása ( ). Forrás: Saját számítás, 2008 Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

9 AGRÁRFOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG ÉS A TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK Faktorelemzés
Agrár-orientáció - AGRÁRFOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG ÉS A TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK Faktorelemzés Urbanizáltság - Népességnövekedés - Fiatalosság - - Idegenforgalom - Képzettség - Szoc. helyzet, fejlettség - Gazdasági dinamizmus Forrás: Saját számítás, 2008 Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

10 A mezőgazdasági munkanélküliek végzettség szerinti összetétele
a vizsgált kistérségekben ( , évenkénti átlag) (%) Sásdi Sellyei Siklósi Bács- almási Zalaszent- gróti János- halmi Enyingi Berettyó- újfalui Polgári Max. 8 általános 69,71 67,56 70,36 55,79 60,83 54,05 71,45 61,14 58,20 Középfok 22,28 23,36 23,60 28,63 26,61 34,73 21,76 29,40 29,02 Érettségi 7,28 8,57 5,37 7,46 10,73 8,95 6,05 7,29 11,16 Felsőfokú 0,73 0,51 0,67 1,46 1,84 2,27 0,74 2,18 1,62 Kisbéri Barcsi Csurgói Szeghalmi Baktalóránt- házai Fehér- gyarmati Vasvári Vásáros- naményi Nagyatádi 60,17 67,31 67,96 54,49 66,13 59,01 52,23 58,39 60,06 27,95 25,69 23,79 29,56 26,51 30,52 34,03 28,22 29,30 9,46 6,12 7,60 8,47 6,48 9,58 12,95 12,32 9,09 2,41 0,88 0,66 0,81 0,87 0,79 1,08 1,54 Forrás: OMMK ( ) adatai alapján saját számítás és szerkesztés, 2007

11 Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek
Forrás: Saját számítás, 2008 Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

12 Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek
1. Klaszter Elsősorban határmenti perifériák Funkcióhiányos központok Aprófalvas településszerkezet, fejletlen infrastruktúra Jelentős roma népesség „Fiatalosság” faktorban a legkedvezőbb értékek „Szociális helyzet és fejlettség” a legrosszabb „Agrár-orientáció” a legerősebb, határozott szociális funkció Agrárfoglalkoztatási válsággal küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű vidéki térségek Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek

13 Eredmények, következtetések
Mezőgazdasági foglalkoztatás-csökkenés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata; Foglalkoztatási, „jövedelemtermelő” szerep stabilizálásának fontossága; Hosszú távon a helyi gazdaságfejlesztés lehet eredményes. A helyi, önerős fejlesztés lehetőségeinek szűkössége; Humán-erőforrás, mint szűk keresztmetszet; Nagytérségi együttműködés hiánya. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepkörének csökkenése erősíti a területi egyenlőtlenségeket, A mezőgazdaság foglalkoztatási, „jövedelemtermelő” szerepének stabilizálása számos vidéki területen kiemelt fontosságú (szociális funkció). Hosszú távon a helyi gazdaságfejlesztés lehet eredményes. Számos vidéki területen a helyi, önerős fejlesztés lehetőségei igen szűkösek, Legnagyobb gond a humán-erőforrás állapota, szerkezete, Hiányzik a kistérségi szinten túlnyúló együttműködés. Nagytérségi együttműködés Vidékfejlesztés Közösségi alapú gazdaságfejlesztés ösztönzése, hálózatok kialakításának elősegítése; Az EU vidékfejlesztési politikájának hangsúly-eltolása, a vidéki diverzifikáció szélesebb körű értelmezése; Speciális források és beavatkozások nemzeti-szinten, a helyi gazdaságfejlesztés érdekében. Eredmények, következtetések

14 További kutatási irányok
Helyi fejlesztés Gyakorlati lehetőségek Vidékf. támogatások Munkanélküliség Versenyképesség Mg. és területi versenyképesség Vidéki erőforrások és a területi versenyképesség Kutatási irányok

15 Köszönöm a figyelmet! Dr. Ritter Krisztián Ph.D. Egyetemi adjunktus
Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 06/ /1993. v mellék