Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szófajok Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály. A szófaj fogalma  A nyelv használatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő,azonos célra szolgáló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szófajok Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály. A szófaj fogalma  A nyelv használatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő,azonos célra szolgáló."— Előadás másolata:

1 Szófajok Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály

2 A szófaj fogalma  A nyelv használatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő,azonos célra szolgáló szavak osztályai.  A szavakat a hasonló jelentésük, az alaki viselkedésük, a mondatbeli és a szövegbeli szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba.

3 A szófaji csoportok  I. Alapszófajok  II. Viszonyszók  III. Indulatszavak

4 Alapszófajok  1. Ige  2. Főnév  3. Melléknév  4. Számnév  5. Határozószók  6. Névmások  7. Igenevek

5 Alapszófajok: ige Fogalma: cselekvést, létezést, történést és állapotváltozást kifejező szó. Fajtái:  Cselekvő alanya szerint: Cselekvő: az alany maga végzi a cselekvést (tanulok) Cselekvő: az alany maga végzi a cselekvést (tanulok) Műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést (vásároltat) Műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést (vásároltat) Szenvedő: a cselekvés mástól indul ki, és az alanyra hat (elküldetik) Szenvedő: a cselekvés mástól indul ki, és az alanyra hat (elküldetik) Visszaható: az alany által végzett cselekvés visszahat saját magára (mosakodik) Visszaható: az alany által végzett cselekvés visszahat saját magára (mosakodik)  Tárgy szempontjából: Tárgyas: bővíthető tárggyal (tápláljam) Tárgyas: bővíthető tárggyal (tápláljam) Tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (esik) Tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (esik)

6 Alapszófajok: ige Alakja szerint:  Tőszó (olvas, ír)  Képzett szó (olvastak, írtunk) Ige alak kifejezi:  A beszéd idejéhez viszonyítva a cselekvés idejét,  A cselekvőnek a cselekvéshez való kapcsolatát, módját,  A cselekvő számát és személyét,  Utal a tárgyra.

7 Alapszófajok: ige  Az igeidők: az ige alakjában az időjellel vagy annak hiányával tudjuk jelölni, hogy a cselekvés a beszéd idejével egy időben megy végbe, ez a jelen idő, azt megelőzi, ez a múlt idő, illetve azt követi, ez a jövő idő. Jelen időnek nincs jele, a múlt idő jele –t / -tt, a jövő időt összetett igealakkal fejezzük ki, a fog ige és a főnévi igenév.

8 Alapszófajok: ige Az igemódok: az ige a cselekvőnek, a beszélőnek a cselekvéshez való viszonyát fejezi ki. Fajtái:  Kijelentő mód: a beszélő közöl, megállapít valamit. Nincs külön jele. Lehet jelen, múlt és jövő idejű (olvas, olvasott, olvasni fog)  Feltételes mód: óhajtást, feltételt, bizonytalanságot fejez ki. Jele: -na / -ne, -ná / -né. Lehet jelen és múlt idejű. Múlt idejét a volna segédigével fejezzük ki. (olvasna, olvasott volna)  Felszólító mód: a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését fejezi ki. Jelei: -j, (írj) -jj, (jöjj) –gy, (tégy) -ggy, (higgy) -s, (moss) -sz, (mássz) -zz, (rázz) – dz (edzz). Csak jelen idejű lehet.

9 Alapszófajok: főnév Fogalma: olyan szófaj, amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. Fajtái: köznevek, tulajdonnevek.  Köznév: több, egyforma, hasonló élőlény, dolog, tárgy, elvont dolog közös neve (fiú, osztály, patak).  Tulajdonnév: egy-egy valós vagy elgondolt, kitalált élőlénynek, dolognak, tárgynak a saját, megkülönböztető neve (Béla). Fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézmény nevek, címek, kitüntetések, díjak, márkanevek.

10 Alapszófajok: melléknév Fogalma: személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát kifejező szó. Szövegben ragokat és jeleket vehetnek fel. A melléknév fokozható.  Fajtái: egyszerű (barna) és összetett szavak (sötétbarna).  Alakja szerint: tőszó (barna) és a képzett szó (barnás).  Toldalékai: képző, (barnás) képző, (barnás) jel, (legbarnább) jel, (legbarnább) rag (barnán). rag (barnán).

11 Alapszófaj: számnév Fogalma: személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét, vagy a sorban elfoglalt helyüket jelölik ki. Fajtái:  Mennyiséget kifejező: Tőszámnév (kettő, öt) Tőszámnév (kettő, öt) Törtszámnév (ötöd, heted) Törtszámnév (ötöd, heted)  Sorrendiséget kifejező: Sorszámnév (első, tízedik) Sorszámnév (első, tízedik) Típusai:  Egyszerű szavak (egy, sok) vagy összetett szavak (kétezer, huszonhét),  Tőszók (három, sok) és képzett szók (harmadik, hatod).

12 Alapszófajok: számnév Keltezés formái:  2010-ben  október 01.  október 01-jén  októberében  október havában  2010 októberében  2010 őszén  október folyamán  2010 után

13 Alapszófajok: határozószók Fogalma: a cselekvés helyét, idejét és egyéb körülményét kifejező szótári szavak. Fajtái:  Hol? Helyre utalók (kint, messze, oldalt),  Mikor? Időre utalók (ma, nemrég, azonnal),  Hogyan? Egyéb körülményre utaló (mezítláb, alattomban). Alakja szerint:  Egyszerű szavak (ma, lent),  Összetett szavak: (maholnap, nemsokára).

14 Alapszófajok: névmások Fogalma: A névmásokat a mondatban egy másik szófaj szerepében használjuk. Fajtái:  Főnévi értékű névmások: (én, te, magukkal),  Többi névmás: főnévi, melléknévi, számnévi és határozószói lehet. Tehát a mondatban a főnévhez, melléknévhez, a számnévhez és a határozószóhoz hasonlóan viselkedik. Alakja szerint:  egyszerű (én, maga)  összetett szavak (enyémről, mindenkié) Típusai:  személyes, (én, te, ő)  birtokos, (enyém, tied, övé)  kölcsönös, (1 db van az egymás szó)  visszaható, (magam, magad, maga)  mutató, (ez, ilyen, ennyi, itt, ekkor, így)  kérdő, (ki? Mely? Hány?)  vonatkozó, (aki, amilyen, ahány, ahol, amikor, amint)  általános, (mindenki, bármilyen, sehol)  határozatlan névmás. (valaki, valahány, valaha)

15 Alapszófajok: igenevek Fajtái:  Főnévi igenév,  Melléknévi igenév,  Határozói igenév. Főnévi igenév:  Képzése: ige a –ni képzővel. (futni, tanulni, olvasni) Melléknévi igenév típusai:  Folyamatos: ige és –ó, -ő képző (olvasó),  Befejezett: ige és a –t, -tt képző (olvasott),  beálló történésű: ige és a –andó, -endő képző (olvasandó). Határozói igenév:  Képzése: ige és a –ba / -be, –va / -ve, -ván / vén képző (olvasván).

16 Viszonyszók Típusai:  Névelők: a főnevek vagy a főnévi szerkezetek előtt állnak. Fajtái: határozott (a, az) határozatlan (egy).  Névutók: nincs önálló jelentésük, főnevek vagy főnévű szerepű más szófajok után állnak. Jelölhetnek helyet (alatt, előtt, mellett, felett, között), időt (múlva, át) és egyéb viszonyt (ellen, iránt, végett, miatt).  Segédigék: az ige jövő idejű alakját a fog, a feltételes mód múlt idejét összetett igealakkal, volna segédigékkel fejezzük ki. Az igei szerepnek egy segédszóval felelnek meg (esni fog, esett volna). Névszói-igei állítmány (Az alma érett lesz.).  Igekötők: olyan segédszók, amelyek az igékhez és az igéből képzett szavakhoz kapcsolódnak. Módosítják vagy megváltozatják az ige jelentését (be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza). Elváló igekötők: el tud jönni, eljön, jöjjön el.

17 Viszonyszók  Kötőszók: mondatrészeket, tagmondatokat vagy egész mondatokat kötnek össze. Típusai: egyes kötőszók (és, de, hiszen, mert), egyes kötőszók (és, de, hiszen, mert), páros kötőszók (akár-akár), páros kötőszók (akár-akár), egyes és páros kötőszók (is, is-is), egyes és páros kötőszók (is, is-is), hármas kötőszók (nemcsak ….. hanem …. is.) hármas kötőszók (nemcsak ….. hanem …. is.)  Módosítószók: Típusai: szó értékű módosító szók: az utánuk álló szó jelentését módosítják (alig, már, még), szó értékű módosító szók: az utánuk álló szó jelentését módosítják (alig, már, még), mondatértékű módosító szók: a beszélő véleményét, állásfoglalását tükrözi a történtekkel, elhangzottakkal kapcsolatban. Mondatértékűek, önálló mondatként szerepelhetnek (Ugyan. Talán. Természetesen. Igen.) mondatértékű módosító szók: a beszélő véleményét, állásfoglalását tükrözi a történtekkel, elhangzottakkal kapcsolatban. Mondatértékűek, önálló mondatként szerepelhetnek (Ugyan. Talán. Természetesen. Igen.)

18 Indulatszavak Indulat szavak:  Fogalma: azok a szavak, amelyek érzelmeket, indulatokat fejeznek ki. Nem toldalékolhatók, a mondatban mondatrész szerepét nem tölthetik be. Az indulatszók mindig mondatértékűek.  Csoportosítása: Érzelmet, indulatot fejez ki: óh, jaj, hurrá, Érzelmet, indulatot fejez ki: óh, jaj, hurrá, Kommunikációs kapcsolatra utaló: halló, nahát, ejnye, Kommunikációs kapcsolatra utaló: halló, nahát, ejnye, Hangutánzó szó: puff, reccs, potty. Hangutánzó szó: puff, reccs, potty.

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szófajok Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály. A szófaj fogalma  A nyelv használatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő,azonos célra szolgáló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések