Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem."— Előadás másolata:

1 „Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább.” James Lovelock Készítette: Szőke Adél Ceglédi Közgazdasági és Informatika Szakközépiskola Felkészítő tanár: Szabó Emánuel

2 A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van alkalmazásuk nem rombolja a környezetet. Megújuló Energia források: Napenergia Szélenergia Vízi energia Ár-apály energia Geometrikus energia Biomassza Hidrogén

3 Fogalma:A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolásának segítségével.

4 Aktív hasznosítás Naperőmű A naperőmű gyűjtőfogalom, a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek, amelyekben a napsugárzás energiáját hasznosítják. Magyarország legnagyobb naperőműve Újszilváson található darab napelemet telepítettek a település külterületén. Napelem A napelem az elektromágnesen sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja. Magyarország legnagyobb 422 kW beépített teljesítményű napelemes rendszere a Dunakeszi-Fóti Tesco tetején található.

5 Passzív hasznosítás Passzív napenergia hasznosításról beszélünk, mikor az épület anyagát, szerkezeteit, formáját és tájolását úgy választjuk meg, hogy a napsugárzás hőenergiáját kihasználja. A passzív napenergia felhasználáshoz a következő feltételeknek kell teljesülni: SS ütnie kell a Napnak AA napsütésnek el kell érnie a szerkezetet AA szerkezetnek alkalmasnak kell lennie a sugárzás hasznosítására

6 A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szélenergia hasznosítás fogalma: Ez egy energiahasznosítási módszer amely folyamatosan erős széljárású területeken, elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. A szélerőműveket általában két módon üzemeltetik: 1. Szigetüzemben, azaz a termelt villamos energiát saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül hasznosítják. 2.A villamos áram kapcsolva, azaz a villamos áramot közcélú elosztóhálózatra táplálva.

7 A szélturbinák jellemzően 2-4 m/s szélsebességnél kezdik meg működésüket. Villamos-teljesítményüket m/s szélsebességen érik el. A szélerőmű alapvető előnye, hogy nem bocsátanak ki káros anyagokat a környezetbe!!!

8 A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmények.

9 Vízi erőmű

10 Vízkerék A vízkerék gépek hajtására szolgáló szerkezet, olyan erőgép, mely a folyó víz energiáját alakítja át mechanikai munkává. A rendszer legtöbbször üzemek energia szükségletét biztosította. A leggyakrabban gabonaőrlő malmokban használták, de kovácsműhelyeknél, bányáknál és szerszámgépek hajtására is szívesen használták.

11 Ár-apály fogalma: A tengerjárás, a Földet körülvevő vízburok napi kétszeri szintváltozása, amelyet a Nap és a Hold tömegvonzása okoz. Az ár-apály energia a vízi energia egyik fajtája. A tengerek közötti gravitációs vonzáson alapul. Az ár-apály energiát hasznosító rendszerek a napi kétszeri dagályhullámot vagy apályt hasznosítják.

12 Ár-apályerőmű A tengerszint napi változásából származó, mechanikai energiát hasznosító erőmű. Megfelelő gátrendszerek mellett ez a szintváltozás vízturbinákkal elektromos energiatermelésre hasznosítható. Egy tölcsértorkolatba épített erőmű jelentős hatással van a terület élővilágára. Egyes hatások negatívan, mások pozitívan érvényesülnek. Az ár-apály erőművek telepítésének problémája napjainkban még számos kérdést vet fel. Megépítésük és üzemeltetésük nem elég gazdaságos és igen nagy mértékben károsítják a folyótorkolatok természetes életközösségeit.

13

14 Felhasználás Napjainkban a geotermikus energiát számos területen alkalmazzák: A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére A haltenyésztésben A haltenyésztésben

15 Lakásokfűtésére Lakások fűtésére Elektromos áram termelésére Elektromos áram termelésére Az utak téli jégmentesítésére Az utak téli jégmentesítésére

16

17 Biomassza energiaforrások  A mezőgazdasági termények melléktermékei PL: Szalma, kukoricaszár, csutka  Energetikai célra termesztett növények PL: repce, cukorrépa, különböz ő fafajok  Állati eredetű biomassza PL: trágya  Erdőgazdasági és fafeldolgozási melléktermék PL: f ű részpor, háncs,forgács

18 Felhasználás Közvetlenül Előkészítés nélkül, vagy előkészítés után tüzeléssel. A tüzelhető biomasszák jellemzően viszonylag alacsony nedvességtartalmúak ezért magas fűtőértékűek. Közvetve Kémiai átalakítás után folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként. A biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi hulladékból, vagy állati hulladékból ál. Gépjármű-üzemanyagként hasznosított biomasszából Benzin és Dízel készül.

19 A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása A mező- és évente igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál. Ezen melléktermékeket számos célra lehet felhasználni, mint például talajerő visszapótlásra a növénytermesztésben, az állattartásban, ipari felhasználásban, illetve energiatermelésre. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb, a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható energetikai célra, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra.

20 Hidrogén fogalma: színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz, mely nagy energia felszabadulással járó reakcióban vízzé ég el. Felhasználásának környezeti haszna, hogy ártalmatlan, vízzé ég el. Hátránya, hogy környezetbarát előállítása és biztonságos tárolása jelenleg drága. Napjainkban a hidrogén égéséből származó energia felhasználásának van realitása, ezért égésével részletesebben is foglalkozunk.

21 Felhasználási lehetőségek Fúziós erőmű: Az ilyen típusú energia előállítás nem sorolandó a " megújulók" közé, hiszen még kísérleti stádiumban van, de néhány mondatban meg kell említenünk, mert jelentősége a jövőben nagy lehet.

22 Fúziós erőmű Megvalósításának problémái:  Magas hőmérsékletet kell biztosítani a beindításához ezért új technológiára van szükség.  Az felszabadult energia felhasználhatóvá tétele nem megoldott. Előnyei: Hosszú távú felhasználhatóság Feltehetően kevesebb a környezeti probléma, mint a fosszilis ill. atomenergia felhasználásánál.

23 Hidrogénnel hajtott belsőégésű motorok Napjainkban a gépjárművek többségét kiforrott technológiájú belsőégésű motorok hajtják. Ezen a téren már évszázados mérnöki és kutatómunka tapasztalataival rendelkezünk, és már a gázüzemű belsőégésű motorok konstrukciós problémái is megoldottak. A hidrogén üzemanyagra való áttérés nem igényelne nagy változtatást a jelenleg használt motorokban, mert a hidrogén is égés során szabadítja fel az energiát mint, a ma használt üzemanyagok, azonban tömegegységre vonatkoztatott fűtőértéke a benzinének vagy a gázolajénak közel háromszorosa.

24

25

26


Letölteni ppt "„Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések